Budapesten mutatták be Marcin Tulicki dokumentumfilmjét, amely hatalmas érdeklődés mellett került a vászonra. A lengyel sajtóban megosztó visszhangot keltett az alkotás: míg a konzervatív lapok a film igazságtartalmát hangsúlyozták, a liberális médiumok politikai támadásként értékelték.
Teltház előtt vetítették Budapesten Marcin Tulicki Taking Over című dokumentumfilmjét, amely a lengyel kormányváltás utáni politikai folyamatokat dolgozza fel. A film középpontjában Donald Tusk és a liberális-baloldali kormány lépései állnak, amelyek a jogállamiság leépítéséhez vezettek. A bemutató után a lengyel sajtóban élénk vita bontakozott ki a filmről és annak üzenetéről.
Ezt is ajánljuk a témában
A Donald Tusk botrányos hatalomátvételét bemutató dokumentumfilm a kommunizmust idézi. Nem véletlenül. A lengyel miniszterelnök módszerei csúfot űznek a jogállamiságból.
A Tygodnik Solidarność arról írt, hogy a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott vetítésre „tömegek voltak kíváncsiak”. A lap Marcin Tulickit idézte, aki a bemutató előtt úgy fogalmazott:
2023 decembere a lengyel történelem egyik legbotrányosabb időszakának kezdete volt.
A rendező hozzátette:
Lengyelországban átvették az ügyészséget, eltávolították a kényelmetlen bírókat, bebörtönözték a politikusokat, és a volt igazságügyi miniszterhelyettest, Marcin Romanowskit menekülésre kényszerítették, aki végül Magyarországon kért politikai menedékjogot.
A naszeblogi.pl egyik blogírója szerint a film megrázó tükörképe annak, miként omlott össze a jogállam Donald Tusk alatt. A portál Zbigniew Ziobrót idézte, aki szerint
Tusk kormányzása alatt csak ál-jogállami kormányzás létezik.
Ziobro hozzátette:
Az Európai Unió szemet huny a Tusk-kormány visszaélései felett, mert támogatja őt. A jogállamiság valójában politikai nyomásgyakorlás eszköze lett.
A blog szerint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is hasonlóan fogalmazott, amikor kijelentette:
A jogállamiság Lengyelországban nyilvánvalóan sérült – ez nem kétséges. Brüsszelben a jogállamiság fogalma mára kiüresedett.
Az Onet Wiadomości liberális portál inkább politikai akcióként értelmezte az eseményt. A lap szerint Ziobro Budapestre azért ment, hogy megmutassa a magyar barátainak, hogyan működik egy Brüsszel által kijelölt kormány. A volt igazságügyi miniszter azt mondta:
Ez egy olyan rendszer, ahol megszegik a törvényeket, eltávolítják a törvényes bírósági elnököket, és elveszik az állampolgároktól a véletlenszerű bírókijelölés jogát. Most a hatalmon lévők nevezik ki a megbízható bírókat, és az ítéletek – mint a kommunizmus idején – telefonon dőlnek el.
A portál szerint Ziobro szavai politikai üzenetként is értelmezhetők, hiszen a film „nem csupán dokumentum, hanem a lengyel jobboldal önvédelmi reflexe”. A Fakt arról számolt be, hogy a vetítésen Zbigniew Ziobro mellett jelen volt Marcin Romanowski is, aki jelenleg Magyarországon tartózkodik politikai menedékjoggal. A lap szerint a budapesti esemény a lengyel és a magyar konzervatívok szimbolikus összefogásának pillanata volt, ahol több korábbi TVP-s újságíró is részt vett, köztük Michał Karnowski és Michał Adamczyk.
A konzervatív lapok szerint a film hűen tükrözi a valóságot, míg a liberális sajtó politikai támadásként értékeli.
A budapesti bemutató ugyanakkor a magyar–lengyel konzervatív együttműködés megerősítését is jelképezi: egy közös meggyőződést, hogy Közép-Európa országai saját szuverenitásuk védelmében nem engedhetnek a brüsszeli nyomásnak.
Nyitókép: Facebook/Mathias Corvinus Collegium - MCC
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az esemény célja, hogy új nézőpontokból mutassa be az 1526-os mohácsi vész korszakát.
„Az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye: léte nemzeti ügy, jövője pedig közös felelősségünk.”
Párbeszédet kezdeményez az állammal.
A mindennapos testnevelés eltörlése éppen a legkevesebbet mozgó halmozottan hátrányos helyzetű tanulóktól vonná meg a testmozgást Setényi János MCC-s oktatásügyi szakértő szerint.
Az MCC kutatója szerint az Európai Bizottság is látja a hiányosságokat, Kijev hiába várja el a gyors csatlakozást az Európai Unióhoz.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter testnevelés órával kapcsolatos mondatait kritizálta a Mandinernek Hal Melinda pszichológus. Szóba került a testnevelés kapcsán az iskolai abúzus, az evés és a kockulás is.
A református püspök határozott kijelentést tett.
A búcsú nemcsak vallási, hanem közösségmegtartó erejű esemény is.
