Witkoff nem diplomata, és nem is próbál diplomatát játszani. Mikor először megjelent a gázai tűzszüneti tárgyalásokon, az újságok még gyakran pozitív cikkeket írtak róla, a Guardian egyenesen egy „kedves és udvarias” embernek titulálta, aki kilóg az adminisztrációból. Azóta a nyugati média leginkább „dilettánsként” értekezik róla, az ukrán-barát médiában pedig próbálják valamifajta sötét alakként bemutatni őt, aki az oroszokkal szövetkezett. Egyik sem adja vissza a valóságot.
Trump meg van róla győződve, hogy az üzlet és a pénz felülírhatja a geopolitikai ellentéteket, mivel ez az Ábrahám-egyezmények esetén sikeresnek bizonyult. Most az oroszokkal kapcsolatban is hasonló taktikát szeretne, éppen ezért küld egy ingatlanbefektetőt tárgyalni. Hogy ez a taktika működik-e az már kérdéses. „Oroszország hatalmas erőforrásokkal és hatalmas területekkel rendelkezik” – nyilatkozta Witkoff novemberben a The Wall Street Journalnak, részletesen leírva reményeit, hogy Oroszország, Ukrajna és Amerika üzleti partnerekké válnak.
„Ha mindezt megteszünk, és mindenki prosperál, mindenki részese lesz ennek, és mindenki számára előnyös lesz, az természetesen védelmet nyújt a jövőbeli konfliktusok ellen. Mert mindenki virágzik.”
Ezt a taktikát az európaiak elvetik, de elveti a republikánusok jelentős része is, mivel szerintük az oroszokkal nem lehet egyezkedni, hanem azon az állásponton vannak, hogy megegyezés helyett inkább támogatni kell az ukránokat. A WSJ részletes cikkben elemezte Witkoff próbálkozásait az elmúlt hónapokban, amelyek végül a 28 pontos javaslatban csúcsosodtak ki. A terv az európaiakat felháborította, és az amerikai delegáció végül egy megnyírbált tervet vitt el Moszkvába, amit az oroszok nem fogadtak el. Trump türelme fogy, de Witkoff továbbra is bízik benne, hogy sikerül a lezárás. „Az üzletkötés az én szakmám. Ezért vagyok itt” – nyilatkozta a Journalnak. „Folyamatosan kopogtatunk az ajtón, és új ötletekkel állunk elő.”
Nyitókép: CHARLY TRIBALLEAU / AFP