Volodimir Zelenszkij az offenzíva első napjaiban azt nyilatkozta: „Oroszországnak éreznie kell, már nincs sok ideje hátra”, hozzátéve, hogy „parancsnokaik optimisták, és ezt az üzenetet Putyinnak is át lehet adni.”
A fősodratú hazai média, köztük a 444.hu is több bizakodó nyilatkozatot közölt. Rácz András kiemelte, hogy az ukrán hadsereg „létszámban, morálban, felkészültségben, felszerelésben és fegyverzetben is fölényt élvez” az oroszokkal szemben. Szerinte az orosz reguláris hadsereg „kivérzett a háború első 15 hónapjában”, és „manőverező védekezésről szinte szó sem lehet”. A Telex tudósítója, Nyilas Gergely úgy vélekedett, hogy az ukrán műveletek „megfelelnek az ukrán várakozásoknak”, és a HVG is a lendületes offenzíváról számolt be.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint az offenzíva első hetében több települést is visszafoglaltak Donyeck megyében, köztük Blahodatne, Neskuchne és Makarivka falvakat. Julian Borger, a Guardian tudósítója szerint ezek az eredmények az ellentámadás korai szakaszában történtek, és több fronton is sikert értek el. Az ukrán katonák videófelvételeken ukrán zászlót tűztek ki a felszabadított települések épületeire.
Az optimizmust a hadászati realitás törte meg
A kezdeti eufóriát azonban gyorsan felváltotta a józanabb értékelés. Zelenszkij később maga is elismerte, hogy az ellentámadás „lassan halad”, és figyelmeztetett: „Néhányan azt hiszik, ez egy hollywoodi film, és most eredményeket várnak. Ez nem így van, itt emberek élete a tét.” A Politico novemberi elemzése szerint a hadművelet „máris sok ukrán partnernek csalódást okozott”. Az orosz védelmi vonalak hónapokkal korábban megerősítésre kerültek: „néhol négyzetméterenként akár öt akna”, illetve „10 kilométer mély aknamezők” hátráltatták az előrenyomulást. Az ukrán erők csak Robotine és Verbove térségében tudtak áttörni az első védelmi vonalon, de Rácz András szerint ez is inkább „beékelődésnek” számított, semmint hadászati áttörésnek.