Moldova a Kreml célkeresztjében: botrány és tömeges letartóztatások a választások előtt

Moldova szeptemberben sorsdöntő parlamenti választások elé néz. A tét: folytatódik-e az ország európai integrációja, vagy a Kreml befolyása újra megerősödik. A hatóságok 74 embert tartóztattak le egy orosz befolyási kísérlet miatt, miközben példátlan dezinformációs kampányok zajlanak. A moldovai politikai csatatér az Európai Unió és Oroszország közötti geopolitikai ütközőzóna egyik legforróbb pontja lett.

Moldova a geopolitikai törésvonalban

Moldova földrajzilag és politikailag is két világ határán fekszik: nyugaton Románia, az Európai Unió és a NATO tagja, keleten pedig Ukrajna, ahol évek óta dúl az orosz agresszió elleni háború. Az ország területén belül is érzékelhető a törésvonal: míg a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) és Maia Sandu elnök határozottan az európai integráció felé mozdulna, a társadalom jelentős része – különösen az oroszajkú kisebbségek és a gazdasági nehézségekkel küzdők – nyitottabb Moszkva felé.

Amennyiben a PAS elveszíti a többséget, Moldova jövője könnyen kisiklik az uniós pályáról, és visszafordulhat a keleti befolyás irányába.

74 letartóztatás: orosz destabilizációs terv

A moldovai rendvédelmi szervek nemrég 74 embert vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy orosz érdekeket szolgáló akcióban vettek részt. A hatóságok szerint az összeesküvés célja zavargások szítása, szavazatvásárlás és a választások legitimitásának aláásása volt.

Ez nem egyedi jelenség: 

Sandu elnök már tavaly is arról beszélt, hogy „bűnszervezetek 300 ezer szavazat megvásárlását tervezték”, sőt a hatóságok 150 ezer esetet dokumentáltak. A mostani őrizetbe vételek tehát egy hosszabb trend részei: Moszkva évek óta kísérletezik Moldova destabilizálásával.

A „Matrjoska” kampány: álhírek fegyverként

A legújabb orosz eszköz a hibrid hadviselésben a „Matrjoska” fedőnevű dezinformációs művelet. A NewsGuard elemzése szerint április óta, amióta hivatalosan kiírták a választásokat, a kampány 39 hamis történetet terjesztett Moldovában – míg tavaly egyet sem.

A hamis hírek célzottan Sandu elnök ellen irányultak: elterjedt például, hogy 24 millió dollárt sikkasztott el, illetve hogy „pszichotróp szerek rabja”. 

Az álhírek célja kettős: egyrészt megrendíteni a bizalmat az EU-párti vezetésben, másrészt erősíteni az oroszbarát tábor narratíváját, miszerint a Nyugat képmutató és korrupt.

EU kontra Oroszország: a tét a jövő iránya

Moldova jövője nem belpolitikai kérdés, hanem európai biztonsági ügy – vélik sokan Brüsszelben. 

így a mostani választás közvetlen hatással lesz az ország integrációs folyamatára.

Moszkva számára Moldova elvesztése – Ukrajna és a Fekete-tenger térségének nyugati orientációja mellett – újabb stratégiai vereséget jelentene. 

Éppen ezért az orosz hibrid hadviselés itt is teljes eszköztárát beveti: álhíreket, belső zavargásokat, bűnszervezeteket és korrupciót.

A belső front: megosztott társadalom

Moldova társadalma mélyen megosztott. A fiatalabb generációk és a városi lakosság nagy része egyértelműen az EU-tagság mellett áll, míg a vidéki, idősebb és oroszajkú lakosság körében erős a szimpátia Oroszország iránt. 

amelyeket Moszkva ügyesen használ fel a propagandában: a Nyugatot hibáztatják a nehéz gazdasági helyzetért, miközben Oroszországot „stabil partnerként” mutatják be.

A közelgő moldovai parlamenti választásokat Victor Chirilă, a Moldovai Köztársaság bukaresti nagykövete, döntő jelentőségűnek nevezte az országa európai integrációjának szempontjából. Oroszország „totális, kíméletlen hibrid hadviselést” folytat az országa ellen. A diplomata szerint Moszkva a támadásaihoz számos olyan intézményt is felhasznál, amelyeknek Moldova érdekeit kellene szolgálniuk: az ortodox egyház egy részét és bizonyos politikai pártokat.

Nyitókép: Véronique Popinet / AFP