Gályák rabjai, a magyar prédikátorok

Kerek évfordulóhoz érkezett a gályarabságra ítélt protestáns prédikátorok története. Csorba Dávid irodalomtörténész, teológus, muzeológus kutatási témája a nemzetközi protestantizmus és a 16–17. századi magyarság könyv- és művelődés- története, őt kérdeztük az 1600-as évekbeli, megrázó és legendás történet hátteréről. 

1648-ban véget ért az első világháború előtti legnagyobb összeurópai konfliktus, a harminc- éves háború, amelyet katolikus és protestáns szövetségek, majd országok és régiók vívtak egymással, számos vallási eredetű problémát a felszínre hozva. Magyarországon ez időben több béke köttetett, amely a protestánsoknak adott szabadságjogokat – foglalja össze a kutató. Az egyik békekötést követően Kassára költözhettek a katolikusok, és azonnal jezsuita iskolát hoztak létre. Az ezt követő húsz évet a hitviták korának nevezik, „amikor a felekezetek írásban és szóban heves indulatokkal vívták küzdelmeiket olyan kérdésekről, hogy melyikük képviseli az igaz vallást, vagy épp ki az oka a háborúnak”.