Ha az uniós pénzek hazahozatalától és megfelelő elköltésétől csökken a várólista, akkor miért nő Ausztriában?
Az se feltétlenül rossz, amikor nyolcvan napon át nézheti a nép,
hogyan quadozik, oldtimerezik és strandröplabdázik az ellenzék vezére,
de azért valljuk be, van ennél hatékonyabb és költségtakarékosabb módja a problémákról való tájékozódásnak. Mutassunk is rögtön példát: kis hírcsokor keretében szántsuk végig néhány perc alatt minden szelfi nélkül fél Európát.
„Megbízhatatlanabb, mint a német vasutak” – így jellemezte a német patikusok szövetségének vezetője a tavalyi bevezetése óta döcögő németországi e-recept-rendszert,
amely most is két hét alatt öt napon állt le vagy vált messzemenően használhatatlanná. Fogyasztóvédők ezért naprakész jelzőrendszer bevezetését szorgalmazzák, amely mindig mutatja az orvosoknak, hogy épp működik-e a recepttovábbítás, vagy célszerűbb papíralapú vényt kiállítaniuk – már ha nem akarják, hogy páciensük vérnyomása az egekbe szökjön, amikor a gyógyszertárban megint kiderül: receptje elakadt valahol a felhőkben, gyógyszerhez ezért egyhamar nem juthat.
Ezt is ajánljuk a témában
Ön is élne olyan országban, ahol a vonatok 80-85 százaléka pontos, ugye? Akkor költözzön gyorsan haza, ha Németországban lakik! Francesca Rivafinoli írása.
„Drámaian nő a várakozási idő” az osztrák egészségügyben: akinek 2025 nyarán Grazban térdműtétre van szüksége, annak 65 hetet kell várnia,
de a szürkehályoggal küzdőknek 75 hetet kell kibírniuk – állapítja meg a liberális osztrák NEOS stájerországi elemzése. „A világ egyik legdrágább egészségügyi rendszerében” csipőprotézisre tavaly még csak hat hónapot kellett várni, most már bő egy évet, ráadásul a legtöbb ellátás esetében nem is vezetnek várólistákat, noha azt elvileg jogszabály írja elő. Alsó-Ausztriában eközben négyféle műtétre vonatkozóan tettek közzé információkat átlátható formában: aszerint
Bécsújhelyen pillanatnyilag 1920-an várnak szürkehályogműtétre, és 2026 áprilisára van legközelebb szabad időpont
(Magyarországon nagyságrendileg a salgótarjáni kórházban van ilyen hosszú várólista).
Huszonötezres, azaz Kazincbarcikánál valamivel nagyobb város Franciaország közepén Vierzon – XIX. századi kórházában, amelynek folyosóin
a vágóképek alapján egy egész évadra elegendő tiszás nyomorpornót lehetne leforgatni, 35-36 fokot mérnek a hőmérők.
Légkondicionálás csak az ott dolgozók vágyálmaiban létezik, miközben minden ágy foglalt; az ápolók frissítő vízspray-vel járkálnak körbe a kórtermekben. Az egyik helyiségben sajnos a redőny is elromlott, ott
túraboltokban kapható hőtakarót applikáltak az ablakkeretre.
Egy országgal délebbre, a navarrai egyetemi klinikán egyes kórtermekben hajnalban is 35 fokot mértek; a kommentelők csak sóhajtoznak az oktatásegészségügy helyzete miatt, míg a szakszervezet szerint a felelős szervek arra játszanak, hogy pár nap múlva elmúlik a kánikula. A kanári-szigeteki egyetemi klinikán 33 fokról indul a nap, hogy aztán a negyven fokot is súrolja a hőmérséklet –
a legfelső, tizedik emeleten található onkológián minden lehetséges világítást lekapcsoltak, hogy legalább az ne melegítsen,
de a dolgozók így is a napszúrás tüneteit produkálják; a súlyos betegeknek a hozzátartozók visznek be ventilátorokat. A szakszervezet állítása szerint a problémát minimum 2017 óta folyamatosan jelzik, de az illetékesek azt mondják, az 1971-ben elkészült épület alkalmatlan arra, hogy klímaberendezésekkel pakolják tele.
Ezt is ajánljuk a témában
Most épp azt tudhattuk meg, hogy Berlin úszik az örömben és a felszabadultságban, a magyar konzervatívok viszont mérgesen Vlagyivosztokba vágynak. Francesca Rivafinoli írása.
Egy tavalyi cikk szerint a kórházban harmadik világbeli állapotok uralkodnak, napközben novemberben is el lehet pusztulni a hőségtől, míg éjszaka kifejezetten fáznak a betegek; az erkélyre pedig jobb nem kimenni, a korlát ugyanis rohad szét. Ugyanott a sürgősségi osztályon egy ápoló arról számolt be, hogy
úgy jár munkába, mintha háborúba menne: se enni nincs ideje, se mosdóba menni – kapacitáshiány miatt a páciensek jelentős részét (normál esetben 6-8 órás várakozási időkkel) a folyosókon próbálják ellátni.
Erős kép lenne egy magyar kórházból, ahogy egy férfi három kemény műanyag széken keresztbe feküdve pihen a folyosón, infúzióra kötve; de a fotó Tenerifén készült.
„A több évtizede felhalmozódott beruházási hiány miatt a német kórházakban az a kivétel, ha van légkondi vagy egyéb hűtőrendszer” – állítja eközben a német kórházszövetség illetékese (minden bizonnyal a kórtermeket és a folyosókat értve ez alatt), amihez az újságíró magyarázólag hozzáteszi: „A kórház- és részlegbezárások közepette a hőséggel szembeni védelem gyakran luxusproblémának hat”. Egyidejűleg egy osztrák szaklap körkérdése nyomán kiderült:
Salzburgban új kórházi épületeket is még mindig klímaberendezések vagy megfelelő árnyékolás nélkül adnak át („kevesebb dizájnt és több árnyékolást kérnék a betegeinknek és a dolgozóknak is” – fordul egy orvos az építészekhez);
Vorarlberg tartományban pedig a műtőket kivéve általános a légkondi hiánya, noha már arrafelé is rendszeresek a hőhullámok.
Pedig ezektől az oly irigyelt országoktól egy centnyi uniós forrást sem tart vissza senki, és ugye egyiket se szokás Európa legkorruptabb államának nevezni, sőt,
úgy csatlakozott mindegyik az Európai Ügyészséghez, mint a kisangyal – és mégis.
Panaszokkal és problémakatalógusokkal tele a nyugati sajtó, miközben nekünk más se magyaráztatik bő egy éve, mint hogy az uniós pénzek hazahozatala és a korrupció visszaszorítása egykettőre biztosítja a fedezetet a várólisták megszüntetéséhez, a hiánytalan klimatizáláshoz és úgy általában a közszolgáltatások felvirágoztatásához.
Egyetlen megoldás látszik tehát észszerűnek: az Európai Unión belüli szolidaritás és tudásmegosztás jegyében, valamint demonstrációs célból
legyen olyan jó Magyar Péter, szakítsa meg belföldi körutazását, és diktálja le sógoréknak vagy legalább a kanári-szigeteki illetékeseknek, pontosan mi is a teendő.
Mi értendő a megfelelő források megfelelő felhasználása alatt. De küldheti maga helyett Kulja Andrást is, hadd bizonyítson – nem lehet az EP-képviselő olyan szívtelen, hogy az összes szükséges tudás birtokában, a maga felkészültségével a Facebookon kommentelget vicceskedve Kocsis Máténak, miközben a stájerországi szenvedő betegek kínok között várják, hogy a rendelkezésre álló osztrák költségvetés megfelelő tételeire rábökve megváltást vigyen nekik a bölcs szakember.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A többkulcsos szja a tökéletes lakmusztesztje annak, hogy valaki Magyarországot akarja-e kormányozni, vagy csak univerzális nyugati receptekkel fárasztaná ideiglenes állomáshelyét. Kohán Mátyás írása.
(Nyitókép: MTI/Purger Tamás)
Olyan tervet rakott össze a Tisza, amely nemcsak a munkavállalók 80 százalékát sújtaná, hanem a kutatás-fejlesztést is lábon lőné – a központi költségvetésre gyakorolt hatásairól nem is beszélve. Ez a Tisza-adó. Szalai Piroska elemzése.
Takács Péter szerint „nehéz nem észrevenni, hogy Magyar Péter álságos viselkedése mögött valójában mi van”.
A publicista hozzátette, szerinte a miniszterelnök „egy nagyon gagyi bűvésztrükköt ad elő az elvesztett narratíva visszaszerzésére".
A Tisza párt százezreket húzna ki az emberek zsebéből.
„Kedvenc pisztolya egy príma germán Glock, ezt hordja magával a toka tábornok.”
Tényleg Magyar Péter a magyar „Tusk”? Lengyelország-szakértőt kérdeztünk a témában.
A közlekedési miniszter legújabb posztjában megemlékezett Hódmezővásárhely elhunyt rendőrkapitányáról.
Az ukrán államfő szerint igazságos lenne közös megoldásról beszélni Ukrajna és Lengyelország között az orosz drónok jelentette fenyegetéssel kapcsolatban.
