Volodimir Zelenszkij és kormánya sikertelen a korrupció elleni fellépésben, ami a nyugati támogatásra is negatív hatással lehet.
Több, igen nagy kaliberű korrupciós eset került napvilágra az utóbbi hónapokban Ukrajnából, miközben állítólag gőzerővel az uniós csatlakozáson dolgoznak. Ezek alapján kijelenthető, hogy Volodimir Zelenszkij és a kormányzat sikertelen volt a korrupció elleni fellépésben, ami a nyugati támogatásra is negatív hatással lehet.
Ezt is ajánljuk a témában
Amerika és az oroszok külön alkut köthettek, és nem igazán akarják, hogy Zelenszkij miatt hiúsuljon meg a hosszú távú béke.
Január végén a Reuters még arról számolt be, hogy az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (Anti-Corruption Action Centre) vizsgálatot indított Rusztem Umerov védelmi miniszter ellen, hatalommal való visszaélés gyanúja miatt. A kezdeményezés azután jött létre, miután Umerov nem hosszabbította meg a Védelmi Beszerzési Ügynökség (DPA) vezetőjének, Maryna Bezrukovának a megbízatását; emellett az ügynökség munkáját is nyilvánosan bírálta. Umerov azzal indokolta döntését, hogy a DPA nem teljesítette megfelelően a fegyverbeszerzési feladatait, ami az invázió megfékezésében igazán fontos lenne.
A belső konfliktusok és a DPA körüli bonyodalmak aggodalmat váltottak ki a nyugati szövetségesek körében. Legfőképpen az Egyesült Államokban – pont akkor, amikor Donald Trump elnök éppen felülvizsgálta az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
A cikk szerzője továbbá arról is ír, hogy Ukrajnában menesztették Dmytro Klimenkov helyettes védelmi minisztert, aki a fegyverbeszerzésekért volt felelős. A döntés hátterében belső konfliktusok állnak a Védelmi Beszerzési Ügynökség működésével kapcsolatban. Azonban a G7-ek diplomatái gyors megoldásra szólították fel Ukrajnát a bizalom megőrzésének érdekében.
A The Washington Post számolt be arról, hogy több tízezer hibás aknatöltényt gyártottak le Ukrajnában, ennek kapcsán ismét felmerült a korrupció gyanúja. A Korrupcióellenes Akcióközpont, Ukrajna egyik vezető független korrupcióellenes felügyelete petíciót nyújtott be az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SBU), amelyben az ország védelmi és stratégiai ipari minisztériumainak, valamint az Ukroboronprom nevű állami védelmi ipari konszern tisztviselőinek vizsgálatát kérte.
A beadvány szerint a fenti kormányzati szervek tisztviselői olyan tevékenységeket folytattak, melyekkel akadályozták az aknavetőtöltények rendeltetésszerű használatát, ezzel is rossz helyzetbe hozva az ország védelmi képességeit.
A központ ügyvezető igazgatója, Daria Kaleniuk szerint a minőség-ellenőrzésért felelős személyek tudatosan hagyták jóvá a hibás termékeket és ezeket az ukrán hadsereghez továbbítottak. A központ igazgatósági vezetője, Vitaliy Shabunin egy másik korrupcióellenes szervezetet is értesített, miután kiderült, hogy egy lengyel céget mintegy 90 millió dollárral fizettek túl fegyverszállításokért.
A 120 mm-es lövedékeknek csupán 10 százalékát tudták sikeresen használni a katonák, és egy 54 ezres szállítmány csaknem felét ki kellett cserélni.
A sajtó közel 100 ezer hibás lőszerről számolt be.
Kyrylo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője is aggodalmát fejezte ki a nyugati, illetve főként amerikai segélyek felhasználásával kapcsolatban. Azt nem mondta, hogy feltétlenül korrupcióról van szó, viszont hangsúlyozta a transzparencia fontosságát:
pontosan meg kell határozni, hová kerül a pénz, és ki a végső kedvezményezett. Különösen a lőszerbeszerzések esetében nem mindig egyértelmű, ki profitált az üzletekből.
A The Washington Times által közölt véleménycikkben arról beszéltek, hogy az Egyesült Államok az Ukrajnába tartó fegyverek esetleges ellopásával kapcsolatban vizsgálódott. A katonaság vezető pszichiáterének illegális cselekményei mellett a The Kyiv Independent novemberi beszámolója szerint két katonai logisztikai parancsnokot azzal vádoltak, hogy 662 ezer dollárt loptak el a repülőgép-alkatrészek költségeinek felduzzasztásával.
A republikánusok szerint a Biden-adminisztráció soha nem nyújtott támogatást olyan felülvizsgálathoz, amely pontosan nyomon követné az Ukrajnának szánt pénz útját. 2025 februárjában az amerikai védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és a USAID főfelügyelői közös jelentést tettek közzé, amelyben arra figyelmeztettek, hogy Ukrajna továbbra is több szinten küzd a hivatali korrupcióval.
2022 és 2024 között egy szervezett csoport milliókat sikkasztott el az államilag finanszírozott Ukrajnai Vasutaktól.
Zelenszkij egykori tanácsadója is a tíz letartóztatott között volt; ő 2,1 millió dollárt lopott a vádak szerint. Az Országos Rendőrség egykori bűnügyi nyomozásvezető-helyettesét pedig az a vád érte, hogy különösen nagy összegű jogosulatlan haszonszerzésre bujtott fel egy országgyűlési képviselőt aki ellen nem kevesebb mint, nyolcvanezer dolláros kenőpénz kérése miatt emeltek vádat.
Az év elején a BBC még arról számolt be, hogy egymillió dolláros korrupció vádjával tartóztatták le az ukrán hadsereg főpszichiáterét. Az orvos illegális tevékenysége minden bizonnyal a háború kirobbanásával kezdődött.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közleménye szerint, az illető tagja volt annak a katonai alkalmasságról döntő bizottságnak. korábban Oleh Druz néven azonosították. A férfi jelentős vagyonnal rendelkezett hiszen három lakássalis rendelkezett Kijevben környékén, egy ingatlannal Odesszában, két telekkel, több BMW luxusautóval, valamint nagy mennyiségű készpénzzel (152 ezer dollár és 34 ezer euró).
Ezeket az ingatlanokat nem jelentette be, mivel azokat családtagjai és más személyek nevén tartatta nyilván. Ezen okokból a férfi, illegális gazdagodás és hamis vagyonnyilatkozat miatt akár tíz év börtönbüntetésre is számíthat.
Véleménynyilvánító szavazás Ukrajna uniós tagságárólA magyarok véleményére kíváncsi a kormány az ukrán EU-csatlakozás ügyében, ezért indították el a Voks 2025 szavazást. A voksolásra azután kerül sor, hogy Magyar Péter megszavaztatta a híveit Ukrajna uniós tagságáról és a szavazásnak az lett az eredménye, hogy 58 százalék támogatja Ukrajna uniós tagságát. A kérdés azért fontos, mert Magyar Péter uniós szövetségesei is nyíltan támogatják Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételét az Európai Unióba. Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2030-ig szeretné lebonyolítani az ukránok felvételét, de az Európai Bizottság bővítési biztosa is reálisnak tartja keleti szomszédunk 2030-as csatlakozását. |
Nyitókép forrása: Ukrán elnöki hivatal sajtóosztály / AFP
„A Bizottság nagyon jól sáfárkodik a politikai eszközökkel, ezzel azonban az intézményi egyensúly helyrehozhatatlanul meg fog bomlani” – hangsúlyozta Bóka János a Harcosok Órájában.
Hiába a háború és a szankciók, az orosz LNG-be ömlenek az uniós milliárdok – derül ki a Greenpeace jelentéséből.
Nem kellett sok idő, hamar rajtakapták.
Kijev olyan ösvényre lépett, aminek nem látja a végét. Kérdés, hogy az oroszok meglépik-e, amit eddig nem.
Az Európai Bizottság mindenképpen felgyorsítaná Ukrajna uniós csatlakozását.
A háború sújtotta ország gazdasági mutatói elég lehangoló képet festenek.
Az egyik legnagyobb liverpooli portál szerint Tyler Morton lehet Steven Gerrard méltó örököse.
Bár Tanács Zoltán azzal az indokkal távozott cégétől, hogy „pihenni megy”, rövid időn belül a Tisza Párt belső köreiben találta meg új számításait.
