Kihúzta a gyufát Belgrádban Trump: több ezren tüntetnek az elnök projektje ellen

2025. november 03. 17:42

A békés tüntetők Donald Trump családjának hotelépítése ellen tiltakoztak.

2025. november 03. 17:42
null

Több ezren gyűltek össze Belgrádban az egykori jugoszláv vezérkar 1999-ben lebombázott épületénél hétfőn, hogy Donald Trump vejének hotelépítési projektje ellen tiltakozzanak a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak 26. évfordulóján.

A szerb kormány tavaly kötött megállapodást Jared Kushner befektetési cégével, az Affinity Global Developmenttel arról, hogy a vállalat szállodát épít Belgrád központjában, a Jugoszláv Néphadsereg egykori főparancsnokságának a helyén.

Az épületet a NATO 1999-es Jugoszlávia elleni bombázásának idején érte végzetes találat. Az Affinity Global Development 99 évre bérelte ki a területet, és a tervek szerint 1500 szobás hotelkomplexum felépítését tervezi. A várakozások szerint egy emlékközpontot is kialakítanak a NATO-bombázások áldozatai számára.

Ezt is ajánljuk a témában

Gazdasági öngyilkosság lenne, ha újra bevezetnék a sorkatonaságot

Videó

Okkal függesztették fel 2004-ben a sorkatonaságot Magyarországon, amely egyre fenntarthatatlanabb volt a NATO-tagság mellett. Gazdaságilag óriási nehézség lenne az országnak, ha visszavezetnék a sorkatonaságot, tömegével esnének ki ugyanis a munkaerőpiacról a fiatalok. Márpedig a jelek szerint a Tisza Párt erre készül.

A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a tiltakozás békésen zajlott, a tüntetők azt követelték, hogy az alkotmánybíróság vizsgálja felül a kormány döntését, és állapítsa meg, hogy az egykori vezérkar épületét az alaptörvénnyel összhangban fosztották-e meg 2024-ben kulturális örökségi státusától.

A vezérkari épület 1999 tavaszán a NATO légicsapásaiban súlyosan megrongálódott, a romokat 14 éven át nem takarították el. A terület rendezése 2013-ban kezdődött el, a törmeléket elhordták, ám az épület vázát megtartották azért, hogy a Jugoszlávia elleni légicsapásokra emlékeztessenek.

A NATO 1999-ben 78 napon át tartó légicsapásokkal kényszerítette távozásra Koszovóból az akkori jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség egységeit.

A támadásokban országszerte körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba.

A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték.

(MTI)

Nyitókép: Frederic J. BROWN / AFP

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rezeda-kazmer
2025. november 03. 22:46
Még, hogy a jenkiknek nincs humoruk.
Válasz erre
0
0
neszteklipschik
2025. november 03. 18:31
"A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték." Csak csöndesen kérdezném meg az iráni álláhuákbározóktól: hányszor 100 milliárd dollárt ér meg nektek, hogy legyen atombombátok? Mert "jogotok az van hozzá", ezt tudjuk "ugyebár", de vajon pénzetek is van, hogy amit lerombolnak alkalmanként 100 milliárd dollárokért azt újra és úrja felépítsétek? Na, antiszemiták? Válaszoltok álláhuákbározó kiskedvenceitek helyett a költői kérdésre? Hmm? :-)))))
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!