Teljesen váratlan fordulat jöhet, a jelenlegi liberális kormánypártot is szétverheti Andrej Babiš pártja, az ANO győzelme. Csehországi magyar egyetemi kancellár jóslatai a cseh választásról a Mandinernek!
Péntek reggel eldurrant a startpisztoly és megkezdődtek a csehországi választások. Mint ismert, a zsugorodó népszerűségű, mainstream jobboldali kormánypártokat tömörítő SPOLU nevű mozgalom ellenében tartja jelentős előnyét az Andrej Babiš-féle ANO, és feljövőben vannak a különféle populista pártok, úgy mint a Tomio Okamura-féle radikális jobboldali SPD vagy éppen a Stačilo! néven egyesült kommunista-szociáldemokrata konglomerátum – erről egyébként nemrég Tokár Géza felvidéki, a cseh választásokat figyelemmel kísérő politológus beszélt lapunknak. Hogy mi játszódik le mindeközben az egyébként meglehetősen higgadt társadalomban, arról a csehországi születésű történészt, Andrej Tóthot – Tóth Endrét – a tekintélyes Prágai Közgazdasági Egyetem kancellárját kérdeztük.
Amiben más a korábbihoz képest a jelenlegi választás, hogy a liberálisok alapvetően mozgósításra gyúrnak, mert a Babiš-féle ANO áll nyerésre, és attól tartanak, hogy a szlovák és magyar példának megfelelően lesz némi eltávolodás a Nyugattól – foglalja össze a kiindulópontot a történész, aki szerint az ANO előretörése mellett méginkább aggasztja ezt a csoportot a radikálisabb pártok megerősödése. És persze itt is befigyel a biztonságpolitika, értelemszerűen az orosz-ukrán háború nyomán. „A lakhatási válság, az energiaárak növekedése mellett, amit Babiš-ék és a populisták tolnak, a centrista pártok próbálják a biztonságpolitika irányába eltolni a diskurzust, arra hivatkozva, hogy meg kell erősíteni a tagságunkat a NATO-ban es az EU-ban” – fogalmaz Tóth.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokaknak van elege a technokrata-eurokrata Fiala-kormányból, pénteken és szombaton pedig alaposan el is páholhatják őket. Tokár Géza lapunknak. Elemzés!
Mert úgy, mint a nyugati sajtó, sőt az Izvesztya, az orosz sajtó is nyíltan kimondják, hogy immár három euroszkeptikus kormány lesz az unióban, Magyarország, Szlovákia és immár Csehország – teszi hozzá a történész – és a cseh sajtó is igyekszik azonosítani Babišt Orbánnal, „sokan fenyegetnek Szlovákiával meg Magyarországgal, színészek, sportolók próbálják mozgósítani főleg a fiatalokat, azt üzenve, ha otthon maradsz, azzal a populistákat segíted”. De a mumus is inkább Fico számukra, mint Orbán. Másik oldalról
Ezt is ajánljuk a témában
A régen virágzó cseh-magyar kapcsolatokat a huszadik század mérgezte meg elsősorban, és ennek traumáit ma is csak részben lehet kibeszélni Csehországban – tudjuk meg Tóth Endrétől – Andrej Tóthtól –, aki a Prágai Közgazdasági Egyetem kancellárja, egyetemi oktató, maga is csehországi magyar. Interjúnk az egyetemi vezetővel!
Babiš nem nagyon hivatkozik Orbánra, inkább kerüli a kérdést, a családpolitikájára inkább a szavazók hivatkoznak.
A feszültség azért nincs olyan magas szinten mindeközben, mint Magyarországon, bár a kampány most sokkal forróbb, mint valaha, ebben is hasonlít hazánkra; s míg korábban nem volt jellemző a személyeskedés, vagy a másik jelölt rendezvényén való ellentüntetés, most ez is mindennapossá vált, aminek a Monarchia óta kialakult polgári társadalomban eddig nem volt táptalaja – fejtegeti a történész. Emellett más szociokulturális és geográfiai felépítése is az országnak, Prága, Brünn és Ostrava külön-külön régiók fővárosai, az ország így decentralizált, s mindegyik része másképp választ.
„De általánosan elmondható, minél messzebb megyünk Prágától, annál inkább nő Babišék támogatottsága”.
Ugyanakkor olyannyira megvan a félelem a centristák részéről az ANO-nál még inkább a szélsőjobboldali, illetve szélsőbaloldali pártoktól, ezért „nyíltan kimondják, hogy Babiš, ha nyer, inkább támaszkodjon valamelyik konzervatív pártra, mint ez utóbbiakra”.
A gyakorlatban ez azt jelenti, mutat rá a kancellár, hogy ha az ANO megkapja a neki számolt 30 százalékát, vagy kénytelen lesz az Okamura-féle, leginkább a német AfD-hez hasonló populista párttal, s esteleg még a kommunistákkal is koalícióra lépni (az utóbbi esetben elsősorban csak a parlamenti együttműködés keretében), vagy – és ezt kevesen hangsúlyozták eddig – elkerülheti ezt azzal, ha a SPOLU egy részével áll össze.
„Vannak forrásaim mindkét nagy tömbből, amik azt mondják, igenis a SPOLU-n belül a Polgári Demokrata Párt, az ODS egy szárnya hajlik a Babišsal való megegyezésre, különösen a dél-csehországi régió vezetői” – vélekedik Tóth, aki szerint „95 százalék esélye van annak, hogy ez a forgatókönyv valósul meg, ha az ANO eléri a 30 százalékot és a SPOLU a 20 százalék alatt marad”, ami az ANO-nak és az amúgy igen pragmatikus Babišnak is szimpatikusabb, mint a szélsőségesebb pártokkal összeállni.
Más kérdés persze, hogy mi lesz Petr Fiala jelenlegi kormányfő sorsa, aki az ODS pártelnöke is, s hogy milyen hatással lesz az úgymond nem hagyományos politikai pártok előretörése a cseh politikai életre.
Mindenesetre a kancellár arra is rámutat, hogy az ANO választói bázisa azokra épül, akik 30 évvel ezelőtt támogatták a Klaus-féle Polgári Demokrata Pártot, az erős hagyományos konzervatív jobboldali meggyőződésű emberek, akik most a nyugdíj közelében vannak, és nosztalgikusan tekintenek a múltba – sorolja tapasztalatait Tóth.
Ők ekkoriban támogatták a kapitalista átalakulást és ennek érdekében vállalták a megszorításokat is, de most éppen ők támogatják most Babišt, ez igen érdekes, teszi hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
A volt cseh miniszterelnökkel a CPAC Hungaryn beszélgettünk a politikába való visszatéréséről, Ukrajna helyzetéről és arról, miben mutat példát Magyarország.
Felvetésünkre, miszerint a klasszikus konzervatív pártok csúsztak el balra, és az új pártok csak átvették a konzervatív jelszavakat, amiket már nem volt ildomos képviselni nemzeti érdek, identitás, vagy éppen a bevándorlás kérdésében, Tóth elmondja, a hallgatókat is úgy tanítja, hogy egy-egy korszakot a történelmi kontextusában kell értelmezni, és ha lehet, nem megítélni – éppen így van ez a jelenkorban is, amikor egy-egy társadalmi réteg véleményét úgy illene artikulálni, hogy az ember legalábbis átérzi a helyzetüket magát.
„Ha egy nyugdíj közelében járó valaki végiggondolja, hogy igen, eltelt az életem, megnézem, mit sikerült elérnem, hol hibáztam, vagy éppen csak megcsap a szele annak, hogy holnaptól talán a fizetésemhez képest igen kevés nyugdíjból kellene megélnem, azért átértékelnék én is ezt-azt” – igyekszik megfejteni az ANO-szavazók motivációit, akik között, bár ezt így nem mondja ki,
a rendszerváltás vesztesei is szép számmal ott vannak.
„Ebben a Vencel téri generációban is ott van, aki nagyon magasra tört, és aki épphogy összehozott egy alsóközéposztály-beli életet, amit most veszélyeztetve lát”, és ilyenkor a szociális szlogenek és a megszorítások elutasítása igencsak be tud találni – szemben a fiatalokkal, akik például a középiskolásoknak tartott alternatív, tét nélküli választásokon kétharmad fölött szavaznak a jobboldali, mondhatni neoliberális kapitalizmusra, s ez idővel fordul azok felé a pártok felé, amelyek az anyagi biztonságot ígérik – vagyis
valahol itt van a lényege a szavazói életkornak, amin például a diplomások aránya sem sokat változtat, vagy a tény, hogy egyébként a cseh gazdaság korántsem áll olyan rosszul, mint azt a jelenlegi ellenzék lefesti.
Ugyanakkor van egyfajta rajongás is Babiš irányába – ami egyébként sem idegen Közép-Európától. „Itt is a társadalomnak kell egy erélyes személyiség, de ez végigvonul a Cseh Köztársaság történelmén, visszamehetünk Tomáš Garrigue Masarykig, Edvard Benešig, aztán jött Klement Gottwald, vagy akár Antonín Zápotocký, Gustáv Husák, Vacláv Havel, Miloš Zeman, majd Vacláv Klaus, most pedig egy ilyen üregben éltünk, amit Babišnak sikerült kitöltenie, mert kell egy erős személyiség, akit lehet követni, megbízni benne, mint mondjuk Magyarországon volt Bethlen István” – foglalja össze a történész.
Értesülések szerint kinttartózkodása alatt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és XIV. Leó pápával is találkozik.
„Orbán most már tényleg úgy hazudozik, mint Gyurcsány a fénykorában” – jelentette ki a kritikus az Önkényes Mérvadó című műsorban.
Magyar Péter beszéde közben sokan elmentek. Egy friss kutatásból úgy tűnik, nemcsak élőben nem érdekelte az embereket.
„Jövőre nem babra megy a játék. Védjük meg, amit közösen elértünk!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ha tényleg békét akarnak a tiszások, akkor mi bajuk van a budapesti békecsúccsal? Kovács András írása.
Egy szinte ismeretlen youtuber interjút készített Orbán Viktor édesanyjával, aki pacekba megválaszolt minden feltett kérdést.
Nem akármilyen évet tudhat maga mögött a magyar klasszis.
Értesülések szerint kinttartózkodása alatt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és XIV. Leó pápával is találkozik.
