Románia megint a csúcson látja magát, most épp drónokkal

Románia új fejezetet nyitna katonai fejlesztéseiben – legalábbis papíron. A brassói Carfil gyárban már zajlik a két első modell, a Cuda és Sirin drónok összeszerelése, és a Digi 24 szerint ezek nemcsak megfigyelésre, hanem támadó feladatokra is alkalmasak lesznek. Az egyik típus, a Sirin, közel tizenöt kilogramm robbanóanyagot képes szállítani.

A gyár igazgatója, Mircea Petru Tanțău a Digi 24-nek elmondta:

A mondat akár megható is lehetne, ha nem ugyanebben az interjúban vallaná be, hogy a fejlesztéshez „az amerikaiak és instruktoruk vasárnap érkeznek Brassóba”, hogy közösen kezdjék meg a drónpilóták kiképzését. Vagyis a függetlenség most épp közös tréninggel és importált csavarokkal kezdődik.

Román drónok amerikai mintára

A brassói üzem jelenleg két modellt gyárt, de ez csak a kezdet. Ez még korábbi, májusi cikk szerint összesen hét különböző típus előállítását tervezik, köztük felderítő és támadó változatokat is. A Carfil vezetője szerint a cél, hogy év végéig ötven darab Cuda és Sirin készüljön el, majd ugyanennyi a következő fázisban. A gyár rögtön exportpiacokat is keres, hiszen – idézve a vezetőt – 

A „román” drónok azonban valójában nyugati alkatrészekből épülnek, a Digi 24 beszámolója szerint minden komponens nyugati eredetű, és az amerikai szakértők gyakorlatilag teljes körű technológiai támogatást nyújtanak. A brassói gyárban készülő drónokhoz jobb szenzorokat, speciális eszközöket és zavarás elleni rendszereket kértek a harctéri igények miatt – ami finoman szólva sem a független innováció jele.

Románia hadipartnerekkel pózol

A román kormány eközben Brüsszelben próbálja eladni saját újraiparosítási álmát. A Politiconak adott interjúban Liviu-Ionuț Moșteanu védelmi miniszter kijelentette:

A miniszter ezzel arra utalt, hogy Bukarest szeretné, ha az európai fegyverkezési hullám haszna „nemcsak a nagyokhoz” – vagyis Franciaországhoz, Németországhoz és Olaszországhoz – kerülne. A román vezetés ezért minden beszerzést ipari visszatérítéshez kötne, vagyis a szerződéseket csak akkor kötnék meg, ha a gyártás egy része az országban zajlik.

A Politico rámutat: az ország évtizedeken át elavult szovjet technikával működött, és most minden modernizációja külső forrásból történik. A román GDP 2,3 százalékát fordítják védelemre, ezt 2030-ra 3,5 százalékra növelnék, miközben a vásárlások döntő többsége 

• amerikai, 
• izraeli 
• és dél-koreai cégektől érkezik.

A bukaresti kormány a brüsszeli SAFE program második legnagyobb kedvezményezettje lehet, több mint 16,7 milliárd eurónyi kedvezményes hitelért cserébe – amit természetesen fegyvervásárlásra és infrastruktúrára fordítanának. Moșteanu elismerte, hogy ha az európai gyártók nem fogadják el a hazai gyártási feltételeket, „a pénzt olyan cégekhez viszik, akik hajlandók erre”. Az üzenet egyértelmű: ha Brüsszel nem ad elég gyárat, majd Washington ad.

Amerikai kéznyom minden csavaron

A román hadiipari fellendülés zászlóshajója a brassói üzem mellett a Rheinmetall-lel közös lőporgyár-projekt, amelyet részben uniós pénzből finanszíroznak. Moșteanu szerint „Románia védelmi gyártókapacitása nem korszerű, de jó kiindulópont”, és az ország készen áll új üzemek befogadására.

A Politico szerint a bukaresti kormány a jövőben több fegyverprogramot is hazai összeszereléshez kötne. Ez azonban inkább összeszerelőüzemi szerepet jelent, mintsem technológiai önállóságot. Románia valójában egyre mélyebben ágyazódik be az amerikai hadiipar alvállalkozói hálózatába – csupán most saját drónokra ragasztja a címkét.

Brassóban drónokat gyártanak, de a know-how-t, az alapanyagot és a kiképzést mind kívülről hozzák. A Digi 24 szerint év végéig legalább tíz Cuda és tíz Sirin készülhet el, de a cél hét teljes dróntípus kifejlesztése.

Nyitókép: Wojtek RADWANSKI / AFP