Ezekre az ügyekre is reagált a kormányoldal az átláthatósági törvénnyel

Gurultak a dollárok a 2022-es választások előtt, de jött a pénz az USAID-tól is.

Vége a pénzégetésnek.
Az amerikai USAID segélyszervezet gyors felszámolása nemcsak diplomáciai és politikai, hanem súlyos jogi és humanitárius következményekkel is járt – siránkozik hosszú cikkében a liberális New York Times. A lap több mint ötven volt és jelenlegi munkatársat szólaltatott meg, hogy rekonstruálni tudja, miként történt meg ez mindösszesen tizennégy nap alatt – szerintük a világ szegényeinek, betegeinek és jogaikban kiszolgáltatott embereknek a kárára.
A Trump-adminisztráció elnöki rendeletével kezdődött minden, amely külföldi segélyek felfüggesztéséről szólt,
de homályosan volt megfogalmazva, és még Trump saját emberei sem értették pontosan, mit kell tenni – véli a lap. Ez a jogbizonytalanság azonban nem egy jól körülhatárolt vizsgálathoz, hanem az intézmény felszámolásához vezetett.
Az USAID munkatársai jogi aggályokat jeleztek, mert a már aláírt és teljesített szerződések kifizetésének megtagadása jogellenes lehetett volna – ezeket az aggályokat azonban engedetlenségnek minősítették, és ennek ürügyén kezdődött meg a felszámolás.
Ezt is ajánljuk a témában
Gurultak a dollárok a 2022-es választások előtt, de jött a pénz az USAID-tól is.
A „stop-work” utasítás után a szervezet több mint 6200 projektjét kellett felfüggeszteni világszerte. A baloldali média, úgy véli, hogy ennek hatására családok ezrei maradtak segítség nélkül, gyerekek nem térhettek vissza szüleikhez, menekülteknek szánt élelmiszer-szállítmányok akadtak el, és malária- meg HIV-kezelések szűntek meg egyik napról a másikra.
Mindez úgy, hogy a munkatársak – köztük Afganisztánban, Kongóban és Gázában dolgozók – egyik pillanatról a másikra elvesztették e-mail-hozzáférésüket, kommunikációs lehetőségeiket.
A cikk szerint ezrek maradtak bizonytalanságban, teljesen kiszolgáltatva a helyi körülményeknek, mindezt úgy, hogy az USAID munkatársai még saját kongresszusi kapcsolataikat sem használhatták, mert azt is megtiltották nekik.
A legnagyobb döbbenetet azonban az váltotta ki, amikor kiderült: az új „hatékonysági osztály”, a DOGE (Department of Government Efficiency), Elon Musk irányításával valójában politikai tisztogatást hajtott végre – véli a New York Times.
Szerintük olyan fiatal, tapasztalatlan személyek kaptak belépést az USAID központjába, akik nem rendelkeztek sem biztonsági ellenőrzéssel, sem szakmai háttérrel – mégis
listát állítottak össze 57 tapasztalt munkatársról, akiket „engedetlenség” címén azonnal felfüggesztettek.
A szervezet informatikai rendszereit, hivatalos kommunikációját, sőt még a weboldalát is lekapcsolták. Egy teljes intézmény került politikai bosszúhadjárat célkeresztjébe – miközben a világ legszegényebbjei veszítették el mindazt a jogot, amit a nemzetközi fejlesztési együttműködés és az emberiességi elvek biztosítottak volna számukra – siránkozik tovább a baloldali médium.
Egyetlen éjszaka alatt vált világossá: a szegényekhez intézett segítségnyújtás, amelyre az USAID csak 2023-ban 35 milliárd dollárt költött, nemcsak leállt, de az igazságszolgáltatás és az alkotmányosság feje fölött átgázolva semmisült meg – véli a cikk írója. Úgy véli, hogy a jogsérelem nemcsak az alkalmazottakat, hanem mindenkit ért, aki reményt, gyógyszert vagy menedéket várt.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha nem jön amerikai pénz, nem jön amerikai pénz.
Nyitókép: John Falchetto / AFP