A magyar baloldali sajtó ennek ellenére az ukrán álláspontot kezdte el tényként kezelni, a toborzók felelősségét a magyar kormány hazugságaként állították be.
Ezt a narratívát táplálta tovább a Jelen által megszólaltatott Ukrajna, Kárpátalja és a közép-európai kisebbség-szakértő, Fedinec Csilla,
aki a lapnak nyilatkozva azt állította, a Sebestyén József halálának körülményeivel kapcsolatos szálak egy kamu Facebook-profilból indultak ki, és erre alapozva jelentek meg a kormányközeli sajtóban a hírek.
Ez a kijelentés azonban nem állja meg a helyét, a hír eredeti forrása ugyanis nem az álprofilnak nevezett felhasználói fiók, hanem maga az áldozat nővére.
Az elmúlt napokban többen több oldalról is megkérdőjelezték a történtek hitelességét, legutóbb már a férfi nővérének, Sebestyén Mártának a személyazonossága is terítékre került.
Hétfő reggeli cikkünkben a német Deutsche Welle felvetéseire válaszoltunk, részletesen kifejtve, milyen kutatói munka előzte meg, hogy Magyarországon először beszámoltunk a hírről, milyen forrásokra támaszkodtunk, és hogyan győződtünk meg azok hitelességéről. Ebben egyértelműen jeleztük: az említett profil részéről senkitől semmilyen információt nem kaptunk.
Fedinec az interjúban arról is beszél, hogy szerinte érthetetlen, Magyarország miért problémázik az ukrajnai kisebbségi jogok miatt, hiszen „ha nagyon szigorúak akarunk lenni, a Baltikumban ma rosszabb a kisebbségek helyzete, mint Ukrajnában valaha volt”.
Fedinec Csilla Ukrajna álláspontját képviseli
Ugyanakkor nem meglepő, hogy Fedinec Csilla ukránbarát álláspontot vett fel a kérdésben, hiszen a szakértő több korábbi megnyilvánulásából is kiderül, hogy elfogult Ukrajnával szemben.
Amikor 2022 augusztusában a Magyarországon felháborodást kiváltó ukrán nyelvtörvényről kérdezték, Fedinec gyakorlatilag védelmébe vette az ukrán intézkedést, és arról beszélt, nonszensz lenne különbséget tenni az országban lévő kisebbségek között, ezért logikus, hogy ne csak az orosz, de a magyar kisebbséget is érintse a szigorítás.
A felvidéki Napunk című lapnak emellett
a „befogadó ukrán patriotizmusról” beszélt,
és külön hangsúlyozta, Ukrajna esetében a nacionalizmus helyett a patriotizmus szót kell használni, mert „a nacionalizmus a hatalmat védelmező szerepben értelmezi, miközben a kirekesztés felé hajlik, a patriotizmus az etnikai helyett a politikai elhatárolást részesíti előnyben és a befogadás felé hajlik”.
Szintén beszédes, hogy Fedinec új , Ukrajna, nacionalizmus, kisebbségek című könyvét június végén az ukrán nagykövetség saját Facebook-oldalán reklámozta. A könyv borítóját a Válasz Online riportere, Vörös Szabolcs által készített kép díszíti.
Vörös neve onnan lehet ismerős, hogy neki adta Zelenszkij azt az interjút, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal az „ukrán propaganda sikerének” nevezett, és amely beszélgetés során az interjú készítője elfelejtette a kárpátaljai magyarság helyzetéről kérdezni az ukrán elnököt.