Rezsimet buktatna Amerika: mi történik Venezuelában?

Venezuela ismét az amerikai külpolitika fókuszába került. A The Wall Street Journal és a Miami Herald arról számolt be, hogy a Trump-adminisztráció azonosította azokat a szárazföldi célpontokat, amelyeket katonai csapások érhetnének a dél-amerikai ország területén. A lapok szerint ezek között szerepelnek katonai repülőterek és kikötők is, amelyeket Washington állítása szerint a venezuelai hadsereg a drogkereskedelem támogatására használ.

A The Hill úgy tudja, az amerikai hírszerzés már hetek óta fokozott aktivitást mutat Venezuela irányába, és maga Trump is elismerte, hogy engedélyezte a CIA működését a latin-amerikai országban. A Fehér Ház azonban cáfolja a közvetlen katonai fellépésről szóló híreket. Anna Kelly szóvivő a Fox Newsnak úgy nyilatkozott:

Trump maga is tagadta a vádat, amikor a The Hill újságírója, Kellie Meyer kérdezte az Air Force One fedélzetén: 

– mondta az amerikai elnök. A cáfolatok ellenére egyre több jel utal arra, hogy Washingtonban éleződik a helyzet. A Miami Herald forrásai szerint a kormány már döntést hozott a venezuelai katonai létesítmények elleni támadásról, amelyet a Fehér Ház ugyan tagad, de a térségben már legalább hét amerikai hadihajó tartózkodik, és újabb repülőgép-hordozót is útnak indítottak.

A venezuelai elnök, Nicolás Maduro hevesen reagált a sajtóértesülésekre, és nyíltan az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy „új örök háborút talál ki” és „új háborút fabrikál”. A Washington Post szerint Maduro az utóbbi hetekben 

• Kínával, 
• Oroszországgal 
• és Iránnal is tárgyalásokat folytatott, 

hogy katonai és technológiai támogatást szerezzen egy esetleges amerikai támadás kivédésére.

Egyik minisztere pedig úgy fogalmazott: „minden egyes centimétert meg fogunk védeni.” Érdekesség, hogy miközben Caracas kemény hangot üt meg, időnként mégis békülékeny gesztusokat tesz. A New York Times októberi cikke szerint Maduro felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy részesedést adna Venezuela olaj- és ásványkincseiből, cserébe a feszültség csökkentéséért. Az ajánlat azonban nem vezetett eredményre.

Régóta tartó szembenállás az amerikai–venezuelai kapcsolatokban

A mostani helyzet nem előzmény nélküli. A Caracas és Washington közötti ellenségeskedés gyökerei Hugo Chávez idejéig nyúlnak vissza, aki 2002-ben az Egyesült Államokat vádolta meg az ellene irányuló, sikertelen puccskísérlet megszervezésével. Halála után tanítványa és szövetségese, Nicolás Maduro lépett a helyébe, aki a Chávez-féle baloldali ideológiát még keményebb formában folytatta tovább.

A legutóbbi elnökválasztás eredményét a nemzetközi közösség – több mint ötven ország, köztük az Egyesült Államok – nem ismerte el, csalásra és szavazatmanipulációra hivatkozva. A Trump-kormány 50 millió dolláros vérdíjat tűzött ki Maduro elfogására.

Az Egyesült Államok állítása szerint a venezuelai hadsereg kapcsolatban áll a dél-amerikai kábítószer-hálózatokkal, bár a bizonyítékok erre eddig gyengék. Trump emellett a migráció kérdésében is Venezuelát tette meg célpontnak, amikor a Tren de Aragua nevű bűnbandát az ország vezetésének hallgatólagos támogatásával vádolta meg.

A Make America Great Again (MAGA) mozgalom vezető alakjai – például Steve Bannon, Tucker Carlson és Laura Loomer – hevesen ellenzik a katonai beavatkozást, mert az szerintük szembemegy Trump „America First” politikájával. A libertárius irányhoz közel álló Rand Paul szenátor szintén elítélte a Karib-térségben végrehajtott amerikai csapásokat, és kongresszusi ellenőrzést sürgetett az elnöki katonai döntések felett. A másik oldalon viszont ott áll Marco Rubio külügyminiszter, aki évek óta a latin-amerikai baloldali „erős emberek” egyik legélesebb bírálója. 

A helyzet könnyen kiszélesedhet, ha az Egyesült Államok valóban katonai csapást mér Venezuelára. A Miami Herald forrásai szerint az amerikai hadsereg „napokon vagy akár órákon belül” képes lenne támadni a kijelölt célpontokat. Egyes elemzők szerint Washington most is csak „kardcsörtetéssel” próbál nyomást gyakorolni Madurora, ám mások úgy vélik, a helyzet már túl messzire jutott ahhoz, hogy békésen rendeződjön.

Nyitókép: Federico PARRA / AFP