Tizennégy színes egyéniség indul Románia elnöki versenyében, de felmérések szerint a románok egy erős elnököt szeretnének. Román pszichológus elemezte ki őket az Adevarulon.
Nyitókép: Radu Dumitrescu/Romania-Insider.com
***
Kevesebb mint egy héttel a romániai elnökválasztás első fordulója előtt az egymásnak ellentmondó felmérések szerint akár négy-öt jelöltnek is esélye lehet még arra, hogy bejusson a második fordulóba.
Az első fordulót november 24-én, a másodikat december 8-án rendezik, és az új államfő december 21-én lép hivatalba.
A politikai erők számára ez az időszak különösen jelentős, mivel december elsején parlamenti választások is lesznek, amelyek meghatározhatják az ország következő éveinek politikai irányát.
A szavazólapon tíz párt és négy független jelölt neve szerepel,
köztük olyan ismert politikusokkal, mint Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, vagy George Simion, az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megosztó vezetője.
A kampányban ugyanakkor nemcsak a pártok közötti verseny, hanem a szélsőséges politikai nézetek is megjelennek.
Az Alkotmánybíróság például kizárta a botrányos kijelentéseiről elhíresült Diana Șoșoacă-t, hangsúlyozva, hogy az alkotmányosság őrzésére hivatott tisztséget nem töltheti be olyan személy, aki az alkotmányos rend megsértésére uszít.
Ezt is ajánljuk a témában
Forrong a román társadalom, miután az alkotmánybíróság elkaszálta a szélsőséges, nyíltan antiszemita és magyargyűlölő elnökjelölt indulását. De mi állhat Diana Șoșoacă félreállítása hátterében?
A közvélemény-kutatások szerint Marcel Ciolacu jelenleg 25,4%-os támogatottságával vezeti a mezőnyt, őt követi George Simion és Elena Lasconi, akik egyaránt 14,2%-ot érhetnek el, míg Nicolae Ciucă 10,2%-on áll.
Ez az eredmény azt jelzi, hogy a második fordulóban a jelenlegi miniszterelnök ellenfele nagy valószínűséggel Simion vagy Lasconi lesz.
A választási kampány izgalmas részét az egyes jelöltek személyiségének és politikai képességeinek elemzése adja. Gabriel Diaconu pszichológus szerint Marcel Ciolacu olyan pragmatikus és rugalmas politikus, aki képes megküzdeni a román politika kihívásaival. Diaconu szerint Ciolacu gyors reagálási képessége, például a crevediai incidens kezelésében tanúsított határozottsága, erősíti a felelős vezetői képet. Ugyanakkor a PSD-hez való tartozása hátrányt jelent számára, mivel sok szavazó még mindig a korrupcióval azonosítja a pártot, és reformista szemlélet hiányát is problémaként említik.
Nicolae Ciucă politikai szerepvállalását Diaconu „összetettnek” nevezi, és elismeri, hogy a nyugalmazott tábornok gyors reagálási képességet mutatott a válsághelyzetekben, például az ukrajnai menekültválság során. Mégis, gyenge kommunikációja, mimikája és gesztusai akadályozzák abban, hogy teljes mértékben kiaknázza politikai lehetőségeit, amit párton belüli támogatottságának hiánya is súlyosbít.
George Simion, az AUR vezetője rendkívül megosztó figura, akit Diaconu ellentmondásos személyiségként jellemez. Simion teátrális megnyilvánulásai és nacionalista retorikája vonzza a figyelmet, de gyakran kerül vitás helyzetbe radikális kijelentései miatt.
Pszichológiai elemzése szerint Simion közönség előtt magabiztos és erőteljes képet sugároz, ám belső félelmei és bizonytalansága árnyékot vet politikai karakterére.
Elena Lasconi, az USR jelöltje, a fiatal szavazók körében népszerű, hiszen kommunikációja és optimista üzenetei rezonálnak a modern generációk igényeivel. Bár Diaconu szerint nincs esélye arra, hogy elnökké váljon, szereplése a politikai színtéren szimbolikus jelentőségű, mert a progresszív hangok erősödését jelezheti.
Ezt is ajánljuk a témában
Más csoportokhoz képest kevésbé foglalkozik az Egyesült Államok a romániai magyarokat érintő jogsérelmekkel.
A jelöltek pszichológiai vizsgálata mellett a kampány során felmerülő ideológiai különbségek is nagy figyelmet kaptak. Románia társadalma erősen konzervatív, ami meghatározza a politikai szereplők retorikáját.
Bár sok párt hagyományos értékekkel kampányol, az elemzők szerint ez sok esetben csupán taktikai lépés a szavazók megnyerésére.
A valódi progresszív erők hiánya, valamint a politikai konzervativizmus díszletjellege hozzájárul ahhoz, hogy a választások inkább a retorikai csatározások, mintsem a konkrét megoldások körül forogjanak.
A választások nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi szempontból is jelentősek.
Románia stratégiai helyzete, különösen Ukrajna közelsége miatt, nagy figyelmet kap, ugyanakkor a kampányban ezek a kérdések háttérbe szorulnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A Magyarország és Románia közötti viszonyról, illetve az erdélyi magyarok helyzetéről kérdeztük Asztalos Csabát, a bukaresti székhelyű Országos Diszkriminációellenes Tanács (románul röviden: CNCD) elnökét.
A nacionalizmus és az etnikai identitás témái továbbra is meghatározóak, miközben az ország valódi problémái, mint például a gazdasági kihívások vagy a regionális stabilitás, kevésbé kerülnek reflektorfénybe.
Ez a választási időszak ismét rávilágít arra, hogy Románia politikai kultúrája még mindig a múlt terhe alatt áll, és hogy a választási eredmények nagyban meghatározzák az ország jövőbeli politikai irányát.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint elengedhetetlen, hogy a magyar közösségnek saját elnökjelöltje legyen, még akkor is, ha az államfői tisztség elnyerésére esélye minimális.
Mint mondta: „Saját dolgainkról csak mi beszélünk. Más erről nem szólt eddig sem, és nem fog ezután sem”. Az RMDSZ célja, hogy erős parlamenti frakcióval képviselje a magyar közösséget, és lehetőség szerint a kormány részévé váljon.
Kelemen hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kormányzati eszközökkel tudja a leghatékonyabban érvényesíteni a közösségi érdekeket, legyen szó infrastruktúráról, oktatásról vagy kulturális szimbólumokról.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
A termelés hozza létre a fogyasztót – ez pedig ugyanúgy igaz a szexuális szükségletekre, vágyakra és habitusokra is.
Volt korábban olyan érzésed, hogy nem mehetsz el valahova, nem nézhetsz meg valamit, vagy nem olvashatsz el egy cikket, esetleg könyvet? Nekünk volt.
