Orosz légicsapások sújtották Ukrajnát: halálos áldozatok Zaporizzsjában (VIDEÓ)

A támadás következtében ketten életüket vesztették, és több ember is megsérült az orosz irányított légibombák miatt.

A Foreign Policy elemzése szerint Moszkva úgy gondolja, hogy végtelen kimerítéssel megnyerheti a háborút. A harctéren már nem a tankegységek a legfontosabbak, mint a háború legelején, hanem a drónok.
Szeptember 7-én Oroszország elindította a legnagyobb légitámadását az Ukrajna elleni háborúban: egyetlen éjszaka alatt 860 Shahed drón és rakéta indult útnak. A célpontok nem korlátozódtak Ukrajnára. Két nappal később 19 ilyen drón hatolt be Lengyelország területére, ami a NATO harci repülőgépeinek felszállását eredményezte. Néhány nappal később hasonló behatolás történt a román légtérbe is. A Foreign Policy elemzése szerint ez egy szélesebb körű mintát jelez, amelyben Moszkva az olcsó, tömeggyártott drónokat tette légi hadjáratának központi elemévé.
Az elmúlt három évben Oroszország jelentősen növelte drón indításainak számát.
A változás egyértelműen mutatja Oroszország változó stratégiáját, amely magában foglalja a légvédelem telítődését, a városok központjainak nyomás alá helyezését és Ukrajna megadására kényszerítését – olvasható a Foreign Policy elemzésében.
A lap szerint Moszkva úgy gondolja, hogy nem döntő tankoffenzívákkal és precíziós csapásokkal fogja megnyerni a háborút, hanem olcsó, nagy mennyiségű fegyverekkel végtelenül elhúzódó háborúval.
A Shahed drónokat eredetileg Iránban tervezték és a háború korai szakaszában importálták. Ma már Oroszországban több helyszínen gyártják őket.
A termelés fenntartása érdekében Oroszország az elektronikai alkatrészek nemzetközi ellátási láncait veszi igénybe, és állítólag továbbra is csempészett nyugati elektronikai alkatrészeket is használ.
Ez a termelési kapacitás lehetővé tette Oroszország számára, hogy innováljon, különböző változatokat fejlesszen ki, és a harctéri visszajelzések alapján csalétekkel lássa el indítóeszközeit.
A legfejlettebb Geran-3 változat például állítólag 2500 kilométer hatótávolsággal rendelkezik.
A nyugat számára a kihívás nem az, hogy nehéz ezeket a drónokat elfogni, hanem hogy ezt fenntartható költségekkel tegyék meg. A NATO harci repülőgépeivel való lelövésük vagy drága elfogó repülőgépek küldése, ahogy Lengyelország tette, ugyan határozottságot mutathat, de pénzügyileg fenntarthatatlan az elemző szerint.
A védelem nem engedheti meg magának, hogy több százezer dollárt költsön egy-egy ilyen fegyver megsemmisítésére.
A legtöbb Shahed (Geran) drónt az ukrán mobil légvédelmi tüzérek lőnek le, mivel ezek lassúak. Más, olcsóbb lehetőségek, mint például az elfogó drónok és a lézerek. A nyugati országoknak hasonló utat kell követniük, ha ki akarnak állni a nagyszabású drón támadásoknak.
Izraelnek van lézere:
Oroszország számára a drónok gyártása újradefiniálta a harctéri stratégiáját. Oroszország kétféle formában indítja ezeket a drónokat: rutincsapások és tömeges csapások.
A Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Központjának elemzése kimutatta, hogy 2022-ben egy tipikus tömeges csapás körülbelül 100 drónból és rakétából állt, és havonta egyszer történt. 2025 közepére az átlag közel 370-re emelkedett, és körülbelül nyolcnaponta történtek. Oroszország időnként akár kétnapos időközönként is indított ilyen nagy támadásokat.
Dróntámadás Kijevben:
Az elsődleges cél nem konkrét célpontok megsemmisítése, hanem a védekezők és a civilek pszichológiai megrázkódtatása – írja a Foreign Policy.
A fegyverek hatékonysága szempontjából a stratégia nem tűnik eredményesnek. A Shahed drónok lassúak, és alacsony a valószínűsége annak, hogy sikeresen eltalálják és megsemmisítik a célt. Pontosságuk gyakran gyenge, sebességük pedig 200 km/óra alatt van. A háború nagy részében sikerességi arányuk 10 százalék alatt volt.
Az állandó nyomás fenntartásával Moszkva célja a morál aláásása, a védelmi erőforrások kimerítése és az Ukrajna támogatóinak arra kényszerítése, hogy megkérdőjelezzék Kijev támogatásának hosszú távú költségeit. Még ha a legtöbb drón megsemmisül is, a Shahed továbbra is költséghatékony marad, mert célja a kimerítés, nem pedig a pontosság.
Nyitókép: JOSE COLON / ANADOLU / Anadolu via AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A támadás következtében ketten életüket vesztették, és több ember is megsérült az orosz irányított légibombák miatt.
Ezt is ajánljuk a témában
„Mindkét országnak minden jót kívánok” – írta sejtelmesen az amerikai elnök.
***