Orbán Viktor mindig előhúz valamit

Szalai Zoltán főszerkesztő adott interjút a Weltwoche-nak a 2026-os választás tétjéről, az EU-nyomásról és az ukrajnai háborúról.

Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról. Roger Köppel szerint a legfontosabb kérdés az, hogy ki a főnök az országainkban?
Izgalmas kerekasztal-beszélgetésre került sor Zürichben a napokban a Svájci Magyarház Alapítvány szervezésében: aktuális európai, valamint magyar politikai dilemmákról. Természetesen szóba került a legfontosabb kérdés is.
Ezt is ajánljuk a témában
Szalai Zoltán főszerkesztő adott interjút a Weltwoche-nak a 2026-os választás tétjéről, az EU-nyomásról és az ukrajnai háborúról.
A legnagyobb svájci magyar szervezet, a Svájci Magyarház Alapítvány elnöke, Zennyessy László által moderált kerekasztal vendége volt a már Magyarországon is ismert svájci újságíró, a Weltwoche főszerkesztője, Roger Köppel, továbbá Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner főszerkesztője és Kiszelly Zoltán, a Századvég kutatási igazgatója.
Az európai demokrácia, a politikai polarizáció és a nemzeti szuverenitás aktuális kérdéseiről értekezve Roger Köppel utalt a Svájc és Magyarország közötti hasonlóságokra, a kívülről érkező befolyásolási kísérletekre, de manapság Svájc geopolitikai semlegessége ellenére úgy érzi, hogy a magyar vezetés jobban védi a saját országa szuverenitását.
A politikai diskurzus állapotáról szólva a svájci újságíró hangsúlyozta, hogy szükség van intelligens provokációra az újságírók részéről, hiszen ezáltal lehet értelmes vitákat kezdeményezni. A probléma inkább az, hogy a nyilvánosság nagy része egy irányba húz, és nem lehet feltenni kérdéseket sem. A liberális- és baloldal érzékeli, veszélyben a hatalma, a hegemóniája, ezért válik egyre agresszívabbá – vélekedett Köppel.
A fő kérdés az, hogy ki a főnök az országainkban? A nép vagy a meg nem választott bürokraták és nemzetközi intézmények? – tette fel a kérdést.
Szalai Zoltán az európai politikáról beszélve kiemelte azt a demokráciaellenes tendenciát, hogy noha több országban hiába szavaztak a választópolgárok többségében jobboldali pártokra, végül a mindig korábbi baloldali és középpártok alakítanak kormányt. Az Európai Unió túlideologizált és túlbürokratizált képződmény, az egyoldalú ideológiai irányvonal pedig rátelepül a szakpolitikára és a stratégiai kérdésekre is, mint a gazdaság- vagy az energiapolitika, vélekedése szerint mindez pedig ellehetetleníti az értelmes vitát.
Kiszelly Zoltán a magyarországi politikai helyzetre reflektálva arról értekezett, ellentétben sok más európai országgal, a 2010 óta hatalmon lévő magyar kormánypárt társadalmi többségre igyekezett kezdettől fogva építeni a politikáját. Ezt a célt szolgálja a nemzeti konzultáció,valamint egyes lényeges politikai kérdésekben a népszavazás lehetősége is.
Megjegyezte, a jelenlegi uralkodó német demokráciafelfogással a szemben a fő probléma, hogy az egyre inkább demokrácia – emberek és többség nélkül.