Angela Merkel: Nem veszik el a magyar kultúra attól, ha Magyarország befogad néhány menekültet

2025. október 04. 15:05

Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.

2025. október 04. 15:05
null
Kohán Mátyás
Kohán Mátyás

Szerda este a CEU Nádor utcai épületében mutatta be tavaly megjelent, magyar fordításban Szabadság címmel kapható emlékiratait Angela Merkel, Németország 2005-2021 közötti kancellárja. Beszélgetőpartnere a számos német várost és az Egyesült Államokat is magába foglaló könyvbemutató turné budapesti állomásán a 24.hu videós újságírója, Bánszegi Rebeka volt.

Angela Merkelt megérkezésekor a Nádor utcában füttykoncert és egy – feltehetőleg Magyarországra költözött németek által kifeszített – német nyelvű molinó fogadta „Merkel asszony, Ön Németország szégyene” felirattal,

ám ez az intermezzo különösebben nem szegte az exkancellár kedvét, a beszélgetés pontosan megkezdődött, s kezdetben ugyanazokat a könyvben szereplő témákat érintette, mint a turné összes többi állomásán. (A memoárról annak megjelenésekor, tavaly decemberben itt írtunk.) Merkel elmondta, milyen rosszul esett neki, hogy hogy keletnémet születése miatt „nem született, hanem tanult németnek és európainak” tartották, beszélt arról, hogy a 2005-ös választáson érezhető volt a női választókon is, hogy nem tudják, képes lehet-e egy nő Németország vezetésére, és elmondta a megszokott anekdotáit arról, hogy kezdetben a férfi politikusok gond nélkül átbeszéltek a feje felett az egyébként neki kikészített mikrofonba, vagy hogy az Európai Tanács csúcstalálkozóin szándékosan igyekezett előállítani olyan képeket, hogy a csoportfotón huszonhat fekete öltöny és egy piros blézer álljon. Azt is elmondta,

hogyan intézte el Helmut Kohl az 1991-es választás után, hogy az első össznémet kormányban megfelelő számú nő kapjon helyet:

a harmadik Kohl-kormány Rita Süssmuth, majd Ursula Lehr vezette gigantikus ifjúság-, család-, nő- és egészségügyi minisztériumát a negyedik Kohl-kormányban háromfelé darabolták, így lett belőle külön egészségügyi minisztérium, család- és idősügyi minisztérium, valamint nő- és ifjúságügyi minisztérium. Merkel ez utóbbit kapta, mert „fiatal voltam és keletnémet” – a családügyhöz Kohl nem engedte közel, mert ahhoz túl veszélyesnek ítélte, ráadásul Merkel elvált is volt. Az exkancellár emellett a megszokott módon védekezett, mikor Bánszegi rákérdezett Helmut Kohl elárulására: azt mondta, hogy az emlékezetes nyilatkozat, melyben a CDU párttámogatási botránya miatt élesen elítélte Kohlt, már Kohl leváltása után, 2000-ben történt, egyébként pedig nem csak kritizálta korábbi főnökét, de méltatta is történelmi eredményeit.

Ezt is ajánljuk a témában

A betanult kommunikációs paneljeiből csak igen nehezen kizökkenthető, legendásan fegyelmezett – és ezért gyakran unalmasan beszélő – Merkelből Bánszegi kezdetben néhány ponton tudott kihozni nem konzervben érkezett gondolatokat.

Szép és a közönség által tapssal-nevetéssel honorált emberi pillanatokat hozott például az a műsorvezetői trükk, hogy több alkalommal is Merkelt kérte meg arra, hogy válassza meg a beszélgetés négy fő témája, az NDK, a nők politikai szerepe, Vlagyimir Putyin és a migránsválság sorra kerülésének sorrendjét.

Vlagyimir Putyinról Merkel elmondta: alapvetően nem lehetett bízni benne, de 2014-ig megtartotta, amiben megállapodtak. A Krím annexióját követően azonban Merkel úgy érezte, hogy Putyin nem az igazat mondta neki személyes megbeszéléseiken sem. Merkel megvédte azon döntését, hogy hagyta befejezni az Északi Áramlat 2 építkezését, mondván, hogy Ukrajna sem az orosz gáz európai importja ellen tiltakozott akkoriban, csak azt akarta, hogy tranzitország maradhasson. Az exkancellár elmondta azt is, hogy 

az amerikaiak ránk akarták testálni a drága LNG-jüket”,

miközben Németországban és Európában is mindenki olcsó orosz gázt akart. Arra a kérdésre, hogy ha Ukrajna NATO-csatlakozásával nem, akkor mivel lehetett volna elkerülni, hogy Putyin 2022 februárjában végül megtámadja Ukrajnát, azt válaszolta, amit a könyvben is ír: hogy konkrétan mivel lehetett volna Putyint a szándékától eltántorítani, azt nem tudja, de a covidnak és annak, hogy Putyin (és Hszi Csin-ping kínai elnök) a koronavírus-járvány alatt semmilyen nemzetközi fórumra nem mentek el, így nem lehetett velük szemtől szemben egyeztetni és új kompromisszumokat keresni, Merkel szerint nagyban hozzájárult a háború kitöréséhez.

Magyarország a beszélgetés végére hagyott migrációs téma kapcsán került szóba először érdemben. Merkel elmondta: alapvetően eltérő véleményük volt és van ma is a magyar miniszterelnökkel a menekültválságról, mert a német kancellár nem volt hajlandó vízágyúkkal megvédeni a határt. Orbánnak mindig azt mondta: jó dolog, hogy Magyarország védi a Szerbiával közös határát, s ehhez az EU-nak támogatást is kellene adnia, de azt nem mondhatja a magyar miniszterelnök, hogy Magyarországra egyetlen menekült sem jöhet.

„Ha Magyarország felvett volna néhány menekültet, attól nem veszett volna el a magyar kultúra és a magyar történelem” – fogalmazott.

Azt azonban hangsúlyozta, hogy ezen az alapvető véleménykülönbséggel terhelt témán túlmenően nagyon sok mindenben egyetértettek, Magyarország és Németország gazdaságilag szorosan kötődnek egymáshoz, „sok évig dolgoztunk együtt és tartottuk össze Európát”. Ezért ma is szívesen eljön egy kávéra, ha Orbán meghívja, helyes, hogy beszéljenek egymással, akkor is, ha a magyar miniszterelnökkel néha nem ért egyet, s „az egyet nem értési pontok száma inkább növekedett, mintsem hogy csökkent volna” az elmúlt években.

Merkel a közönség kérdéseire is két alkalommal adott magyar vonatkozású választ. A szabadidejének eltöltésére vonatkozó kérdésnél leszögezte, hogy szívesen főz, „magyar paprikával is nagyon szívesen”. A Brexit esetleges megakadályozhatóságára vonatkozó kérdést pedig némiképpen meglepő módon úgy válaszolta meg, hogy főleg Magyarországról beszélt: elmondta, hogy az Európai Néppártból való kilépésük után a brit konzervatívok 

néha játszottak a tűzzel, és remélem, hogy Magyarország nem játszik a tűzzel”.

Helyteleníti ugyanis, hogy szerinte a magyar kormány úgy tartja Brüsszelt minden rossz forrásának és tesz úgy, mintha az ott történtekhez semmi köze nem lenne, hogy közben Magyarország EU-tag. „Magyarországnak sem menne ilyen jól a dolga, ha sosem kapott volna EU-s pénzeket” – fogalmazott. Elismételte ugyanakkor fontos 2019-es mondatát, amivel sok álmatlan éjszakát okozott a kormányt folyamatosan az uniós pénzek ellopásával vádoló ellenzéknek: elmondta, hogy „a pénzekkel jól dolgoztak” Magyarországon.

A közönségkérdéseket és a vastapsot követően Merkel még egy viccelődő mondatot intézett – a magyar és német nyelven zajló, tolmácsolt beszélgetés nyelvi struktúráját felborítva – angolul a közönséghez: „Ez nem pártkongresszus! A pártkongresszusokon mindig méricskélték, milyen hosszú volt a taps.”

Nyitókép: AFP/Odd ANDERSEN

Összesen 185 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nekateal
2025. október 08. 09:32
A probléma a "néhány" definíciójával van. Ez a "néhány" nekem úgy tűnik, mint egy időben monoton növekvő függvény. A másik probléma a kezdőértékének a definiálásában van.
Válasz erre
0
0
vakiki
2025. október 05. 21:03
Itt nem lesz" Wir schaffen das",banya.
Válasz erre
0
0
survivor
2025. október 05. 19:22
Néhányat se...
Válasz erre
1
0
papalimapapa
2025. október 05. 15:20
Áruló! Hiába parolázik itt most Orbánnal, hiába nyalja ki a seggét, annak idején, 2015-ben elárulta Németországot és elárulta Európát, ezzel elárult minket is az NDK-s Stasi ügynök. Kinyitni egy kaput, aminek a szárnyait is leszerelték, hogy még véletlenül se lehessen visszazárni… nincs mentség! Merkel a legalja hazaáruló, ő maga a megtestesítője az Európát megsemmisítő alapbűnnek! A többi már csak az ebből sarjadzott mocsok!
Válasz erre
3
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!