Összefoglaló az USA Külügyminisztériumának Ukrajnáról szóló országjelentéséről

„Az USA külügyminisztériumának napokban kiadott 2024-es emberi jogi jelentése – külön kitérve természetesen a Moszkva által elkövetett sorozatos kegyetlenkedésekre és emberi jogsértésekre – Ukrajnáról számos súlyos megállapítást tesz, melyek alapvetően kérdőjelezik meg a Zelenszkij-féle vezetésről a globalista-brüsszeli mainstreamben kialakított és Magyar Péterék által is vitt »harcos, mégis emberarcú« narratívát.

A dokumentum több ponton kiemeli az ukrán kormány és hivatalos szervek által elkövetett jogsértéseket, amelyek között szerepel a kínzás, az önkényes letartóztatás, a sajtó- és véleményszabadság korlátozása, valamint a munkavállalói jogok visszaszorítása. Külön figyelmet kap a hadiállapot hatása a demokratikus szabadságjogokra és a politikai pluralizmusra, a médiapiac kormányzati ellenőrzése, valamint a katonai szolgálat alóli mentesítés megtagadása miatti jogsértések – mely magyar szempontból Sebestyén József meggyilkolása miatt lényeges megállapítás. (Bár a jelentés csak '24-es eseményeket vesz figyelembe)

A jelentés egyik központi megállapítása, hogy az ukrán kormánytisztviselők részéről számos, hiteles források által alátámasztott emberi jogi jogsértés történt. Ide tartozik a kínzás, kegyetlen vagy megalázó bánásmód, az önkényes letartóztatás, valamint a szólás- és sajtószabadság súlyos korlátozása. A háborús helyzet és a hadiállapot fenntartása következtében a demokratikus szabadságjogok – különösen a sajtó függetlensége és a jogi védelem – jelentősen szűkültek. A kormány sok esetben elmulasztotta a felelős tisztviselők azonosítását és felelősségre vonását.

A médiával kapcsolatos korlátozások közül kiemelkedik a »telemaraton« rendszer bevezetése, amely egységes háborús narratívát közvetít, és példátlan kormányzati ellenőrzést biztosít a főműsoridős hírműsorok felett. Egyes ellenzéki kötődésű médiumokat kizártak a digitális földfelszíni sugárzásból, másokat a nemzetbiztonságra hivatkozva szankcionáltak vagy blokkoltak. A kormánykritikus újságírókat gyakran fenyegetések, megfigyelések és negatív kampányok érték, sőt volt példa arra is, hogy katonai behívással próbálták elhallgattatni őket. 

A jelentés kitér a munkavállalói jogok helyzetére is, hangsúlyozva, hogy a hadiállapot alatt a kollektív szerződések, a sztrájkjog és a szakszervezeti érdekérvényesítés lehetőségei drasztikusan szűkültek. Bár az alkotmány garantálja e jogokat, a gyakorlatban a jogszabályi korlátozások és a bürokratikus akadályok miatt a munkavállalói jogérvényesítés jelentősen gyengült.

A katonai szolgálattal kapcsolatban a dokumentum több olyan esetről számol be, ahol a lelkiismereti okból mentesítést kérő férfiakat önkényesen őrizetbe vették, bántalmazták, sőt kínzásnak vetették alá. Ezekben az esetekben az Ukrán Biztonsági Szolgálat bírói engedély nélkül tartott fogva személyeket, gyakran magánzárkában, és kényszerítette őket dokumentumok aláírására.

A jelentés említést tesz antiszemita incidensekről is: több városban megrongáltak hanukai menórákat, Mikolajivban pedig Molotov-koktélos támadást követtek el egy zsinagóga ellen. Ezek az esetek nemzetközi figyelmet is kaptak, és fokozott biztonsági intézkedéseket eredményeztek.

Összességében a jelentés képe erőteljesen árnyalja az ukrán kormány háborús körülmények közötti működéséről kialakított globalista-brüsszeli narratívát, a State Department részletes jelentése alapján a jogállamiság, a sajtószabadság és a civil szabadságjogok állapota súlyos kihívásokkal küzd Ukrajnában.”

Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton

***