Zelenszkij hatalmasat koppanhat: nagy dilemmát okoz Brüsszelben az ukránok gyors EU-csatlakozásának ügye

Moldova pénteken rendezi meg első csúcstalálkozóját az EU-val – ez egy szimbolikus mérföldkő, amely aláhúzza az ország gyorsuló brüsszeli fordulatát, írja az Euractiv. „A csúcstalálkozó teljesen új szintre emeli a kapcsolatot, elismerve Moldova stratégiai jelentőségét az EU számára” – mondta Cristina Gherasimov, Moldova miniszterelnök-helyettese az Euractivnak Brüsszelben.

A legfontosabb eredmény várhatóan Moldova bevonása az EU roamingpolitikájába, az EU-s előfinanszírozás felszabadítása és az infrastrukturális projektekre szánt pénzeszközök lesznek, derül ki az Euractiv által megismert legfrissebb csúcstalálkozói nyilatkozattervezetből.

A találkozó mögött azonban egy nehéz politikai kérdés húzódik meg: 

A csúcstalálkozó segít megteremteni a tárgyalások előrehaladásához szükséges lendületet azáltal, hogy mind a politikai akaratot, mind a reformok terén elért előrelépést demonstrálja – mondta Geraszimov.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyértelmű volt Ukrajnával kapcsolatban – az ő hivatali ideje alatt nem fognak csatlakozni. Mindkét ország végső kilátásai továbbra is Budapest jóváhagyásától függenek, amely határozott vétójoggal rendelkezik az EU-csatlakozási folyamat felett, emlékeztet az Euractiv.

derül ki az Euractiv által megtekintett legfrissebb csúcstalálkozói nyilatkozattervezetből. A csúcstalálkozón ígéretet tehetnek az úgynevezett „alapvető klaszter” tárgyalásainak megkezdésére – a jogállamisági, igazságszolgáltatási és korrupcióellenes reformok csomagjára, amelyet az országoknak végre kell hajtaniuk, mielőtt más területeken igazodnának az EU szabálykönyvéhez.

Az EU-tisztviselők szerint azonban a nyelvezet észrevehetően visszafogottabbá vált. Egy korábbi változat mind a hat tárgyalási klaszter megnyitására tett ígéretet, de ezt a kötelezettségvállalást eltávolították, ami tükrözi az EU-országok azon tétovázását, hogy óvakodnak a túl gyors lépésektől. Kijev és Kisinyov politikai paktumot kötöttek egymás támogatására és reformjaik összehangolt előmozdítására. De ez semmiképpen sem kötelező érvényű.

többek között Marta Kos bővítési biztostól is. „Sokan úgy érzik, nem kelthetjük azt a benyomást, hogy valahogy lemaradunk Ukrajnáról, különösen nem azután, hogy a legrosszabb háborús körülmények között elkötelezték magukat a reformok mellett” – mondta egy EU-diplomata. Dánia, amely nemrég vette át az EU hat hónapos elnökségét, továbbra sem biztos abban, hogy mikor tud továbblépni a következő csatlakozási lépésekkel.

Maia Sandu, Moldova elnöke számára még egy ilyen részleges előrelépés is politikai nyereség lenne. Az EU-tagság széles körű támogatottságot élvez Moldovában, és Sandu hírnevét arra alapozta, hogy országát közelebb hozza Brüsszelhez. EU-párti platformja révén újraválasztották, és tavaly ősszel EU-tagsági népszavazást is tartottak neki, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatásokat az állítólagos orosz beavatkozás beárnyékolta.

A csúcstalálkozó nyilatkozata várhatóan határozottan elítéli Moszkva „állandó hibrid fenyegetéseit”, az energiazsarolástól a moldovai demokrácia destabilizálását célzó dezinformációs kampányokig. Felszólítják majd Oroszországot, hogy vonja ki csapatait az oroszbarát szeparatista Transznisztria régióból, ahol Moszkva az 1990-es évek óta tart fenn katonai jelenlétét.

„Már most is látjuk Oroszország erőfeszítéseit, hogy lekicsinyelje a kapcsolataink csúcstalálkozójának jelentőségét; teljes körű információs háborút indítottak Moldova ellen, és a stratégia meglehetősen világos” – mondta egy EU-tisztviselő az Euractivnak. A csúcstalálkozóval „az EU azt szeretné megmutatni a moldovai polgároknak és azoknak is, akik megpróbálják aláásni a választásaikat, hogy az EU létezik, az EU támogatja Moldovát, és Moldova nem áll egyedül” – mondta egy másik uniós tisztviselő.

Fotó: Shutterstock