Már két éve megírták a nyugati lapok: ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, annak minden európai megfizeti az árát

Bár most Európa vezetői lelkes támogatói Ukrajna gyors uniós csatlakozásának, néhány éve elfogadott tény volt, hogy Ukrajna jelenlegi állapotában hatalmas terhet jelentene az EU országai számára.

Az EU Tanácsának az elemzése például 2023-ban arról írt, hogy

A dokumentum hozzáteszi, hogy az EU további bővítése hat balkáni országgal, valamint Grúziával és Moldovával további mintegy 74 milliárd eurós terhet róna az EU költségvetésére.

A Politico akkor arról írt, hogy a Tanács dokumentumja szerint: a jövőbeli bővítés azt jelentené, hogy 

Az EU mezőgazdasági támogatásait illetően Ukrajna lenne a fő kedvezményezett, amely hét év alatt 96,5 milliárd eurót kapna – írta a brüsszeli székhelyű lap. Ráadasul sok ország nem kaphatna a kohéziós pénzekből sem. 

Hasonlóan írt az ukrán csatlakozásról az Atlantic Council is: 

A Brookings Institute elemzése pedig szűkségszerűnek nevezte Ukrajna uniós csatlakozását, de azt elismerte, hogy „nagyon költséges lesz.”

Mint írták: a folyamatnak hatalmas politikai, pénzügyi és intézményi következményei vannak, amelyeket ma még senki sem tud teljes mértékben felmérni. 

– írta az elemzés. Ukrajna újjáépítése több száz milliárd euró átutalását igényli. 2023 márciusában a Világbank, az ukrán kormány, az Európai Bizottság és az Egyesült Nemzetek Szervezete által közzétett jelentés becslése szerint Ukrajna újjáépítésének és helyreállításának költségei elérték a 411 milliárd dollárt. Ez a becslés csak az orosz inváziót követő első évet fedte le.

A Brookings elemzője leírja: jelenleg az Európai Uniónak nincs olyan költségvetése, amely képes lenne fedezni az új tagjelölt országok támogatásához szükséges kiadásokat és átutalásokat. A jelenlegi teljes költségvetési szint mellett a tagjelölt országok átlagos jövedelme és 

A nyugat-európai országok közül csak Görögország és Portugália kapna több pénzt az EU-tól, mint amennyit befizet - olvasató a két éves elemzésben. Néhány kelet-európai tagállam, nevezetesen Észtország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság számára ez azt jelentheti, hogy a jelentős pénzügyi támogatásban részesülő országok státuszából nettó befizetővé válnak. Ha Lengyelországban és Magyarországon továbbra is erős gazdasági növekedés tapasztalható, az évtized végére mindkét ország megszüntetheti a támogatások igénybevételét, sőt, akár más országoknak is támogatást kell nyújtania – írja a Brookings Institute. 

Figyelembe kell venni azt is, hogy a 2023-as elemzések még nem vették figyelembe az elmúlt két év pusztítását, amely miatt valószínűleg még nagyobb összegekre lesz szüksége a háború sújtotta Ukrajnára. 

Fotó: Ukrajna/Daniele Franch/Unsplash