Bizalmi válság Kijevben: Ukrajna vezetése a csőd szélén

Bár július 31-én az ukrán parlament visszavonta a széles körű felháborodást – mind belföldön, mind Ukrajna külföldi támogatói körében – kiváltó 12414. számú törvényt, amely gyakorlatilag felszámolta volna az ország két legfontosabb korrupcióellenes ügynökségének, a Speciális Korrupcióellenes Ügyészségnek (SAPO) és az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Irodának (NABU) függetlenségét, Ukrajnából ellentmondásos hírek érkeznek a helyzettel kapcsolatban.

A korrupciós botrány utórengései

Augusztus 2-án – tehát két nappal a törvény visszavonását követően – érkezett a hír, hogy több magas rangú hivatalnokot őrizetbe vettek korrupciós bűncselekmények miatt. A letartóztatottak között volt Olekszij Kuznyecov, Zelenszkij Népek Szolgája pártjának parlamenti képviselője, Szerhij Hajdaj, Luganszk korábbi kormányzója, valamint Andrij Jurcsenko, a Rubezsanszkij körzet vezetője.

A csoport 2024 és 2025 között állítólag olyan rendszert hozott létre, amelynek célja a helyi önkormányzatok által védelmi célokra elkülönített költségvetési pénzek eltulajdonítása volt. Szintén augusztus 2-án Zelenszkij arról számolt be, hogy találkozott a NABU és a SAPO vezetőivel. Ezen kommunikációs akció egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy bemutassa: a korrupció elleni harc „újra a régi mederben folyik” Ukrajnában. Ennek ellenére az elmúlt héten több aggasztó hír is napvilágot látott.

 Hozzátette, hiába vonták vissza a vitatott törvényt, az elnök pálfordulása nem fogja orvosolni a már bekövetkezett károkat.

Klimenko elmondta, hogy a történtek következtében teljesen összeomlott a szervezet informátorhálózata, a SAPO nyomozói körében pedig félelem alakult ki. „Szinte minden informátorunk megszakította velünk az együttműködést” – mondta Klimenko. 

 – tette hozzá.

Augusztus 8-án Klimenko közös sajtótájékoztatót tartott Semen Krivonosszal, a NABU igazgatójával. Klimenko elmondta, a nyomás nem szűnt meg a korrupcióellenes szervezeteken, az „közvetett és közvetlen formában” továbbra is érezhető. Krivonos szerint a következő lépés, amellyel megpróbálják a két szervezet működését ellehetetleníteni, a vezetők leváltása lesz. „A háttérben ugyanazok az emberek állnak, és az első lépések már láthatók is” – tette hozzá. A SAPO és a NABU vezetői arról is beszéltek, hogy nyomozóik hatalmas nyomás alatt állnak, hiszen sosem tudhatják, mikor tartóztatják le őket a biztonsági szolgálatok bizonyítékok nélkül. Ezzel arra utaltak, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nemrég hazaárulás vádjával őrizetbe vette a NABU két nyomozóját. 

Klimenko szerint az ügy „a korrupcióellenes szervek függetlensége elleni újabb támadás”. Szerinte az SZBU eddig nem mutatott be elegendő bizonyítékot, és a két nyomozó ügyének minden részletét nyilvánosságra kellene hozni a transzparencia jegyében. „Azonnal elindítottunk két belső szolgálati vizsgálatot, és kértük az SZBU-t, hogy adjon át olyan anyagokat, amelyek alátámasztják ezeknek a munkatársaknak az orosz befolyásolásban való részvételét” – mondta Krivonos. „Arra is kérem az SZBU-t, hogy hozza nyilvánosságra az ügyben rendelkezésre álló összes anyagot” – tette hozzá.

Zelenszkij támogatottságának megroppanása

Egy biztos: Zelenszkij társadalmi megítélése már a botrány kirobbanása előtt is folyamatosan romlott. A közvélemény-kutatások szerint a botrány kirobbanása óta az ukrán elnök bizalmi indexe 65 százalékról 58 százalékra csökkent június és július között. Ehhez minden bizonnyal a korrupcióellenes szervek körüli hajcihő is hozzájárult. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) szerint a Zelenszkij iránti bizalom csökkenése már a vitatott törvény elfogadása előtt megkezdődött, de a szavazás jelentős tényezővé vált a közhangulat alakításában. 

A jelenlegi mutatók azonban még mindig magasabbak, mint a legalacsonyabb szintek, amelyeket 2024 decemberében regisztráltak.

Érdekes, hogy az elnök iránti bizalom éppen a háború által kevésbé érintett területeken szenvedte el a legnagyobb csökkenést: az ország nyugati megyéiben az eddigi 73 százalékról 55 százalékra csökkent. A középső régiókban a bizalom változatlanul 63 százalék maradt, míg délen 61 százalékról 55 százalékra, keleten pedig 61 százalékról 54 százalékra csökkent. A legnagyobb bizalomcsökkenés a 30 év alattiak körében figyelhető meg – 74 százalékról 59 százalékra.

Recseg-ropog a Népek Szolgája frakció

Az ukránok bizalmának elvesztésénél azonban jobban aggaszthatja Zelenszkijt, hogy a Le Monde szerint megingott az ukrán parlamenti többség bizalma az elnökben. A francia lap szerint Zelenszkij pártjának képviselői úgy érzik, manipulálták őket, a törvény visszavonása óta pedig egyre erősebb a megalázottság érzése is a képviselők körében. Olekszandr Merezhko parlamenti képviselő, aki egyébként meglehetősen megengedő hangnemben nyilatkozott Zelenszkijről a Le Monde-nak, még ő is úgy véli, hogy „a törvény bizalmi problémát okozott a társadalmunk és partnereink szemében”, amelyet „helyre kell állítani”.

Dmytro Kostyuk bejelentette, hogy kilép a Népek Szolgája parlamenti frakciójából, válaszul az általa elszenvedett nyomásra. Bár ez egy elszigetelt eset volt, valós trenddé válhat, „ha nem áll helyre a bizalom az ukrán elnökség és a parlament között” – írta a lap.

„Azok, akik július 22-én a törvény ellen szavaztak, megmentették a hírnevüket, de a többieket mind bedobták a busz alá” – mondta Kostyuk. „Bizalmi válság van közte és mindannyiunk között, akik követtük őt, amikor 2019-ben hatalomra került” – tette hozzá. „Nem bízik senkiben közülünk. Csak a menedzsereiben bízik, öt-hat emberben, akiket soha nem választottak meg, és akik körülötte keringenek.”

A képviselő azokra a politikai szakértők által is megfogalmazott aggodalmakra utalt, amelyek szerint az elnök állítólag már csak legközelebbi tanácsadóira támaszkodik, például a rendkívül befolyásos kabinetfőnökére, Andrij Jermakra, akit a korrupcióellenes szervek elleni fellépés értelmi szerzőjének tartanak.

 – mondta Oleh Shamshur volt diplomata. „Zelenszkij azt hitte, hogy minden lehetséges, és bármit megtehet”. Azt gondolta, hogy szabad kezet kapott európai partnereinktől” – fogalmazott. 

Tágabb értelemben sokan úgy vélik, hogy az elmúlt másfél hét eseményei fordulópontot jelentenek. „A történtek megtörték a bizalmat a parlamenten belül” – mondta Mykyta Poturayev, Zelenszkij pártjának egyik képviselője.

Nyitókép: Zelenszkij hivatalos X oldala