Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
A New York Times egy elemzéssel emlékezett meg arról, hogy 10 évvel ezelőtt fogadták el a párizsi egyezményt. Barack Obama, akkor azzal üdvözölte a megállapodást, hogy kijelentette:
Párizs „a legjobb esélyünk arra, hogy megmentsük az egyetlen bolygónkat”.
Azonban a cikk megjegyzi: „Párizs nem csupán egy rövid ideig tartó optimizmus volt a klíma ügyében. Sokak számára egy teljesen új korszak ígéretének tűnt, nemcsak a klíma, hanem a közös politikai jövőnk szempontjából is ezen a földön. Akkoriban Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára szeretett arról beszélni, hogy a fenntarthatóság ebben a században ugyanazt fogja jelenteni, mint az emberi jogok az előzőben – egy új erkölcsi és politikai rend alapját. Utódja, António Guterres még határozottabb klíma-párti lett, és úgy kezelte a Párizsi Megállapodást, mintha annak jelentősége megközelítené, ha nem is haladná meg az ENSZ alapokmányának jelentőségét.”
Azonban, a megegyezés csak az első lépés kellett volna, hogy legyen. Azonban az amerikai lap szerzője elismeri: más világban élünk, mint 2015-ben.
A tavalyi ENSZ Klímakonferencián (COP29) a házigazda ország Azerbajdzsán elnöke az olajat és a gázt „Isten ajándékának” nevezte, és bár a párizsi konferencia óta az éves konferenciák gyakran nagy horderejű, sztárokkal teli események voltak, ezúttal kevés világvezető volt jelen.
A konferencia előkészítése során egy hivatalos ENSZ-jelentés közölte, hogy az előző évben egyáltalán nem történt előrelépés a klímaügyben,
és a párizsi egyezményhez vezető diplomáciai folyamat legjelentősebb alakjai közül többen nyilvános levelet tettek közzé, amelyben kijelentették, hogy a megállapodás szerkezete elavult és jelentős reformokra szorul.
Amikor februárban lejárt az első hivatalos határidő, csak 15 ország – mindössze 8 százalék – teljesítette a kitűzött feladatot.
Amikor a Párizsi Megállapodás megszületett, az Egyesült Államok jelentéktelen földgázexportőr volt, és még mindig illegális volt amerikai olajat külföldre szállítani. Trump második beiktatása előtt az ország már a világ legnagyobb finomított olaj- és cseppfolyósított földgáztermelője és -exportőre lett.
A klímapolitikából való visszavonulás széles körben elterjedt, még a globális zöldenergia-boom közepette is. Az energiaelemző Nat Bullard szerint 2019 és 2021 között a világ kormányai évente több mint 300 klímaalkalmazkodási és -mérséklési politikát vezettek be. 2023-ban ez a szám 200 alá esett. 2024-ben már csak körülbelül 50 volt. Sok helyen – például Dél-Amerikában és Európában – a meglévő törvényeket már gyengítették, vagy nyomás alatt vannak a változó politikai koalíciók, amelyek most azok aláásására törekednek.
„Ma egyetlen globális konferencián sem lehet két lépést tenni anélkül, hogy a „pragmatizmus” és a „realisztikus gondolkodás” ne lenne a napirenden”
– mondta a lapnak Jason Bordoff, Obama volt energiaügyi tanácsadója, aki jelenleg a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központját vezeti.
Magyarul: a választók sehol nem kérnek a gazdaságokat megrendítő klímapolitikából, így a legnagyobb támogatói is kénytelenek engedni.
Nyitókép: Mouneb Taim / ANADOLU / Anadolu via AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Elfogadhatatlan, hogy aktivisták halálra rémisztenek fiatal nemzedékeket a saját félelmeikkel – vallja Michael Shellenberger. Az ismert amerikai természetvédő nem osztja az apokalipszishívők véleményét: szerinte a széndioxid-kibocsátás most már csak csökkenni fog; a technológiai fejlődéssel pedig egyre kevésbé fogjuk kizsákmányolni a természetet a jövőben. Interjúnk!
***
A kiszivárgott dokumentum név szerint említi Magyarországot, Ausztriát, Olaszországot és Lengyelországot.
Kiszivárgott dokumentumok részletesen ismertetik a Trump-kormány tervét, amelynek célja az Európában befagyasztott orosz pénzeszközök feloldása és Moszkva visszavezetése a nemzetközi közösségbe.
A kultúráért és innovációért felelős miniszter elárulta, mit sikerült elintéznie Orbán Viktor oldalán Washingtonban.
Az Egyesült Államok a „Make Europe Great Again” jelszava alatt szabná át az öreg kontinenst.
Az ukrán elnök készen áll.
Washington üzenete világos, a döntés felelőssége Európáé.
Inkább a kormánypártban bíznak a vállalatvezetők.
Ha Orbán még a választások előtt köztársasági elnökké választatná magát, az felérne egy politikai öngyilkossággal.
