Magyar Péteré mellett másik hat EP-képviselő mentelmi joga felfüggesztésének ügyét is tárgyalja az EP jogi bizottsága január 23-án. Cikksorozatunk újabb részében bemutatjuk, kik ők.
Január 23-án tárgyalja Magyar Péter mentelmi jogi ügyét az Európai Parlament jogi bizottságának (JURI) rendkívüli ülése. Az ülés zártkörű lesz, a nyilvánosság teljes kizárásával, az EP maga később tárgyal és szavaz az érintett ügyekben.
Magyar Péter, a TISZA Párt alelnöke, EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését két ügy miatt is kezdeményezték a magyar hatóságok. Az első a diszkóbotrányhoz kapcsolódó telefonlopási ügy, a másik egy rágalmazás.
Magyar Péter ügyei mellett másik hat EP-képviselő mentelmi jogának esetleges felfüggesztéséről is tárgyal a JURI. Egyikük az úgyszintén hazánk által „kikért” Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali aktivista, aki egy antifasiszta csoport tagjaként Budapesten életveszélyes sérüléseket okozott.
A másik öt érintett közül három lengyel: Grzegorz Braun, Adam Bielan és Michał Dworczyk. Őket Donald Tusk globalista kormánya „kérte ki” az EP-től. A további két érintett Petr Bystron német és Petras Gražulis litván képviselő.
Petr Bystronnak, az AfD politikusának hazájában még 2024 májusában függesztették fel a mentelmi jogát, minthogy az EP-választások előtt a Bundestag tagja volt. Az AfD tiltakozásul távol maradt a szavazástól. A mentelmi jog felfüggesztése kérelmének oka pénzmosás és vesztegetés gyanúja. Emellett Bystron állítólag közel áll az Európa Hangja oroszbarát portálhoz – a vád szerint azért kapott pénzt, hogy Oroszország érdekeit szolgálja a Bundestagban.
Petras Gražulis a litván jobboldali Nép és Igazság Unió (Centristák, Nacionalisták) párt elnöke, ami a Szuverén Nemzetek Európája jobboldali EP-frakció tagja (ennek tagja az Afd és a Mi Hazánk is). Gražulis az 1987-es szovjetellenes tüntetéseinek résztvevőjeként kezdte pályafutását, 1989-ben pedig alapítója volt a Litván Kereszténydemokrata Pártnak. 2006-ban azonban kitették a pártból. 2023 decemberében azért tiltották el a nemzeti választásokon való részvételtől, mert a litván parlamentben a mellette ülő szociáldemokrata képviselő helyett is megnyomta a szavazógombot, ami alkotmánysértésnek minősül Litvániában. Az EP-s mentelmi jogát azonban nem ezért „kérte ki” Litvánia, hanem azért, mert
2022-ben, amikor az ország bevezette a melegpárok számára az élettársi kapcsolatos lehetőségét, csúnya dolgokat mondott az LMBTQ-emberekre, amiért bírság, de szélsőséges esetben akár két év börtön is járhat.
Grzegorz Braun lengyel politikus a Konföderáció (Konfederacja) tagja. A Konföderáció egy öt pártból álló pártszövetség, Braun maga a Lengyel Korona Konföderációja nevű tagpárt elnöke. 2019-2024 közt a szejm tagja volt, tavaly óta EP-képviselő. Többször tett antiszemita kijelentéseket, 2023 decemberében megszentségtelenített egy hanuka menórát, amiért a szejm felfüggesztette a mentelmi jogát, és a lengyel hatóságok ezt kérik az EP-től is.
Michał Dworczyk a a Fidesz-szövetséges, Lengyelországot 2023-ig kormányzó PiS tagja, tanácsadója volt két jobboldali lengyel miniszterelnöknek is, majd Mateusz Morawiecki kormányában volt helyettes védelmi miniszter, később a miniszterelnöki kancellária vezetője. 2024-ben választották EP-taggá. Donald Tusk kormánya azért szeretné, ha az EP felfüggesztené a mentelmi jogát, mert azzal vádolják Dworczykot, hogy magán-emailcímet használt hivatalos kommunikációra, s így titkosított dokumentumokról is ily módon kommunikált. Később pedig a gyanúsítások szerint hackertámadásra hivatkozva törölt több levelet, amit fel akartak használni az ellene folyó eljárásban.
Adam Bielan a PiS tagja, egyben az ECR jobboldali EP-frakció alelnöke, 2007-ben az egész EP alelnökeként is szolgált. Bielan ellen a Konföderáció egy befolyásos politikusa, Przemysław Wipler indított eljárást becsületsértés miatt.
Az EP jogi bizottsága Magyar Péterével egy időben tárgyalja Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali képviselő ügyét is, akit a magyar hatóságok bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolnak.
Mint emlékezetes, 2023. február közepén külföldi szélsőbaloldali radikálisok nyolc járókelőt támadtak meg Budapest négy pontján, brutálisan összeverve őket, néhányukat súlyosan megsebesítve. Az áldozatokat találomra választották ki. Valamennyiüknek az volt a „bűne”, hogy terepmintás ruhát, fekete bakancsot és dzsekit viseltek.
A mintegy húszfős, szélsőbaloldali csoport tagjai öt alkalommal, fényes nappal, hátulról, aljas módon támadták meg, és vascsövekkel, viperákkal verték véresre az embereket a fővárosban.
Az ügyészség hivatalos jelentése alapján 2023. február 9. és 11. között egy antifa-csoport öt utcai támadást hajtott végre Budapesten, amelyekben összesen 9 embernek okoztak sérülést. Az ügyészség ezzel kapcsolatban három külföldi állampolgárral szemben emelt vádat, valamint 14 további külföldivel szemben nemzetközi elfogatóparancs került kiadásra. A vádirat szerint a három vádlott és a 14 társuk (a többségük szabadlábon) célja az volt, hogy súlyos, akár életveszélyes sérülések okozásával elrettentsék a „szélsőjobboldali” mozgalmak követőit.
A Magyarországon eljárás alá vont két német és egy olasz állampolgár (Ilaria Salis) a vád szerint egy 2017-ben, Lipcsében alapított szélsőbaloldali szervezet tagjai voltak. A csoport 2018 és 2020 között Németországban már többször megtámadott szélsőjobboldali vagy annak vélt személyeket, majd 2022-ben határozták el, hogy 2023-ban a Becsület Napja nevű esemény előtt Budapesten is támadásba lendülnek. Február 11. a „Kitörés” vagy „Becsület Napja”, amikor leginkább európai szélsőjobboldali és különböző országokból érkező nacionalista csoportok
hagyományosan megünneplik, hogy a német és magyar csapatok 1945-ben megpróbáltak kitörni a budai Várnegyedből.
2023 februárjában aztán a szélsőbaloldali, antifasiszta csoportok is feltűntek Budapesten, tagjaik pedig több embert (akiket elsősorban katonai jellegű ruházatuk miatt szélsőjobboldalinak véltek) megtámadtak és súlyosan bántalmaztak az utcán. Az antifa támadók az ellenőrzések elkerülése céljából a darkneten szervezték támadásaikat, és ott is tervezték meg az eszközeik beszerzését, a támadások helyszíneit és az esetleges menekülési útvonalakat.
Az ügyészség szerint a támadásokat alaposan megtervezték, azokon előre egyeztetett feladatmegosztásban „dolgoztak”. A támadások időtartamát 30 másodpercben határozták meg, azokon az irányítónak kinevezett személy előre megbeszélt jelszavakkal koordinálta a többiek munkáját. Egy ember közben a környezetet figyelte, a többiek pedig verték az áldozatnak kiszemelt személyeket.
Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik február 10-én a Gazdagréti téren, illetve a Bank utcában, míg az ötödik támadás február 11-én az I. kerületi Mikó utcában történt. A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár.
A budapesti embervadászat miatt hazánkban elfogott Ilaria Salist az olasz zöld–kommunista párt színeiben képviselővé választották a tavalyi európai uniós parlamenti választásokon. Így a szélsőbaloldali olasz a mentelmi joga mögé bújva eddig el tudta kerülni a felelősségre vonást.
Ilaria Salis Brüsszelből, mentelmi joga védelméből uszít tovább és védi társait. Többek között arra szólított fel, hogy „nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem”. De emellett sem fogja vissza magát, mikor arról beszél, hogy „mindenki kiemelte egy új antifasizmus sürgősségét, amely megfelel a jelen kihívásainak.
Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás. Egy olyan kihívás, amelyet ambícióval, intelligenciával és elszántsággal kell legyőznünk. Legyen a szolidaritás az északi csillag, amely irányítja utunkat”
Ráadásul az anitfa-vezér nemcsak Magyarországot próbálja sakkban tartani, amit másik kijelentésével is bizonyít: „Meghallgattuk a most Párizsban fogvatartott Gino ügyvédeit, és reméljük, hogy Franciaország elutasító választ fog adni a kiadatási kérelemre azzal, hogy megtagadja az együttműködést Magyarországgal”.
Ezt is ajánljuk a témában
Két új vádemelésre is sor került az antifa-támadások alapján, ehhez képest a demokratikusnak beállított Brüsszelbe jutott felbujtó kihívást tesz közzé és ellenállásra szólít fel.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
Cikksorozatunk eddigi részei1. rész: Diszkóbotrány és rágalmazás: ezt kell tudni Magyar Péter EP-s mentelmi ügyéről 2. rész: Magyar Péter korábban eltörölte volna a mentelmi jogot, most mögé bújik 3. rész: Kicsoda a balos lengyel EP-képviselő, aki Magyar Péter mentelmi ügyének előadója? Portré! |
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Egyre kevesebb az idő az uniós pénzek hazahozatalára.
Itt van az első szelet szuverenitás, amiről lemondana a miniszterelnök.
A brüsszeli portálnak is feltűntek az összefonódások.
A politikusi fizetések csökkentése nettó populizmus és demogógia. Éppen ezért jól eladható, és népszerűtlen ellene érvelni.
Az Euractiv cikkében kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova EU-tagságának pontos feltételei továbbra is nyitott kérdések.
Orbán Viktor leváltása lendületet adhat a tárgyalásoknak.
Egyre kevesebb az idő az uniós pénzek hazahozatalára.
Az eljárást a Békéscsabai Rendőrkapitányság folytatja.
