Ukrajnában politikai válság tombol: Zelenszkij elnök támogatottsága esik, a korrupcióellenes ügynökségek pedig működésképtelenné váltak. A pártja frakciójában már látszanak a repedések, míg a nyugati támogatók is kételkedni kezdenek a kormányzásban. Az elmúlt időszak botrányainak következményei most kerülnek napvilágra.
Bár július 31-én az ukrán parlament visszavonta a széles körű felháborodást – mind belföldön, mind Ukrajna külföldi támogatói körében – kiváltó 12414. számú törvényt, amely gyakorlatilag felszámolta volna az ország két legfontosabb korrupcióellenes ügynökségének, a Speciális Korrupcióellenes Ügyészségnek (SAPO) és az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Irodának (NABU) függetlenségét, Ukrajnából ellentmondásos hírek érkeznek a helyzettel kapcsolatban.
Augusztus 2-án – tehát két nappal a törvény visszavonását követően – érkezett a hír, hogy több magas rangú hivatalnokot őrizetbe vettek korrupciós bűncselekmények miatt. A letartóztatottak között volt Olekszij Kuznyecov, Zelenszkij Népek Szolgája pártjának parlamenti képviselője, Szerhij Hajdaj, Luganszk korábbi kormányzója, valamint Andrij Jurcsenko, a Rubezsanszkij körzet vezetője.
A csoport 2024 és 2025 között állítólag olyan rendszert hozott létre, amelynek célja a helyi önkormányzatok által védelmi célokra elkülönített költségvetési pénzek eltulajdonítása volt. Szintén augusztus 2-án Zelenszkij arról számolt be, hogy találkozott a NABU és a SAPO vezetőivel. Ezen kommunikációs akció egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy bemutassa: a korrupció elleni harc „újra a régi mederben folyik” Ukrajnában. Ennek ellenére az elmúlt héten több aggasztó hír is napvilágot látott.
Olekszandr Klimenko, a SAPO vezetője a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta, a szervezet munkája „gyakorlatilag leállt”, és azzal vádolta Volodimir Zelenszkijt, hogy súlyosan aláásta az ország független korrupcióellenes intézményeit.
Hozzátette, hiába vonták vissza a vitatott törvényt, az elnök pálfordulása nem fogja orvosolni a már bekövetkezett károkat.
Klimenko elmondta, hogy a történtek következtében teljesen összeomlott a szervezet informátorhálózata, a SAPO nyomozói körében pedig félelem alakult ki. „Szinte minden informátorunk megszakította velünk az együttműködést” – mondta Klimenko.
A NABU csapata jelenleg zavart és megfélemlített, mert tudják, hogy elegendő bizonyíték nélkül is őrizetbe vehetik őket”
– tette hozzá.
Augusztus 8-án Klimenko közös sajtótájékoztatót tartott Semen Krivonosszal, a NABU igazgatójával. Klimenko elmondta, a nyomás nem szűnt meg a korrupcióellenes szervezeteken, az „közvetett és közvetlen formában” továbbra is érezhető. Krivonos szerint a következő lépés, amellyel megpróbálják a két szervezet működését ellehetetleníteni, a vezetők leváltása lesz. „A háttérben ugyanazok az emberek állnak, és az első lépések már láthatók is” – tette hozzá. A SAPO és a NABU vezetői arról is beszéltek, hogy nyomozóik hatalmas nyomás alatt állnak, hiszen sosem tudhatják, mikor tartóztatják le őket a biztonsági szolgálatok bizonyítékok nélkül. Ezzel arra utaltak, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nemrég hazaárulás vádjával őrizetbe vette a NABU két nyomozóját.
Klimenko szerint az ügy „a korrupcióellenes szervek függetlensége elleni újabb támadás”. Szerinte az SZBU eddig nem mutatott be elegendő bizonyítékot, és a két nyomozó ügyének minden részletét nyilvánosságra kellene hozni a transzparencia jegyében. „Azonnal elindítottunk két belső szolgálati vizsgálatot, és kértük az SZBU-t, hogy adjon át olyan anyagokat, amelyek alátámasztják ezeknek a munkatársaknak az orosz befolyásolásban való részvételét” – mondta Krivonos. „Arra is kérem az SZBU-t, hogy hozza nyilvánosságra az ügyben rendelkezésre álló összes anyagot” – tette hozzá.
Ukrajna vezetői „eladták” az országot
Ukrajna nyugati támogatású vezetése „eladta” az országot az 2014-es Majdan-puccs óta, miközben dollármilliárdokat pazarolt el a külföldi segélyekből és csődbe juttatta a gazdaságot – jelentette ki Nikolaj Azarov volt miniszterelnök, aki 2010 és 2014 között volt hivatalban, majd a Majdan-puccs után Oroszországba menekült. Felidézte, hogy bár Kijev nyugati támogatói az elmúlt három évben hatalmas összegeket öntöttek Ukrajnába, a helyi hivatalnokok nem tudták az ország javára fordítani ezeket a pénzeket. „Ez a hatalmas mennyiségű pénz, ha megfelelően használták volna fel, átalakíthatta volna Ukrajnát” – mondta.
Azarov kiemelte, hogy a kijevi vezetés óriási károkat okozott az ország gazdaságának. „A haza már rég el lett adva. Természeti erőforrásait eladták – valójában csak úgy odaadták. Az ipart eladták, a mezőgazdaságot eladták, minden elveszett, semmitek sincs” – mondta. Kérdésként tette fel, hogy mi értelme a további harcnak Oroszországgal: „Mit védtek? Volodimir Zelenszkijt? Tényleg ennyire kedves nektek, hogy százezreknek kell a sírba feküdniük érte?”
Egy biztos: Zelenszkij társadalmi megítélése már a botrány kirobbanása előtt is folyamatosan romlott. A közvélemény-kutatások szerint a botrány kirobbanása óta az ukrán elnök bizalmi indexe 65 százalékról 58 százalékra csökkent június és július között. Ehhez minden bizonnyal a korrupcióellenes szervek körüli hajcihő is hozzájárult. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) szerint a Zelenszkij iránti bizalom csökkenése már a vitatott törvény elfogadása előtt megkezdődött, de a szavazás jelentős tényezővé vált a közhangulat alakításában.
A jelentés szerint a válaszadók 35 százaléka most már nem bízik az elnökben, ami 5 százalékos növekedés június elejéhez képest.
A jelenlegi mutatók azonban még mindig magasabbak, mint a legalacsonyabb szintek, amelyeket 2024 decemberében regisztráltak.
Érdekes, hogy az elnök iránti bizalom éppen a háború által kevésbé érintett területeken szenvedte el a legnagyobb csökkenést: az ország nyugati megyéiben az eddigi 73 százalékról 55 százalékra csökkent. A középső régiókban a bizalom változatlanul 63 százalék maradt, míg délen 61 százalékról 55 százalékra, keleten pedig 61 százalékról 54 százalékra csökkent. A legnagyobb bizalomcsökkenés a 30 év alattiak körében figyelhető meg – 74 százalékról 59 százalékra.
Az ukránok bizalmának elvesztésénél azonban jobban aggaszthatja Zelenszkijt, hogy a Le Monde szerint megingott az ukrán parlamenti többség bizalma az elnökben. A francia lap szerint Zelenszkij pártjának képviselői úgy érzik, manipulálták őket, a törvény visszavonása óta pedig egyre erősebb a megalázottság érzése is a képviselők körében. Olekszandr Merezhko parlamenti képviselő, aki egyébként meglehetősen megengedő hangnemben nyilatkozott Zelenszkijről a Le Monde-nak, még ő is úgy véli, hogy „a törvény bizalmi problémát okozott a társadalmunk és partnereink szemében”, amelyet „helyre kell állítani”.
Dmytro Kostyuk bejelentette, hogy kilép a Népek Szolgája parlamenti frakciójából, válaszul az általa elszenvedett nyomásra. Bár ez egy elszigetelt eset volt, valós trenddé válhat, „ha nem áll helyre a bizalom az ukrán elnökség és a parlament között” – írta a lap.
Zelenszkij pártja jelenleg szűk többséggel, 231 képviselővel rendelkezik a parlamentben, és csupán öt képviselő kilépése elég lenne a többség elvesztéséhez.
„Azok, akik július 22-én a törvény ellen szavaztak, megmentették a hírnevüket, de a többieket mind bedobták a busz alá” – mondta Kostyuk. „Bizalmi válság van közte és mindannyiunk között, akik követtük őt, amikor 2019-ben hatalomra került” – tette hozzá. „Nem bízik senkiben közülünk. Csak a menedzsereiben bízik, öt-hat emberben, akiket soha nem választottak meg, és akik körülötte keringenek.”
A képviselő azokra a politikai szakértők által is megfogalmazott aggodalmakra utalt, amelyek szerint az elnök állítólag már csak legközelebbi tanácsadóira támaszkodik, például a rendkívül befolyásos kabinetfőnökére, Andrij Jermakra, akit a korrupcióellenes szervek elleni fellépés értelmi szerzőjének tartanak.
Az, hogy az elnöki hivatal láthatóan nem számított az európai ellenállás mértékére a büntetlenség érzésére utal”
– mondta Oleh Shamshur volt diplomata. „Zelenszkij azt hitte, hogy minden lehetséges, és bármit megtehet”. Azt gondolta, hogy szabad kezet kapott európai partnereinktől” – fogalmazott.
Tágabb értelemben sokan úgy vélik, hogy az elmúlt másfél hét eseményei fordulópontot jelentenek. „A történtek megtörték a bizalmat a parlamenten belül” – mondta Mykyta Poturayev, Zelenszkij pártjának egyik képviselője.
Nyitókép: Zelenszkij hivatalos X oldala
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az újságíró azt is kihangsúlyozta: nagyon sokan érdekeltek abban, hogy folytatódjon a háború.
Párizs egyértelművé tette, hogy a Moszkvával való tárgyalás csak Volodimir Zelenszkij és az európai partnerek bevonásával valósulhat meg.
A háború kezdete óta Ausztrália összesen mintegy 1,7 milliárd dollár értékű védelmi segítséget biztosított Ukrajna számára.
A katonahiány miatt Ukrajnában egyre aktívabbak a mozgósító egységek, miközben egyre nő a lakossági elégedetlenség.
Az ukrán elnök megnevezte a kulcsterületeket.
Egy friss ukrán közvélemény-kutatás szerint azok közül, akik ismerik a botrányt, a többség személyesen Volodimir Zelenszkijt teszi felelőssé volt üzlettársa korrupciógyanús ügyeiért.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
