Fedinec Csilla azt állítja, egy álprofilból indultak el a hírek Sebestyén József halálának körülményeiről, noha már az első híradásokból világos volt ennek ellenkezője. Nem is kell messze menni a bizonyítékokért.
Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, az ukrán toborzók megvertek egy kárpátaljai magyar férfit, amiért nem volt hajlandó bevonulni a hadseregbe.
A hírről a férfi nővére számolt be saját közösségi oldalán,
aki több alkalommal is dühét és csalódottságát fejezte ki, amiért a középkorú férfinak értelmetlenül kellett meghalnia.
Ezt is ajánljuk a témában
A kényszersorozott magyar állampolgárt állítólag vasdoronggal ütötték. Hetekkel később a beregszászi kórházban váratlanul meghalt, noha a hozzátartozóinak azt mondták, minden rendben.
A férfi halála után a magyar kormány behívatta az ukrán nagykövetet, aki azt állította, a férfi betegség következtében hunyt el, és önként írt alá a seregbe. Sebestyén József nővére azonban ennek ellenkezőjét állította.
Azt mondta, testvére július 6-i halála előtt az orvosok nem engedték, hogy segítsenek rajta, és azt állították, a leletei rendben vannak.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránok azt próbálták kétségbe vonni, hogy Sebestyén Józsefet megverték; a németek, hogy Sebestyén Márta biztosan a nővére-e. Válaszoltunk.
A magyar baloldali sajtó ennek ellenére az ukrán álláspontot kezdte el tényként kezelni, a toborzók felelősségét a magyar kormány hazugságaként állították be.
Ezt a narratívát táplálta tovább a Jelen által megszólaltatott Ukrajna, Kárpátalja és a közép-európai kisebbség-szakértő, Fedinec Csilla,
aki a lapnak nyilatkozva azt állította, a Sebestyén József halálának körülményeivel kapcsolatos szálak egy kamu Facebook-profilból indultak ki, és erre alapozva jelentek meg a kormányközeli sajtóban a hírek.
Ez a kijelentés azonban nem állja meg a helyét, a hír eredeti forrása ugyanis nem az álprofilnak nevezett felhasználói fiók, hanem maga az áldozat nővére.
Az elmúlt napokban többen több oldalról is megkérdőjelezték a történtek hitelességét, legutóbb már a férfi nővérének, Sebestyén Mártának a személyazonossága is terítékre került.
Hétfő reggeli cikkünkben a német Deutsche Welle felvetéseire válaszoltunk, részletesen kifejtve, milyen kutatói munka előzte meg, hogy Magyarországon először beszámoltunk a hírről, milyen forrásokra támaszkodtunk, és hogyan győződtünk meg azok hitelességéről. Ebben egyértelműen jeleztük: az említett profil részéről senkitől semmilyen információt nem kaptunk.
Fedinec az interjúban arról is beszél, hogy szerinte érthetetlen, Magyarország miért problémázik az ukrajnai kisebbségi jogok miatt, hiszen „ha nagyon szigorúak akarunk lenni, a Baltikumban ma rosszabb a kisebbségek helyzete, mint Ukrajnában valaha volt”.
Ugyanakkor nem meglepő, hogy Fedinec Csilla ukránbarát álláspontot vett fel a kérdésben, hiszen a szakértő több korábbi megnyilvánulásából is kiderül, hogy elfogult Ukrajnával szemben.
Amikor 2022 augusztusában a Magyarországon felháborodást kiváltó ukrán nyelvtörvényről kérdezték, Fedinec gyakorlatilag védelmébe vette az ukrán intézkedést, és arról beszélt, nonszensz lenne különbséget tenni az országban lévő kisebbségek között, ezért logikus, hogy ne csak az orosz, de a magyar kisebbséget is érintse a szigorítás.
A felvidéki Napunk című lapnak emellett
a „befogadó ukrán patriotizmusról” beszélt,
és külön hangsúlyozta, Ukrajna esetében a nacionalizmus helyett a patriotizmus szót kell használni, mert „a nacionalizmus a hatalmat védelmező szerepben értelmezi, miközben a kirekesztés felé hajlik, a patriotizmus az etnikai helyett a politikai elhatárolást részesíti előnyben és a befogadás felé hajlik”.
Szintén beszédes, hogy Fedinec új , Ukrajna, nacionalizmus, kisebbségek című könyvét június végén az ukrán nagykövetség saját Facebook-oldalán reklámozta. A könyv borítóját a Válasz Online riportere, Vörös Szabolcs által készített kép díszíti.
Vörös neve onnan lehet ismerős, hogy neki adta Zelenszkij azt az interjút, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal az „ukrán propaganda sikerének” nevezett, és amely beszélgetés során az interjú készítője elfelejtette a kárpátaljai magyarság helyzetéről kérdezni az ukrán elnököt.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem véletlen, hogy kinek nyilatkozik az ukrán elnök.
Fedinec előszeretettel relativizálja az ukrajnai magyar kisebbséget ért sérelmeket. Tette ezt a 2022-es nyelvi törvénnyel kapcsolatban a Napunknak nyilatkozva, majd a mostani, Jelennek adott interjúban.
Kész: Facebook/Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége / Embassy of Ukraine in Hungary
Az Ukrajinszka Pravda mérlegre tette az új ukrán kormány első 50 napjának teljesítményét. Megdöbbentő dolgokra derült fény.
Ukrajna a 120 milliárd dollárosra becsült 2026-os hadikiadásainak csak a felét képes állni, a többit nyugati partnerektől várja.
Meghúzta a vörös vonalat Oroszország.
Nyugat-Európa is megkapta a magáét.
Oleg Dunda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
A vezérkari főnök kiemelte, hogy Ukrajna szándékosan csökkentheti a mobilkommunikáció minőségét az orosz dróntámadások során.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Konkrét javaslattal állt elő az ukrán elnök.
Aggódik a georgiai miniszterelnök.
Nehéz helyzetben van a háborúban álló ország.
