Nagyon kiakadt a Politico Merkelre a magyar útja miatt

Ha nem lett volna Covid-járvány – mondta –, ha a kelet-európai vezetők nem utasították volna vissza egyszer sem a tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök talán nem rendelte volna el az inváziót – erről beszélt Angela Merkel Budapesten, és ezzel akasztotta ki eléggé a brüsszeli Politicót, amely a volt kancellárasszony kapcsán annak felelőtlenségéről, és felelősség-nem-vállalásáról ír. Az eseményről lapunk is részletesen beszámolt, csakúgy, mint a könyvről magáról.

A lap persze nem azon dohog, hogy Merkel beengedte a migránsokat Európába, amivel megvetette egy olyan kontinens alapjait, ahol a kölni szilveszteri erőszak vagy a karácsonyi vásárokon rendszeresen bekövetkező iszlamista terrortámadások már szinte a normál ügymenet részévé váltak. Nem.

A Politico problémája az orosz-ukrán háború kapcsán képviselt különutas álláspontja Merkelnek, miszerint a háború elkerülhető lett volna. S hogy hát van képe ezt akkor mondani „amikor Európa azon küzd, hogyan álljon ellen Oroszország fokozódó agressziójának”. Vagyis szerintük mindez azt mutatja meg igazán, hogyan képes Németország részéről elhessegetni a vele szembeni – különösen kelet-európai – kritikákat, ahogyan korábban az orosz terjeszkedéssel kapcsolatos figyelmeztetéseiket is.

Merkelt figyelmeztették, hiába

Ehhez képest, mint a lap megfogalmazza, Merkel teljesen híján volt e kérdésben az önkritikának, nem reflektált azokra a bírálatokra, amelyek az ő személyes kudarcának tartják, hogy 16 évnyi regnálása alatt a Putyinnal való kapcsolatokban történt, „ehelyett Merkel azt sugallta, hogy Putyint meg lehetett volna érteni, ha az európaiaknak egy kicsit több szerencséjük és elszántságuk lett volna”.

„Vajon Putyin megtámadta volna Ukrajnát, ha nem lett volna a Covid?” – kérdezte Merkel, meg is válaszolva azt: „senki sem tudja biztosan”.

Ahogy szerinte az is hozzájárulhatott a háborúhoz, hogy egyes kelet-európai országok – nevezetesen a balti államok és Lengyelország – vonakodtak a Putyinnal való tárgyalásoktól 2021-ben, amikor 

• Merkel és 
• Emmanuel Macron francia elnök 

felvetette egy csúcstalálkozó lehetőségét az európai vezetők és az orosz elnök között.

Ezen számos ukránpárti uniós tisztviselő nagyon kiakadt, a Politico pedig sietett aládúcolni érvelésüket, mondván, a kelet-európaiak „jóval Oroszország teljes körű inváziója előtt többször is figyelmeztették a német vezetőket Putyin agresszív szándékaira és birodalmi ambícióira, bár ez az üzenet gyakran süket fülekre talált”. 

Krím után is kitartott

Egy magas rangú ukrán tisztviselő a Politicónak egyenesen azt mondta: 

Bezzeg az oroszok örülnek a fejleménynek, hiszen fel tudják használni annak bizonygatására, hogy igazából a nyugat az agresszor – vetik a volt politikus szemére.

Azért a POlitico is ad egy kis felmentést, nem rosszindulatú ez a Merkel asszony, csak éppen idejétmúlt megközelítéssel viszonyult az oroszokhoz. „Merkel 16 éves hivatali ideje alatt a német Oroszország-politikát a Wandel durch Handel, azaz „a kereskedelem általi változás” szlogen határozta meg. A gondolkodásmód szerint az Oroszországgal való gazdasági kölcsönös függőség elősegítené a békét Európában, miközben a német üzleti életnek is nagyon jót tenne” – írják.

Mindez folytatódott a Krím 2014-es orosz megszállása után is, a kelet-európaiak akkori húzódozása ellenére.

A lap felidézi az ezt követő német önkritikát, persze Merkel ellenlábasától. „Olyan hidakhoz ragaszkodtunk, amelyekben Oroszország már nem hitt, és amelyekre partnereink figyelmeztettek minket” – mondta akkoriban a szocdem Frank-Walter Steinmeier német elnök; a lap pedig felelevenítette Donald Tusk lengyel miniszterelnök válaszát a csővezeték felrobbantása kapcsán: „az Északi Áramlat 2 problémája nem az, hogy felrobbantották. A probléma az, hogy megépítették.”

Sokan már Merkel józanságát is kétségbevonják. „Úgy vélem, egyre nagyobb problémával nézünk szembe Merkel valóságvesztésével, ahogy én fogalmaznék, és azzal, hogy megpróbálja befolyásolni saját történelmét, a saját szerepét a történelemben” – mondta a lapnak Stefan Meister, a Német Külkapcsolatok Tanácsának munkatársa. „Véleményem szerint ez megbízhatatlanná teszi őt. Saját maga hitelteleníti magát.”

Nyitóképen Gerald Grosz könyvének borítója – nos, ő kevésbé festett hízelgő képet Merkelről, mint annak önéletrajzi írása. Itt megírtuk.