És akkor Brüsszel nyíltan ráfordult az ukrán EU-csatlakozásra

2025. május 02. 05:46

Nem csak Marta Kos bővítési biztos mondta ki a nyilvánvalót, hogy Brüsszelnek geopolitikai okokból kell Ukrajna, az NGO-knak is sürgős lett a kérdés.

2025. május 02. 05:46
null
Veczán Zoltán
Veczán Zoltán

„Kiadtuk a jelszót: legyen magyar narancs! És lett magyar narancs.
Mi nem ígérgetünk a levegőbe, Pelikán” (A tanú)

Emlékszünk még, mekkora vihart kavart az Európai Tanács ülésére siető Gitanas Nausėda litván elnök kijelentése, miszerint könnyen lehet, hogy Ukrajna beelőzi a tizenöt-húsz éve előszobáztatott nyugat-balkániakat is a csatlakozásban.

Nos, nemrég az Európai Unió bővítésügyi biztosa, Marta Kos, tett rá még egy lapáttal, amikor

„kudarcként” jellemezte azt a lehetséges helyzetet, ha a jelen ciklusban, vagyis 2029-ig „nem sikerül új tagokat felvenni”,

majd kiemelten és sokáig beszélt Ukrajnáról és arról, hogy geopolitikai érdekek – vagyis az oroszellenes egységfront – nyomán 

a bővítés már nem mehet a megszokott módon (...) a geopolitikai és biztonsági igények” miatt.

Magyarán szólva: Ukrajna zöld utat kap, és a többi tagállam kapcsán érvényesített rengeteg feltételt esetében felülírja a nyers geopolitika. 

Hogy a csatlakozáshoz feltételként szabott kritériumoktól Ukrajna mennyire távol áll, az józan ésszel teljesen nyilvánvaló, és ezek közül csak az egyik, bár kétségkívül az egyik legfontosabb a gazdasági aspektus, amelynek kapcsán két esztendeje még kendőzetlenül írtak a nyugati lapok és agytrösztök.

Ezt is ajánljuk a témában

De mindemellett – egészen az idei év elejéig – számtalan beszámoló és jelentés született, amely a gazdasági terheken túl többek között a korrupció elképesztő mértékét, és az emberi jogokkal, vagy általában a jogbiztonsággal kapcsolatos hiányosságok sorát rótta fel Ukrajnának, amelyek egyesével is elegendőek lennének ahhoz, hogy megakasszák a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU által kijelölt mérföldkövek – alkotmánybírósági bírósági, korrupcióellenes, oligarchaellenes reformok, a szerzői jogok adaptálása, a pénzmosás elleni fellépés, és végül a nekünk kiemelten fontos nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása – mindegyikétől igen messze van Ukrajna.

A korrupció az ukrán hadsereg teljesítményére is rányomta a bélyegét, de természetesen a probléma nem csak a védelmi tárcát illeti.

Ezt is ajánljuk a témában

A Transparency International Ukraine árnyékjelentése például 2023-24 kapcsán arról számolt be, hogy Ukrajnának összetett reformokat kellene végrehajtania és összhangba hozni a jogrendszerét az unióssal. Ukrajna korrupcióérzékelési indexe is nőtt a Transparency International 2024-es jelentése szerint – persze a szervezet számait szokás vitatni, ám az mégiscsak látványos, hogy miközben a fősodor narratíváját alátámasztó jelentés szerint Ukrajna ennyire alkalmatlan az uniós tagságra,

a másokon keményen számon kért értékelést itt lazán felülírja a geopolitika.

Az Európai Számvevőszék 2021-es jelentése szerint a „magas szinten elkövetett korrupció” Ukrajnában is „széles körben súlyos kárt okoz az egyéneknek és a társadalomnak”, s bár az ukrán oligarchisztikus viszonyok közepette egyes részterületeken volt javulás 2016-2019 között, az igazságügyi reform terén visszaesést láttak, és a rendszerszinten kiépült korrupció büntetlensége miatt is nagy a bizalmatlanság.

A Bruegel 2024-es elemzése szerint emellett „Ukrajna felvételének potenciális költségei 110 és 136 milliárd euró között alakulhatnak” egy hétéves költségvetés tekintetében. A CEPA nevű washingtoni szervezet pedig már 2023-ban feltárta az elképesztő gazdasági egyenlőtlenségeket az EU tagállamai és Ukrajna között, amely komoly problémákat eredményezhet.

Eközben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala (OHCHR) 2023. március 24-én az ukrán emberi jogi helyzet kapcsán közzéttt jelentésében természetesen az orosz megszállás borzalmai kaptak elsősorban helyet, ugyanakkor 

az ukrán erők által elkövetett jogsértésekre is reflektált, oroszpártisággal őrizetbe vett, majd eltűnt civilek tucatjai kapcsán merültek fel kérdések.

Ahogy az is kiderült nemrég: a 48 halottat eredményező 2014-es odesszai zavargásokban az ukrán hatóságoknak is felelősségük van, ami miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtöki ítéletében bűnösnek is találta őket.

S ami persze felér egy beismeréssel:

Ukrajna tavaly bejelentette, hogy ideiglenesen kilép az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményből.

Vagyis: Ukrajna katonai vezetésének ettől kezdve joga van korlátozni az állampolgárok szabad mozgását, átvizsgálni a holmijaikat, és erőszakkal elkobozni a vagyontárgyaikat állami szükségletek kielégítésére. Ukrajnában tehát nem szoft-eszközökkel, hanem nagyon is konkrét felhatalmazás mentén betilthatják a békés gyűléseket, és kijárási tilalmat rendelhetnek el. Ráadásul 2024 augusztusában az ukrán parlament megszavazta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikálását, de a 124. cikk szerinti nyilatkozattal, amely szerint hét évig Ukrajna „nem fogadja el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát” a háborús bűncselekmények tekintetében, „amikor a bűncselekményt valószínűleg állampolgárai követték el”. Vagyis: igen, de nem.

Ekkor még az Amnesty International jelentése is tele volt elmarasztalással: „számos vezető médiaszervezet panaszkodott az ukrán hatóságok nyomására”, például az Ukrajinszka Pravda, hogy „az Elnöki Hivatal többek között nyomást gyakorol a vállalkozásokra, hogy ne hirdessenek”.

Ilyen és ehhez hasonló jelentések születtek korábban Ukrajnáról. Jellemzően azok a szervezetek is komoly kritikáiknak adtak hangot, amelyek kapcsán rendszeresen felmerül a politikai motiváció gyanúja, s amelyeket igen nehéz lenne nyugati fősodor-elleneséggel vádolni. Mint például a USAID-en keresztül is finanszírozott említett Amnesty Internationalt vagy a Transparency Internationalt. 

Ezt is ajánljuk a témában

Nemrég még az egyébként Ukrajna-barát szakértők is úgy számoltak, minimum 10-15 év lenne, mire Ukrajna alkalmassá válna arra, hogy a szabályoknak megfelelően beléphessen az EU-ba.

Ezt is ajánljuk a témában

Azonban Brüsszelben időközben más szelek kezdtek fújdogálni. A hirtelen fordulat természetesen megfelelő politikai háttérrel bírt.

Ezt is ajánljuk a témában

 

 S az uniós bővítési biztos, Kos részéről a Szabad Európának adott interjúban ki is mondta, miért veszik lazábban a feltételeket Ukrajna esetében, mint akár hazánk, akár a többi tagjelölt esetében:

„A Bizottság minden olyan megoldást támogat, amely Ukrajna érdekeit szolgálja” – mondta (ami pedig Magyarország kérdését – pontosabban az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarokat ért jogsérelmeket illeti, a riporter kérdésére, határozottan azt válaszolta, szerinte az ukránok „eleget tettek” ebben az ügyben).

továbbá:

a mostani bővítési folyamat más, mint öt évvel ezelőtt, de még januárhoz képest is más, mert annyi minden változott  geopolitikában”, 

például az amerikai elnök személye.

S hát az is egészen egyértelmű, hogy az NGO-k jelentései is elkezdtek ebbe az irányba tendálni.

Jelesül ugyanaz az OHCHR, amely aggódott az ukrán részeken eltűnt civilek miatt, idén tavasszal a szervezet Faji Megkülönböztetés Megszüntetésével Foglalkozó Bizottsága gratulált Kijevnek az elért eredményekért, többször hangsúlyozva, Ukrajna dicséretet érdemel.

A Transparency International ugyancsak kedvezőbb képet festett idén a Basel Institute on Governance-szal közösen kiadott jelentésében, amelyben méltatta Ukrajna erős elkötelezettségét és „folyamatos előrelépést” a korrupció felszámolása terén, továbbá„lenyűgözőnek” nevezték a korrupcióellenes intézmények lépéseit. Annak ellenére, hogy

a korrupcióérzékelési index alapján (vagyis a lakosság részéről is befolyásolt mérőszámban) éppenséggel romlott a helyzet az országban. 

És természetesen egyre hangsúlyosabban előkerülnek Ukrajna felvételének geopolitikai előnyeit taglaló elemzések – ironikus, hogy ezek elsősorban az EU-n kívülről érkeztek eddig. Mint például a brit (tehát nem is EU-tagállambeli) Tony Blair Institute, amely terjedelmes jelentésben elemezte, hogy „Ukrajna EU-tagsága erősítheti  a kollektív biztonságot és megerősíti a hozzájárulásunkat a demokratikus elvekhez és az emberi jogokhoz”. Hangsúlyozta Ukrajna stratégiai jelentőségét a geopolitika terén.

Az Cambridge University Press idei elemzése pedig arról áradozik, hogy Ukrajna törekvése az EU-tagságra kovásza lehet a liberális demokratikus elvek megerősítésének az EU-ban, és új életet lehetlhet a bővítési folyamatokba, megerősítve a geopolitikai állásában. A Carnegie Alapítvány szintén a demokratikus értékek szimbolikus megerősítéseként tekintene az ukrán EU-tagságra, amely az EU demokráciaexportját is megerősítené. 

Vagyis egyre erősebb a nyomás, hogy Ukrajna EU-tag legyen, méghozzá 2030-ig bezárólag. Mindezt annak ellenére, hogy a korrupciós helyzet minden feltételezés szerint nem javult, a kisebbségeit továbbra is elnyomja, a jogrendszere és – az azóta az orosz agresszor által azóta egyébként rommá lőtt gazdasága – alapján még a legoptimistább becslések is 10-15 évre tették volna az EU-ba való belépése elméleti idejét – 

ahogy immár ki is mondták: geopolitikai okokból.

Időközben az Európai Parlament legerősebb pártja pedig valenciai kongresszusán kiáltotta ki, hogy Ukrajna mielőbbi, gyorsított csatlakozása mellett áll.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép forrása: NICOLAS TUCAT / AFP

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Interista
2025. május 02. 10:19
Hazug, véresszájú mocsok libsik kényükre kedvükre ferdítik az igazságot, majd tálalják, mint valóságot. Úgy balfaszok, ahogy vannak. Ép elméjű ember sosem hitt ezeknek. Csak az aberráltak és degeneráltak támogatják fasiszta terveiket. Elhantolva kényelmesebb lenne porbafingó libsikéknek. A világ jobb hely nélkülük.
falcatus-2
2025. május 02. 09:32
falcatus-2 "...Ergo,a jog- és szellemi utód liberálbolsevik birkakarámban hazudni napi kötelező ujjgyakorlat. E nélkül levegőt sem képesek venni..." baljoska: "Így van, te liberálbolsevik faszkalap...." Szíven találtam? pedig csak a feje fölé céloztam ((:o)
2025. május 02. 09:30 Szerkesztve
Európa új neve: Ukropa. Ez lesz a legrövidebb életű színtársulat.
google-2
2025. május 02. 09:28 Szerkesztve
És még mennyire fontos a pénzembereknek, akik bevásárolták magukat Ukrajnában és úgy védik a szajrét, hogy uniós biztonságba helyeznék. Teljesen világos, Sorosok, Rothschildok stb., hogy mi a szándékotok!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!