„Gyújtóbomba az EU alatt?” – súlyos jogállamisági kérdések árnyékolják be Ukrajna tervezett csatlakozását

Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése nemcsak politikai akarat, hanem komoly intézményi és jogállamisági követelmények mentén is vizsgálatra szorul. Csütörtökön Orbán Viktor ismét megvétózta az Ukrajna támogatásáról és a gyorsított csatlakozásáról szóló európai uniós határozattervezetet. Az amerikai szerepvállalás visszaszorulásával az EU-tagállamok egy része próbálja betölteni az így keletkezett űrt, ám ez a szándék sokszor figyelmen kívül hagyja a közösség teherbíró képességét – olvasható a Faktum elemzésében.

A gyorsított csatlakozási javaslat mellett hat tagállam állt ki, miközben Ursula von der Leyen „2030-as céldátumot” emlegetett. A kritikusok, köztük a magyar kormány, viszont arra figyelmeztetnek, hogy az ukrán belépés

A magyar Külügyi Intézet korábban már bemutatta az esetleges pénzügyi következményeket, a jelen írás azonban más szemszögből vizsgálja az ügyet: a „korrupció és a jogállamiság” aspektusából. Különösen érdekes, hogy épp azok a tagállamok hivatkoznak leggyakrabban a jogállamiság elveire és a korrupciós indexekre – Magyarországot elmarasztalva –, amelyek most a leginkább szorgalmazzák Ukrajna gyors felvételét. Ezzel szemben kriminológiai közhelynek számít, hogy Ukrajnában a szervezett bűnözés és korrupció olyan szinten van jelen, amely az uniós országok számára „még elképzelni is nehéz”.

A korrupció szorításában

A háború tovább rontotta a helyzetet: a jogállamiság romlott, az intézmények leterheltek lettek, és a korrupció új formákat öltött. Bár az EU támogatásával több reformot is elindítottak, a gyakorlatban a „magas mértékű korrupció” változatlanul fennáll. A hadiipari beszerzések, valamint a humanitárius segélyek elosztása terén is súlyos visszaélések történtek. Az intézményi ellenőrzések hiányosságai és az oligarchák befolyása csak tovább mélyítették a problémát.

Az elmúlt években több súlyos korrupciós botrány is kirobbant Ukrajnában, még a legmagasabb szinteken is. 2023 januárjában például kiderült, hogy az ukrán Honvédelmi Minisztérium „túlzott áron vásárolt élelmiszert a hadsereg számára” – tojást több mint duplájáért. A botrány következtében lemondott Vjacseszlav Sapovalov miniszterhelyettes. Ugyanebben az évben letartóztatták az Infrastrukturális Minisztérium helyettes vezetőjét, Vaszil Lozinszkijt, mert állítólag „400.000 dollárt kenőpénzt fogadott el” generátor-beszerzések kapcsán. A legsúlyosabb ügyben Vszeszvolod Knjazjev, a Legfelsőbb Bíróság vezetője állt a vádak középpontjában:

Ezek az ügyek azt mutatják, hogy a háborús helyzet és a nemzetközi figyelem dacára a korrupció még inkább gyökeret vert, és a védelemre szánt források egy része is elfolyik. A beszerzések átláthatatlansága miatt a hadsereg „elavult vagy nem megfelelő felszerelésekhez” jutott, ami csökkentette a „harci hatékonyságot” és a katonák morálját is rontotta. A nemzetközi támogatás paradox módon nem mindig visszafogja, hanem sokszor új formákban erősíti is a korrupciót. 

A háborús nyomásra gyorsított eljárásokban történnek az újjáépítési és katonai beszerzések, „sürgősség miatt” sokszor „hiányoznak az átláthatósági garanciák”. 2022-ben például Zaporizsjában a hatóságok olyan visszaélésekre bukkantak, ahol „humanitárius segélyeket” árusítottak boltokban, és politikai tisztviselők is érintettek lehettek.

A háború óta az ukrán kormány „olyan törvényeket vezetett be”, amelyek az ukrán nyelvet helyezik előtérbe, ezzel viszont „korlátozzák a kisebbségek jogait”. Az orosz nyelvű médiumok betiltása szintén komoly vitát váltott ki, főként a „szólásszabadság” és az információhoz való hozzáférés kapcsán. A háborús környezetben az igazságszolgáltatás túlterheltté vált, és az intézményekre gyakorolt politikai befolyás továbbra is érzékelhető. Az „emberi jogi szervezetek” rendszeresen jeleznek jogsértéseket, különösen a kisebbségekkel kapcsolatban. Az Európai Unió és az Egyesült Államok igyekeznek nyomást gyakorolni Ukrajnára, de „jelentős áttörés” nem történt.

Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu

***