A nyugati lapban osztották ki az Európai Unió felelőtlen politikusait: újra Orbán Viktor mutatta meg a helyes utat

Nagyot fordult a történelem kereke, hiszen akik eddig Orbánt kritizálták, most már elkezdték követni.

Szalai Zoltán főszerkesztő adott interjút a Weltwoche-nak a 2026-os választás tétjéről, az EU-nyomásról és az ukrajnai háborúról.
A svájci Die Weltwoche különkiadásában Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője és az MCC igazgatója arról beszélt, hogy 2026 áprilisában két nagy politikai tábor csap össze Magyarországon: a tizenöt éve kormányzó Fidesz, élén Orbán Viktorral, és az ellenzéki oldal, amelyet most Péter Magyar vezet.
Két nagy tábor versenyez, és a pillanatkép szoros meccset ígér”
– mondta, emlékeztetve: 2018-ban a migrációs válság, 2022-ben pedig az ukrajnai háború körüli bizonytalanság végül a kormánypártnak kedvezett.
Szalai szerint Péter Magyar felemelkedését a nyugati „mainstream” sajtó erősen segíti, de a kihívó személyes motivációi sem elhanyagolhatók. „Magyar Judit Varga volt igazságügyi miniszter volt férje, a válás után a Fidesszel szembefordult” – fogalmazott, hozzátéve: pozíciókat veszített, és „úgy érzi, nagyobbra hivatott, ezt most a Fidesz rovására akarja bizonyítani”.
A főszerkesztő úgy véli, a vegyes – baloldali, liberális, zöld – hátország miatt Magyar kerüli a részletes szakpolitikai programot, „inkább korrupciós vádakkal és a «váltsuk le Orbánt» jelszóval kampányol”.
A kampány fő témáiról szólva Szalai a gazdaságot emelte ki. „2020 óta a 2 százalék alatti a növekedés a legnagyobb kihívás” – mondta. Szerinte a német és osztrák gazdaság gyengélkedése – különösen az autóipari kitettség miatt – közvetlenül hat Magyarországra.
Emellett Brüsszel is nagy nyomást gyakorol:
politikai és pénzügyi eszközökkel igyekszik befolyásolni a magyar politikát.
Az ukrajnai háború szerinte még téma, de csökkenő intenzitással.
A nyáron felerősödött hatvanpusztai „Orbán-rezidencia” ügyet Szalai így kommentálta: „A birtok az édesapáé, aki a kilencvenes évek óta sikeres kőbányát vezet, és a birtokot tíz éve folyamatosan újítja.” Állítása szerint a baloldali médiában „két-három naponta újabb spekuláció jelenik meg, de lényegi újdonság nélkül”. A korrupciós narratíváról általában azt mondta: „Amióta Orbán a politikában van, ezzel támadják.” Vannak ügyek és perek – jegyezte meg, de egyik vizsgálat sem talált végül bizonyítékot.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagyot fordult a történelem kereke, hiszen akik eddig Orbánt kritizálták, most már elkezdték követni.
A miniszterelnök állóképességéről Szalai határozott képet festett:
Orbán Viktort kizárólag a politika és az ország irányítása érdekli, 100 százalékban beleáll a kampányba.”
Szerinte a miniszterelnök „mindig képes új kommunikációs és kormányzási vonalat találni”, míg
kihívója „kevés kormányzati tapasztalattal bír, és pszichésen sem tűnik stabilnak”.
A kormányfő konkrét gazdasági, migrációs és Európa-politikát vizionál, míg
Magyar Péter kerül minden szakpolitikai részletezést, mert az rögtön szétfeszítené a sokszínű táborát”.
Az európai dimenzióról a Mandiner főszerkesztője úgy vélekedett, hogy az Európai Néppárt gyorsan „befogadta Magyar Pétert, mert a cél Orbán leváltása”. Szerinte Brüsszel nem fogja vissza magát: pénzügyi szankciók, programokból való kizárások, valamint külső finanszírozásból erősített médiaprojektek határozzák meg az erőteret.
Ugyanakkor megjegyezte: „Weber és von der Leyen nem népszerű Magyarországon, az ilyen nyílt üzenetek végső soron akár Orbánnak is kedvezhetnek.”
Az ukrajnai háborúról Szalai három szempontot emelt ki: a magyar érdek a béke, a közelségből fakadó biztonsági-energia-gazdasági kitettség, és a kárpátaljai magyarok szenvedése. „Az emberek félnek a háború kiterjedésétől, miközben mindenki békét akar” – mondta. Szerinte nem reális a „domino-elv”, miszerint Oroszország Ukrajna után továbblép: „Ha a meggyengült Ukrajnát sem tudja legyőzni, hogyan támadná meg a NATO-országokat?” A valódi veszély szerinte „az eszkaláció egy atomhatalommal”. Történelmi tapasztalatként felidézte az 1849-et és 1945-1991-es periódust: „tudjuk, mit jelent, ha az oroszok jönnek – nem kérünk belőle.”
Összegzésként Szalai úgy látja, a 2026-os választás tétje világos: „Brüsszel jelöltje” vagy „egy szuverén, patrióta kormány”.
A döntést végső soron a gazdasági kilátások, az EU-val való viszony és a háború kezelése befolyásolhatja. „Nézzék meg, mit építettünk 15 év alatt, és ki tudja ezt a válságos időkben továbbvinni” – idézte fel a kormányfő kampánymottó-szerű üzenetét.
Ezt is ajánljuk a témában
Roger Köppel, a svájci Die Weltwoche főszerkesztője élesen bírálta az ukrán elnököt, akit veszélyes embernek nevezett.
Nyitókép: képernyőfotó a videóból
Az interjú német nyelven itt nézhető meg: