Nem a propaganda mondja meg, ki vagy

„Most érdemes New Yorkra figyelni – avagy demokrácia, máshogy.

Hatalmas tanulság, hogy a demokraták által anno elveszített országos kampány után Zohran Mamdani, New York most frissen megválasztott polgármestere egyből fogta magát, kiment az emberek közé, meghallgatta őket – és ami az embereket bántotta, annak a megoldására építette politikai munkáját. Ez a probléma a megélhetési válság volt. A mostani győztes kampányában ennek megfelelően

lakhatási válság, tömegközlekedés, gyermekellátás, egzisztenciális kérdések teljes köre mind terítékre került, miközben

közösséget épített – de nem közpénzből, meg felülről, hanem terepen, valódi emberek között: Mamdani New Yorkot több tízezer aktivistával járta be; egy, másik forrás szerint másfél millió lakásba kopogtattak be – akármelyik is, ez elképesztő jelenlét, amivel együtt egy profi, fiatalokat megszólító online kampányt is vitt.

És miközben a legkeményebb problémára, az egzisztenciális kérdésekre fókuszált, mivel nem »az elitből« jött, hitelesen is tudta támadni a korrupt elitet – ez, illetve a személyesség, a közvetlenség, az emberközeliség hozta meg a győzelmet.

Hozzáteszem, hogy nagy erőfölénnyel szemben sok jelölt hajlamos konkliktuskerülő, »középre húzó« kampányt csinálni – sok helyen látjuk ezt. Számomra végtelenül tanulságos volt, hogy Mamdani nem ijedt meg az ellenfeleitől kapott propagandacímkéktől. Őrá is ráraktak mindent: »kommunista«, »szélsőséges«, »veszélyes«.

A republikánusok mellett a demokrata fősodor egy része is tartott tőle emiatt. De a győzelme azt is mutatja: nem a propaganda mondja meg, ki vagy, és nem lehet nyerni azzal, ha valaki a támadások minimalizálásával van elfoglalva – maximum annyit, hogy szép lassan színtelenné válik. A tanulság itt az, hogy ha menekülünk a viták elől, elveket is veszítünk – ha viszont beleállunk, hitelességet nyerünk.

Tudom: Magyarország nem Amerika, pláne nem New York. De tanulni szabad, sőt kell is.”

Nyitókép: TIMOTHY A. CLARY / AFP