Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök a tervet ismertetve azt mondta, „fel kell készülni a lehető legrosszabb forgatókönyvekre mivel Attika régió komoly vízellátási problémával nézhet szembe, ha nem tesszük meg a szükséges és drasztikus intézkedéseket”. „Az adatok azt mutatják, hogy Ciprus után Görögország fog szembesülni Dél-Európa legsúlyosabb vízhiányával, amely a lakosság több mint felét érintheti” – tette hozzá.
Sztávrosz Papasztávru kijelentette, hogy az ország jelenleg 19. helyen áll a vízhiánynak leginkább kitett országok világranglistáján, mivel az utóbbi három évben az enyhe telek miatt 25 százalékkal csökkent a leesett csapadék mennyisége, a párolgás pedig évi 15 százalékkal emelkedett, miközben tavaly regisztrálták a legmelegebb nyarat. Így alakult ki különösen súlyos vízhiány a turisták látogatta Kikládok szigetcsoportján annak ellenére is, hogy ott sótalanító és fúrólétesítmények is működnek a nyáron rendszeresen megnövekedő népesség igényeinek kielégítésére. A miniszter ugyanakkor arra is panaszkodott, hogy az országos vízhálózatokban a veszteségek mértéke eléri az 50 százalékot, ami arra utal, hogy a görög lakosság vízfogyasztása nem elég tudatos, azaz jelentős vízveszteséget okoz a pazarlás az úszómedencék feltöltései és a kertöntözés területén egyaránt.
Kosztasz Laguvardosz, az Athéni Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatója az ERT közszolgálati médiának nyilatkozva azt mondta, hogy ha novemberben és decemberben nem lesz elegendő csapadék és havazás, tavasszal „komoly vízhiányra lehet számítani”.
(MTI)
Nyitókép: Angelos TZORTZINIS / AFP