Szó sem lehet a NATO-csatlakozásról, Ukrajnának fel kell adnia a Donbászt – ezek Putyin békefeltételei

Putyin új feltételeket fogalmazott meg Ukrajnával szemben. A Reuters értesülései szerint azt követeli, hogy Kijev vonuljon ki a Donbászból, mondjon le a NATO-hoz való csatlakozásról és tartsa távol az ország területétől a nyugati katonai erőket. Ahogy lapunk korábban megírta, az orosz elnök pár napja Alaszkában találkozott Donald Trumppal, ahol négy év után először tartottak amerikai-orosz csúcstalálkozót. 

A háromórás tárgyalás szinte teljes egészében a háború rendezésének lehetőségeiről szólt. Putyin a megbeszélés után azt mondta, a találkozó megnyithatja az utat a békéhez, de részleteket egyik fél sem közölt. A mostani javaslat szelídebb, mint a tavaly júniusban bemutatott követelések. Akkor még négy ukrán megye, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja teljes bekebelezése szerepelt az orosz elképzelések között, amit Kijev egyértelműen visszautasított.

Amerikai becslések szerint Oroszország jelenleg a Donbász területének 88, valamint Herszon és Zaporizzsja 73 százalékát tartja megszállás alatt. A Kreml késznek mutatkozik arra is, hogy visszaadja Harkiv, Szumi és Dnyipropetrovszk régió kisebb részeit. Putyin azonban továbbra is feltételként szabja, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról, a szövetség pedig vállaljon jogilag kötelező garanciát a további keleti bővítés elutasítására. Moszkva emellett korlátozná az ukrán hadsereget és kizárná a nyugati csapatok állomásoztatását.

Három évvel a teljes invázió kezdete után még mindig messze van a békekötés

Az ukrán külügy egyelőre nem kommentálta a híreket. Volodimir Zelenszkij ismét leszögezte, hogy nem hajlandó területeket feladni. Úgy fogalmazott, hogy a Donbász az ország túlélésének záloga és egyben a legerősebb védelmi vonalak helyszíne. Az ukrán alkotmány szerint a NATO-tagság stratégiai cél, amely a legbiztosabb biztonsági garanciát jelenti az ország számára. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy nem Oroszország dönthet a szövetség bővítéséről. A Fehér Ház és a NATO nem reagált a Reuters megkeresésére.

Szakértők szerint Putyin ajánlata továbbra is elfogadhatatlan. Samuel Charap, a RAND kutatóintézet vezető elemzője úgy véli, az orosz elnök nyitottsága inkább Trump számára szóló gesztus, mint valódi kompromisszum. A mostani tárgyalás mégis az eddigi legnagyobb esélyt jelentheti a békekötésre, mivel konkrét feltételekről esett szó. Források szerint

Egyelőre azonban kérdés, hogy Kijev feladná-e a Donbász megmaradt részeit, és hogy Washington bármilyen módon elismerné-e az orosz megszállás alá került területeket. Trump ismét hangsúlyozta, hogy szeretné lezárni a háborút és békeelnökként kíván bevonulni a történelembe. Úgy fogalmazott, hogy Putyin be akarja fejezni a háborút. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov közben kijelentette, hogy Moszkva kész tárgyalni Zelenszkijjel, de ehhez előbb minden vitás kérdést rendezni kell.

A békefolyamatban szerepe volt Trump különmegbízottjának, Steve Witkoffnak is, aki augusztus 6-án a Kremlben tárgyalt Putyinnal. Ekkor az orosz elnök felvázolta a kompromisszum lehetséges kereteit. Az egyik lehetőség egy háromoldalú, Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok közötti megállapodás lenne, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyhatna. A másik opció a 2022-es isztambuli tárgyalások újraindítása, ahol Ukrajna semlegessége került napirendre, biztonsági garanciákkal az ENSZ BT öt állandó tagjától.

Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP

***