Az EU vérszemet kapott: Kaja Kallas oda ütne Izraelnek, ahol a legjobban fáj

Két uniós ország jelenti a legnagyobb akadályt a terv véghezvitelében.

A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
Szeptember 17-én már be is mutatta az Európai Bizottság az Izrael ellen egy nappal korábban beígért gazdasági szankciók tervét, amely megfosztaná a zsidó államot a kereskedelmi kedvezményeitől és magas rangú tisztviselőivel szemben is intézkedéseket vezetne be – adta hírül a Politico.
Ezt is ajánljuk a témában
Két uniós ország jelenti a legnagyobb akadályt a terv véghezvitelében.
Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő bejelentette:
A csomag részeként az EU 20 millió eurónyi, izraeli projektekre fordított közvetlen támogatás felfüggesztését is tervezi.
Szeretném nagyon világosan elmondani: a cél nem Izrael megbüntetése, hanem a humanitárius helyzet javítása Gázában”
– hangsúlyozta Kallas brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Izrael dühösen reagált a tervezetre. Gideon Sa’ar külügyminiszter Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét azzal vádolta meg, hogy valójában a terrorszervezeteket erősíti:
Rendkívül aggasztó, hogy ön ezzel a javaslattal gyakorlatilag egy olyan terrorszervezetet segít, amely szörnyű bűntetteket követett el, és továbbra is elköveti azokat”
– írta a Politico által megszellőztetett levelében.
Von der Leyen az utóbbi hónapokban egyre erősebb belső nyomás alatt állt: több uniós tagállam, baloldali politikai frakció és még EU-s tisztviselők is aláírták azokat a nyílt leveleket, amelyekben szankciók bevezetését sürgették Izrael ellen a gázai háború miatt. A Bizottság elnöke már múlt heti európai parlamenti beszédében jelezte a keményebb fellépést.
Ezt is ajánljuk a témában
Az emberi jogok ürügyén kényszerítenék állásfoglalásra az intézményrendszert.
A Politico szerint a javasolt vámok és szankciók a legnagyobb törését jelentenék az EU és Izrael kapcsolatában, pláne az ezredforduló óta fennálló szabadkereskedelmi megállapodásban. A lap szerint ugyanakkor a lépés inkább szimbolikusak tekinthető, mivel az intézkedések az izraeli export mindössze 37 százalékát érintenék, miközben a szolgáltatások és pénzügyi tranzakciók változatlanok maradnának.
Mindez azonban csak akkor léphet életbe, ha a tagállamok minősített többsége jóváhagyja a javaslatot. Ehhez elengedhetetlen legalább az egyik nagy tagállam, Németország vagy Olaszország támogatása,
Berlin és Róma pedig rendre megakadályozták a hasonló indítványokat.
A hírek szerint Friedrich Merz német kancellár egyre nagyobb belső nyomás alatt áll, mivel a német közvélemény többsége is szankciókat támogatna.
Az EU Izrael legfontosabb kereskedelmi partnere, így a cikk szerint a mostani tervek nemcsak gazdasági, hanem politikai üzenetet is hordoznak: az Unió a humanitárius jog megsértésének tartja a gázai helyzetet, és kész diplomáciai eszközökkel nyomást gyakorolni a zsidó államra.
Az EU külügyminiszterei október 20-án tárgyalnak a kérdésről Brüsszelben.
Ezt is ajánljuk a témában
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
***
Fotó: Nicolas TUCAT / AFP