Hollandiában már minden párt kénytelen reagálni a jobboldal témáira

A lapunk megkeresésére Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója értékelte a holland választási kampányt és Geert Wilders helyzetét. Mint mondta, bár Európa számos országában erősödnek a bevándorlásellenes pártok, Hollandiában a Szabadságpárt szereplése várhatóan pont ezzel a trenddel ellentétes lesz.

A kutató felidézte, hogy a párt a 2023-as választást nagy fölénnyel nyerte, de a kormányzati szerepvállalás időszaka után veszített népszerűségéből. Ennek okát abban látja, hogy a bevándorlás szigorítására irányuló intézkedések lassan haladtak, valamint a koalíciós viták és különösen a kormánykoalíció felbontása is rontotta Wilders megítélését.

A Szabadságpárt továbbra is erős, és az általa képviselt témák — mindenekelőtt a bevándorlás és a lakhatás — meghatározzák a holland közéletet. Harb Jad Marcell szerint Wilders kétségtelenül jelentős szerepet játszik abban, hogy a bevándorlás kérdése folyamatosan napirenden maradjon.

A közéletet a bevándorlás témája formálja

A kutató szerint Hollandiában mára szinte minden jelentősebb párt felismerte, hogy a bevándorlás és a lakhatás kérdése nem hagyható figyelmen kívül. A gyors népességnövekedés miatt a szociális ellátórendszer nem tudott lépést tartani, ami a kampány egyik legfőbb témájává tette a lakhatási válságot. A lakás- és albérletárak megugrottak, miközben az egészségügy is egyre nagyobb nyomás alatt áll.

Harb Jad Marcell rámutatott: éppen az, hogy ma már minden jelentős párt napirendre tűzte ezeket a kérdéseket, részben elvette a markánsan jobboldali formációk fő témáját. Emiatt a mostani választás egyik legfigyelemreméltóbb fejleménye nem a radikális jobboldal erősödése, hanem a centrumpártok – mindenekelőtt a kereszténydemokrata CDA és a balliberális D66 – előretörése lehet. A tőlük jobbra álló pártok, köztük a PVV, a BBB és a jobbra húzódó VVD várhatóan visszaesnek, miközben a JA21 az egyetlen, amely képes volt növelni támogatottságát.

 Ugyanakkor a jobboldali szavazók rendkívül mozgékonyak, és könnyen váltanak pártok között. Harb emlékeztetett, hogy az elmúlt években több új jobboldali formáció is gyorsan felemelkedett:

A PVV azonban az utóbbi hónapokban gyengült, és sok szavazó a JA21 nevű, hasonló irányvonalat képviselő párthoz pártolt át, amely a szakértő szerint programjában konstruktívabb Wildersékhez, és a jobboldal is hajlandó lenne őket bevonni egy koalícióba.

Hollandia és Magyarország kapcsolatában korlátozott a mozgástér

A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a párhuzam elsősorban nem a két ország kormányai, hanem a magyar kormány és Wilders pártja, a PVV között áll fenn. A holland kormányok hagyományosan bevándorlásbarát politikát folytattak, és a nemzeti szuverenitás védelme sem volt kiemelt szempont számukra, míg Wilders éppen ezekre az elvekre építette fel politikáját. Harb Jad Marcell felidézte: az előző, Schoof vezette koalíciós kormányban, amelyben a PVV is részt vett, már megjelentek bizonyos együttműködési pontok, például az uniós migrációs paktum kérdésében.

A holland koalíciós rendszer korlátozott mozgásteret enged, de a kutató szerint a nemzeti szuverenitás kérdésében továbbra is felfedezhetők párhuzamok a magyar kormány és a PVV gondolkodása között. Mivel azonban a választások után alakuló kormánykoalícióból szinte bizonyosan kimarad Wilders pártja, a magyar–holland együttműködés lehetősége a közeljövőben erősen korlátozott lesz.

Nyitókép: PATRICIA DE MELO MOREIRA / AFP