Most minden kiderül: a 444 nekiment Orbán Viktornak Ukrajna szuverenitása miatt, de van egy kis bökkenő

Az ukrajnai háború negyedik évében ismét fellángolt a vita arról, mit jelent a szuverenitás egy olyan állam esetében, amely egyszerre vív háborút, kap masszív külső támogatást, és pályázik az EU-csatlakozásra. A 444.hu „abszurdnak” nevezte Orbán Viktor kijelentését, miszerint Ukrajna elveszítette szuverenitását. A miniszterelnök azonban nem a jogállamiságot kérdőjelezte meg, hanem azt hangsúlyozta: a valódi kérdés az, hogy az ukrán önrendelkezés milyen keretek között és milyen fokon érvényesül a mindennapi államirányításban – írta elemzésében a Faktum.

Ha a Montevideói Egyezmény alapján nézzük – amely az államiság klasszikus négy feltételét rögzíti: állandó lakosság, meghatározott terület, kormányzat, és a nemzetközi kapcsolatokra való képesség –, Ukrajna kétségtelenül szuverén állam.

Csakhogy – hívja fel a figyelmet a Faktum – a szuverenitás nem csak papíron létezik. A nemzetközi kapcsolatok egyik legtekintélyesebb elméletalkotója, Stephen D. Krasner már régóta arra figyelmeztet: 

A Faktum négy konkrét dimenzióban mutatja be, hogyan korlátozódik Ukrajna tényleges szuverenitása:

• Területi kontroll

Jelenleg Oroszország mintegy 19 százalékát tartja ellenőrzése alatt Ukrajnának – beleértve a Krímet és a keleti frontokat. Bár a frontvonalak folyamatosan változnak, az ukrán kormány nem gyakorol tényleges irányítást e területek fölött. Ez nem vonja kétségbe Ukrajna jogi államiságát, de a tényleges kormányzati kontroll hiányát igenis jelzi.

• Költségvetési függetlenség

2024-ben Ukrajna állami költségvetése 41,7 milliárd dollár külső finanszírozással valósult meg, ebből jelentős rész vissza nem térítendő támogatás volt. A 2025-ös támogatások is hasonló léptékűek. Az EU által üzemeltetett Ukraine Facility program például szigorú reformkövetelményekhez, mérföldkövekhez és auditmechanizmusokhoz kötött. Ez klasszikus „delegált szuverenitás” a költségvetési politikában, amely nélkül az állam működése ma nem volna finanszírozható. 

• Katonai döntési tér

Ukrajna védelmi képessége gyakorlatilag a nyugati fegyverszállításoktól függ. Ugyanakkor a felhasználás jogi és politikai feltételekhez kötött. 2024-ben az Egyesült Államok csak korlátozott módon engedélyezte amerikai fegyverek alkalmazását orosz területen belül. Azóta is minden egyes döntés – például Tomahawk rakéták szállítása, vagy célkijelölési hírszerzés megosztása – a partnerországok politikai „igenjén” múlik.

• Jogalkotási autonómia

Az EU-s támogatások nem pusztán pénzátutalások: az ukrán reformprogramok végrehajtását konkrét kifizetési feltételekhez kötik. A Ukraine Plan végrehajtása a támogatás előfeltétele, amelyről rendszeres jelentéstétel és brüsszeli felülvizsgálat zajlik. Ez nem jogfosztás, hanem intézményes „megállapodásos kormányzás” – de a szuverenitás gyakorlásának terét objektíven szűkíti.

Jogilag az, és ez senki részéről nincs vitatva. A kérdés az, hogy mennyiben és hogyan tudja ténylegesen gyakorolni ezt a szuverenitást. A háborús helyzet, a területvesztés, a költségvetési külső finanszírozás, a katonai eszközhasználat feltételei és az EU-csatlakozási reformkövetelmények együtt olyan „külsőre szervezett” döntési struktúrát alakítottak ki, amelyben az ország de facto szuverenitása korlátozott – és ez nem politikai ítélet, hanem elemzési tény.

Nem az a kérdés, hogy Ukrajnát támogatni kell-e – hanem az, milyen keretek és feltételek között, úgy, hogy a támogatás ne váljon korlátlan politikai és pénzügyi felelősségvállalássá Európa számára.

A Faktum elemzése szerint a szuverenitás fogalmát ma újra kell gondolnunk. Nem fekete-fehér, nem van vagy nincs – hanem mértékek és keretek mentén működik. Ukrajna helyzete ebben az értelemben nem egyedülálló, de extrém: egyszerre van jelen fegyveres agresszió, segélyfüggőség és uniós integrációs pálya, ami komplex külső kontrollt eredményez. Ezt elismerni nem támadás Ukrajna ellen – hanem annak belátása, hogy az államiság nemcsak papír, hanem intézményes és geopolitikai valóság is.

Nyitókép: Faktum.hu

***