Franciaországban már a háborúra készülnek: mindenkinél legyen otthon hat liter ivóvíz és zseblámpa

A kormány mindenkihez eljuttatja a húszoldalas brossúrát, amiben leírják, mit kell tenni vészhelyzet esetén.

Még Castel szerint is valami nagy dolog van készülőben.
Miközben a frontvonalon Ukrajna próbálja megőrizni függetlenségét az orosz agresszióval szemben, Európa több pontján is egyre inkább a háborús előkészületek kerülnek előtérbe.
Franciaországban a kormány már arra készíti fel a lakosságot, mi a teendő egy esetleges fegyveres konfliktus esetén.
A forgatókönyvek között szerepel egy Oroszország által indított támadás lehetősége is – nem véletlenül, hiszen a francia kormány szerint Moszkva katonai ereje évtizedek óta nem volt ennyire erős. A lakossági felmérések szerint a franciák 86 százaléka visszahozná a sorkatonaságot, sőt, sokan a nők kötelező katonai szolgálatát is támogatnák.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormány mindenkihez eljuttatja a húszoldalas brossúrát, amiben leírják, mit kell tenni vészhelyzet esetén.
Közben Kelet-Európában tovább fokozódik a feszültség. Ukrajna egyre súlyosabb jogsértésekről számol be az orosz megszállás alatt álló területeken. Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint Vlagyimir Putyin elnök legutóbbi rendelete az ukrán állampolgárok jogellenes kiutasítását célozza.
A szóvivő „rendszeres deportálásoktól” tart, amelyek súlyos nemzetközi jogi kérdéseket vetnek fel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök időközben aláírta azt a törvényt, amely hadiállapot idején lehetővé teszi az ukrán katonai egységek külföldi bevetését. Szerintük ez új dimenziókat nyithat meg Ukrajna védelmi stratégiájában, különösen akkor, ha a háború kiszélesedik vagy újabb országokat érint.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elfogadott új jogszabály lehetővé teszi az ukrán katonai egységek külföldön történő bevetését hadiállapot idején.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Unió nem tud egységes álláspontot kialakítani Ukrajna további támogatásáról. Bár Kaja Kallas, az EU külügyi főtárgyalója nagyszabású tervet dolgozott ki 40 milliárd eurónyi támogatásról,
a tagállamok közötti nézetkülönbségek miatt a kezdeményezés megtorpant.
A déli országok, amelyek kevésbé érzik közvetlen fenyegetésnek az orosz terjeszkedést, visszafogottak maradtak. Még Franciaország is, amely az EU legnagyobb katonai hatalma, csak mérsékelt lelkesedést mutatott.
Ezt is ajánljuk a témában
Az EU több milliárdos katonai segélyt akart küldeni Kijevnek, de a tagországok megosztottak a tervvel kapcsolatban.
Mindeközben a Közel-Keleten is fokozódik a katonai jelenlét:
három amerikai repülőgép-hordozó harccsoport állomásozik a térségben – ilyen mértékű amerikai katonai jelenlétre legutóbb 1991-ben, az Öböl-háború idején volt példa.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy Európa és a világ új biztonsági korszak küszöbén áll. Az események gyorsan változnak, és míg egyes államok már a legrosszabbra készülnek, mások még mindig az egységes válasz megtalálásával küzdenek.
A kérdés már nem az, hogy szükség lesz-e felkészültségre, hanem az, hogy ki milyen gyorsan és hatékonyan tud alkalmazkodni a kialakuló új realitásokhoz.
Kapcsolódó vélemény
Utoljára Huszein ellen járt három amerikai repülőgéphordozó-harccsoport a Közel-Keleten.
Nyitókép: Ali Hac Suleyman / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Egy százhúsz évig növekedő fát két perc alatt vágunk ki a kiváló láncfűrészeinkkel, hogy keressünk rajta párezer forintot. Aki ehhez a botrányhoz asszisztál, az létrontást követ el. Győrffy Ákos írása.