Oroszország jóval kevesebb haditechnikát veszített idén Ukrajnában, mint az előző években

„A nyílt forrásokon alapuló Oryx adatbázisait böngészve érdekes minta rajzolódik ki: az idei adatok alapján Oroszország jóval kevesebb haditechnikát veszített idén Ukrajnában, mint az azt megelőző években. Idén nyáron például a nyilvános adatokban is fellelhető veszteség 83 harckocsi és 189 páncélozott harci jármű volt, miközben egy évvel ezelőtt, 2024-ben ugyanez a nyári veszteség 268 harckocsi és 619 páncélozott harci jármű. Egyszerűbb matematikai művelettel kiszámolható, hogy az idei orosz haditechnikai veszteség nagyjából a harmada a tavalyinak. Az adatokat elemezve a Vazsnije Isztorii ennél többet is állít: szerintük a 2022-es teljes mértékű háború kirobbanása óta az elmúlt hónapokban láttuk a legalacsonyabb orosz veszteséget, pedig eközben egy komoly erőbedobással járó nyári offenzíva is folyamatban van.

Ennek a jelenségnek három lehetséges oka van:

1. Jóval kevesebb haditechnikát használnak az oroszok, mert az elmúlt 3,5 év során a haditechnika jelentősége csökkent, más harci eszközöké (elsősorban a drónok) pedig drasztikusan nőtt. Haditechnika helyett az oroszok a »gyalogsági rohamok« taktikájára tértek át, ahol kis gyalogsági csoportok (maximum 6 fő) páncélos támogatás nélkül támadnak, a járműveket pedig főként a katonák pozíciókhoz való szállítására használják.

A technika nagyon sebezhető a modern fegyverekkel, elsősorban a drónokkal szemben. Ukrán katonai becslések szerint 2024-ben az orosz technika elleni csapások 75%-át drónokkal hajtották végre (miközben 2022-ben még a nyugati páncéltörő fegyverek domináltak). A nagy áttörésekre használt taktikáról így le kellett mondani - a jelenlegi modern eszközökkel a nehéz haditechnika előkészítését az ukrán oldal már azelőtt észreveszi, hogy az adott harckocsi elindult volna a bevetésre. A támadási művelet előtt fel kell állítani ugyanis az üzemanyagtöltő állomásokat és a megsérült járművek evakuálási pontjait. Ez a felkészülés könnyen észrevehető: a felderítő drónok jelenleg 30 km-re a frontvonaltól látnak, nyitott terepen pedig akár még mélyebbre.

Ráadásul egy drága harckocsit nem is olyan nehéz kiiktatni a drónok segítségével: egy pár ezer dolláros, elsősorban megfigyelésre használt fpv-drón nem tudja megsemmisíteni a tankot, de mondjuk kárt okozhat a lánctalpnak, amivel mozgásképtelenné teszi a járművet. Ezután a következő percekben az egy helyben álló harckocsit ki lehet végezni újabb drónokkal vagy tüzérségi találattal - ugyancsak a mindent látó fpv-drónok bemérése alapján.

Ezért látunk az elmúlt években mindenféle durvábbnál durvább, Mad Max-szerű guruló szörnyűségeket (az illusztrációk valós példányokat mutatnak). Harckocsiknak ezeknek már nehéz nevezni. A drónok ellen lehet, hogy véd, de hogy ebből a valamiből a legénység rendesen ki tud látni és hatékonyan tud harci feladatokat végezni… hát, ebben azért nem lennék olyan biztos.

2. Jóval kevesebb haditechnikát használnak az oroszok, de elsősorban azért, mert ami jó állapotban volt, az már kifogyott, a gyártás pedig nem tudja felvenni ezzel a versenyt. Az Oryx adatai szerint a háború kezdete óta Oroszország 4113 harckocsit és 9065 páncélozott harcjárművet veszített (most ennek vagy hiszünk vagy nem). Az elemzők becslései szerint a raktárbázisokon a háború kezdetéhez képest a tankok körülbelül 46%-a, a gyalogsági harcjárműveknek pedig a 42%-a maradt meg. Ez még nem is tűnik annyira drasztikus csökkenésnek, azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy az orosz haditechnika nagy része több évtizeddel ezelőtt, a hidegháború alatt készült, és a kilencvenes években konzerválták őket különböző távol-keleti, jórészt fedetlen bázisokon. Ami modernebb és jobb állapotban volt, azokat vitték a frontra az elmúlt 3 évben. Ami megmaradt, azok a legrosszabb állapotban lévő eszközök, amelyek vagy nem működőképesek már, vagy a működésükhöz jelentős felújítás szükséges.

A nyugati becslések szerint az Uralvagonzavod ebben a jelenlegi háborús üzemmódban havonta kb. 20 modern T-90-t tud gyártani (vagyis évi kb. 240-et), és olyan 130 régi T-72-est tud helyreállítani. Ez nem kevés, de az elmúlt évek veszteségeihez képest viszont nem elegendő, ezért nem kizárt, hogy már spórolni kell.

3. Az oroszok egy nagyszabású katonai offenzívára tartalékolnak. Több katonai szakértő (mint például a Conflict Intelligence Team) azon a véleményen van, hogy az oroszok még az év végéig egy döntő ütközetre készülhetnek Pokrovszk környékén, amihez a jelek szerint a városhoz átcsoportosíthatták a tengerészgyalogságot.

Könnyen lehet persze, hogy az említett 3 lehetséges forgatókönyv keveréke áll a lecsökkent orosz veszteségek mögött: az elmúlt két évben a háború drasztikus átalakuláson ment át, miközben az orosz katonai arzenál 2025-re jelentősen csökkent. Az olcsó, de nagy mennyiségben viszont annál hatékonyabb drónok pedig nem csak a harckocsikat szorítják ki a harctérről, hanem például a precíziós rakétákat is. Az elmúlt hónapokban elindult tárgyalásokhoz az oroszok viszont a lehető legerősebb pozíciókkal próbálnak eljutni, ami miatt nem zárható ki egy nagyobb horderejű katonai művelet sem.”

Nyitókép forrása: Olesya KURPYAYEVA / AFP

***