Nyugatról jött a figyelmeztetés: taktikát váltottak az oroszok, erre kell figyelnie Ukrajnának

2025. szeptember 24. 14:09

A Foreign Policy elemzése szerint Moszkva úgy gondolja, hogy végtelen kimerítéssel megnyerheti a háborút. A harctéren már nem a tankegységek a legfontosabbak, mint a háború legelején, hanem a drónok.

2025. szeptember 24. 14:09
null

Szeptember 7-én Oroszország elindította a legnagyobb légitámadását az Ukrajna elleni háborúban: egyetlen éjszaka alatt 860 Shahed drón és rakéta indult útnak. A célpontok nem korlátozódtak Ukrajnára. Két nappal később 19 ilyen drón hatolt be Lengyelország területére, ami a NATO harci repülőgépeinek felszállását eredményezte. Néhány nappal később hasonló behatolás történt a román légtérbe is. A Foreign Policy elemzése szerint ez egy szélesebb körű mintát jelez, amelyben Moszkva az olcsó, tömeggyártott drónokat tette légi hadjáratának központi elemévé.  

Orosz drón/Viacheslav Madiievskyi / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Orosz drón/Viacheslav Madiievskyi / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Drónok harca

Az elmúlt három évben Oroszország jelentősen növelte drón indításainak számát. 

  • A háború kezdetén Moszkva havonta átlagosan 150–200 ilyen drónt indított mostanra havonta közel 5000-et gyárt és vet be, ami átlagosan több mint ezret jelent hetente. 
  • Csak 2025-ben Oroszország több mint 33 000 Shahed drónt és azok változatát indította Ukrajna ellen. 

A változás egyértelműen mutatja Oroszország változó stratégiáját, amely magában foglalja a légvédelem telítődését, a városok központjainak nyomás alá helyezését és Ukrajna megadására kényszerítését – olvasható a Foreign Policy elemzésében. 

A lap szerint Moszkva úgy gondolja, hogy nem döntő tankoffenzívákkal és precíziós csapásokkal fogja megnyerni a háborút, hanem olcsó, nagy mennyiségű fegyverekkel végtelenül elhúzódó háborúval.

A Shahed drónokat eredetileg Iránban tervezték és a háború korai szakaszában importálták. Ma már Oroszországban több helyszínen gyártják őket.

A termelés fenntartása érdekében Oroszország az elektronikai alkatrészek nemzetközi ellátási láncait veszi igénybe, és állítólag továbbra is csempészett nyugati elektronikai alkatrészeket is használ. 

Ez a termelési kapacitás lehetővé tette Oroszország számára, hogy innováljon, különböző változatokat fejlesszen ki, és a harctéri visszajelzések alapján csalétekkel lássa el indítóeszközeit.

A legfejlettebb Geran-3 változat például állítólag 2500 kilométer hatótávolsággal rendelkezik. 

Lassú, pontatlan, de olcsó

A nyugat számára a kihívás nem az, hogy nehéz ezeket a drónokat elfogni, hanem hogy ezt fenntartható költségekkel tegyék meg. A NATO harci repülőgépeivel való lelövésük vagy drága elfogó repülőgépek küldése, ahogy Lengyelország tette, ugyan határozottságot mutathat, de pénzügyileg fenntarthatatlan az elemző szerint. 

A védelem nem engedheti meg magának, hogy több százezer dollárt költsön egy-egy ilyen fegyver megsemmisítésére.

A legtöbb Shahed (Geran) drónt az ukrán mobil légvédelmi tüzérek lőnek le, mivel ezek lassúak. Más, olcsóbb lehetőségek, mint például az elfogó drónok és a lézerek. A nyugati országoknak hasonló utat kell követniük, ha ki akarnak állni a nagyszabású drón támadásoknak.

Izraelnek van lézere: 

Oroszország számára a drónok gyártása újradefiniálta a harctéri stratégiáját. Oroszország kétféle formában indítja ezeket a drónokat: rutincsapások és tömeges csapások. 

A Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Központjának elemzése kimutatta, hogy 2022-ben egy tipikus tömeges csapás körülbelül 100 drónból és rakétából állt, és havonta egyszer történt. 2025 közepére az átlag közel 370-re emelkedett, és körülbelül nyolcnaponta történtek. Oroszország időnként akár kétnapos időközönként is indított ilyen nagy támadásokat.

Dróntámadás Kijevben: 

Az elsődleges cél nem konkrét célpontok megsemmisítése, hanem a védekezők és a civilek pszichológiai megrázkódtatása – írja a Foreign Policy. 

A fegyverek hatékonysága szempontjából a stratégia nem tűnik eredményesnek. A Shahed drónok lassúak, és alacsony a valószínűsége annak, hogy sikeresen eltalálják és megsemmisítik a célt. Pontosságuk gyakran gyenge, sebességük pedig 200 km/óra alatt van. A háború nagy részében sikerességi arányuk 10 százalék alatt volt.

Az állandó nyomás fenntartásával Moszkva célja a morál aláásása, a védelmi erőforrások kimerítése és az Ukrajna támogatóinak arra kényszerítése, hogy megkérdőjelezzék Kijev támogatásának hosszú távú költségeit. Még ha a legtöbb drón megsemmisül is, a Shahed továbbra is költséghatékony marad, mert célja a kimerítés, nem pedig a pontosság. 

Nyitókép: JOSE COLON / ANADOLU / Anadolu via AFP

Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

***


 

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
borsos-2
2025. szeptember 24. 14:49
Jó is az, hogy a nyugat ilyen gyorsan és élesen felismerte a nyilvánvalót. Az oroszok taktikát változtattak. Eddig nehéz harckocsi századokat küldtek harcba, most meg már nikecel drónokkal apasztják a nyugati támogatók pénztárcáját. Olcsóbban provokálják ki az uki ellenrakéta csapásokat, amit az uki gondolkodás nélkül kilő mindenre, hiszen nem az ő pénze.
Válasz erre
1
0
stormy
2025. szeptember 24. 14:47
"Két nappal később 19 ilyen drón hatolt be Lengyelország területére" pakolták le a lengelek az ukránoktól kapott dronokat.. aztán egy hét mulva az ukránok visszakérték mindet.
Válasz erre
1
0
Agricola
2025. szeptember 24. 14:43
A második világháború a hadtörténelem első olyan összecsapás-sorozata volt, melyben a főszerepet a harckocsik, páncélosok, önjáró lövegek játszották, nem egyszer a siker zálogát biztosítva egy - egy ütközethez. Azóta a páncélelhárítás rendkívül hatékonnyá vált. A Javelin páncéltörő rakétarendszer, egy amerikai fejlesztésű, „tüzelj és felejts el” elven működő fegyver, mely a cél megtalálása után automatikusan célra vezeti magát, ráadásul nem a pácélosok vastag homlokpáncélját célozza, hanem a felső vékonyabb páncélzatot. Hasonlóan hatásosak a drónok páncélelhártás szempontjából. Ezért Ukrajnában gyakorlatilag állóháború alakult ki, miként az I. Világháborúban történt.
Válasz erre
0
0
herden100
2025. szeptember 24. 14:26
😎 youtube.com/shorts/HHm2xBIvasc?si=UKUuTbE2gzRhtYGB
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!