A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a tiltakozás békésen zajlott, a tüntetők azt követelték, hogy az alkotmánybíróság vizsgálja felül a kormány döntését, és állapítsa meg, hogy az egykori vezérkar épületét az alaptörvénnyel összhangban fosztották-e meg 2024-ben kulturális örökségi státusától.
A vezérkari épület 1999 tavaszán a NATO légicsapásaiban súlyosan megrongálódott, a romokat 14 éven át nem takarították el. A terület rendezése 2013-ban kezdődött el, a törmeléket elhordták, ám az épület vázát megtartották azért, hogy a Jugoszlávia elleni légicsapásokra emlékeztessenek.
A NATO 1999-ben 78 napon át tartó légicsapásokkal kényszerítette távozásra Koszovóból az akkori jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség egységeit.
A támadásokban országszerte körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba.
A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték.