És igazából a Nyugattól kell félni, amely nemcsak önti a mi pénzünket is Ukrajnába, de még Magyar Pétert is Orbán helyére akarja ültetni.
A győri Háborúellenes Gyűlésen felszabadult, boldog arcokat lehetett látni. Ha több hely lett volna, ide is többen jöttek volna el, akárcsak a pesti rendezvényre. Nagyszerű, nemzeti érzülettől sugárzó arcok látszódtak végig az impozáns műsorban – de erről majd később.
A legfontosabb az, hogy megtudtuk, mivel kel és fekszik az ország első embere, Orbán Viktor. A háború kérdésével, természetesen. Valóban,
a háborús veszély óriási, már csak azért is, mert a szemben álló felek nem akarnak békét kötni.
A kívülállóknak, de a háborútól nagyon is fenyegetett országoknak, így nekünk is az a dolgunk, hogy megpróbáljuk megmozdítani a világ nagyhatalmait, elmozdítva őket a béke irányába. Az Orbán–Trump-találkozó jól példázta, hogy ez ügyben a magyar kormányfő tényleg körömszakadtáig küzd. Az ukránokkal könnyebb a helyzet, mert
Ukrajna – mint Orbán kiemelte – megszűnt szuverén ország lenni. A Nyugat kezében van eszköz, hogy az ukránokat a béke irányába tolja, de a dolog nem akar haladni. Ha nem küldenének pénzt, akkor Ukrajna képtelen volna államként működni. Összeomlana, mint egy kártyavár.
A Nyugat azonban tolja beléjük a pénzt, amiből aztán működik ugyan az állam, de aranyvécék is készülnek a kétes forrásból keletkezett vagyontól csöpögő fürdőszobákban. Ilyesmiről utoljára a 36 éve kivégzett Nicolae Ceaușescu halála után olvashattunk. Orbán aláhúzta: „Nem érdemes abból kiindulni, hogy csupa rossz ember van körülöttünk. Az európai vezetőkről tudnék mondani mindenfélét, de azt, hogy velejéig romlottak lennének, ilyet nem merek állítani. Ezért szerintem mindegyikükben ott van, legalább kétség szintjén, lelkiismereti kérdésként: Úristen, mit csinálunk?”
Ha ennek dacára mégsem térnek észhez, akkor nekünk csak egy dolgunk lehet: kimaradni a háborúból, mert a legszörnyűbb katasztrófát el kell hárítani.
A háborús veszély abból is fakad, hogy angolszász nyomásra az ukránok nemet mondtak a vérontás beszüntetésére. Ezt megelőzte egy féltitkos tárgyalás az oroszok és az ukránok között.
Az ukrán elnöknél Orbán Viktor is latba vetette minden erejét a vérontás megállítására. Két órát tárgyaltak. Meg akarta győzni arról, mint a szomszédos ország baráti vezetője, hogy az idő nem az ukránokkal van. Minél hosszabb ideig tart a háború, annál többet veszítenek. Javasolta:
Használj engem arra, hogy minél hamarabb legyen béke.”
Hozzátette: „Ha Trump lesz az elnök, akkor kiszállnak az amerikaiak a háborúból.” Zelenszkij azonban úgy válaszolt: az idő az ő oldalukon van, ők az erősebbek, szóval majd győznek. Hogy az „amerikai elnök mit csinál, azt majd meglátjuk.”
A háborús veszély tehát óriási.
És igazából a Nyugattól kell félni, amely nemcsak önti a mi pénzünket is Ukrajnába, de még Magyar Pétert is Orbán helyére akarja ültetni. Hogy egy bábkormány élén, teljes mellszélességgel támogassa Brüsszelt a háborúban.
Azt akarja, hogy azoknak az édesanyáknak is, akik ott ültek a rendezvény helyszínén, s akik megvallották családjukhoz, a biztonsághoz, a békéhez kapcsolódó elszakíthatatlan viszonyukat, törjön össze a szívük.
A volt szépségkirálynő, Rába Tímea ezért a célért még az MSZP-vel és férjével, Tóbiás Józseffel is szembemegy. Győrben kijelentette, nincs rosszabb tudat annál, mint hogy a gyerekek háborúban élnek. Ezért Digitális Polgári Kör-tagként harcol a békéért. Schmittné Makrai Katalin szingapúri élményét idézte fel, amikor a taxisofőr megtudta, hogy magyar, nagy elismeréssel azonnal Orbán Viktor nevét ejtette ki. Görbicz Anita, Győr kézilabdás ikonja is büszkén vállalja, hogy DPK-tag lett.
A Háborúellenes Gyűlés jelmondata az volt: „Aki békét akar, az velünk tart.” A békepártiak nemcsak Győrben, hanem az egész országban boldogok voltak a nagy sikerű program végén.
A Nézőpont Intézet adatai nem véletlenül mutatják, hogy a választók fele, közel négymillió ember gondolja úgy, hogy Orbán nyeri az áprilisi választást. Pojácát meg közben üti a guta.
(Fotó: Fischer Zoltán, MTI/MTVA)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Miközben Brüsszel újabb milliárdokat önt Ukrajnába, a nagyhatalmak csendesek. Sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, valamint az amerikai támogatás is elillani látszik. Európa egyre inkább egyedül marad a háború szomszédságában.
Az orosz külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai vezetőkkel közösen módosította az Egyesült Államok eredeti tervét, eltűnt a nemzeti kisebbségek védelméről rendelkező pont.
Legutóbb egy gabonaszállító hajó esett áldozatul az ukrán tengeri drónoknak.
Varsó, amely hiába a Nyugat egyik leghangosabb szószólója Ukrajna ügyében, ma már csak azért küzd, hogy egyáltalán részt vehessen a tárgyalásokon.
Folynak a tárgyalások.
Mostantól minden szem Magyarországra szegeződik a befagyasztott orosz vagyon miatt.
...és hagyja, hogy a nemzeti kormány tegye a dolgát!
Néhány hét maradt hátra.
