Így néz ki, amikor a román alkotmánybírákat „elüti a villamos”?

Nyitókép: Diana Sosoaca Facebook-oldala

***

A hétvégén rendhagyó, precedens nélküli döntést hozott a román alkotmánybíróság: a többi párt által szélsőségesnek tartott SOS Romania elnökét, a botránykeltéseiről elhíresült Diana Șoșoacă EP-képviselőt szombaton kizárta az elnökjelöltek közül az alkotmánybíróság. A hétfő este közzétett indoklás szerint azért, mert Șoșoacă nyilatkozataiban következetesen az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére biztatja követőit, így nem indulhat a most november végére és december elejére időzített román elnökválasztáson.

Emlékezetes: keleti szomszédunknál szinte egy időben zajlik a parlamenti és az elnökválasztás – sorban így: november 24-én jön az elnökválasztás első fordulója, december 1-jén a parlamenti választás, majd december 8-án az elnökválasztás második fordulója –, így nem csak a relatíve szimbolikus államfői poszt, de a nagyon is lényeges parlamenti mandátumok és kormányalakítási képesség is kockán forog.

Șoșoacă – aki pártjával, az S.O.S. Romaniával a szintén szélsőjobboldali, klerikofasiszta, George Simion által vezetett AUR-ból vált ki – nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy a kizárásáról a zsidók tehetnek.

De forrong az egész román belpolitika, lévén a döntés tényleg precedens nélküli, erre hivatkozva a gyengébbik kormányzó párt, a nemzeti liberálisok (PNL) be is jelentette, hogy a kormánynak vége, de azért a biztonság kedvéért bent maradnak, mondván, hogy a szocdemek (PSD) ne tudjanak felügyelet nélkül (esetleg túl magányosan) lopni.

S most megy a találgatás: hogy történhetett ez, honnan az alkotmánybírák szavazattöbbsége, és egyébként pedig kinek kedvezhet a fejlemény a tizennégy talpon maradt elnökjelölt közül.

A szocdemek kavarhattak

Hogy ki vitte véghez közvetlenül a tettet, azt sokan tudni vélik: a PSD-s kötődésű alkotmánybírák, esetleg az egy szem RMDSZ-es. Hogy kinek kedvez, nos, az már összetettebb kérdés ennél. Illyés Gergely politológus szerint a helyzet valószínűleg közvetlenül George Simion, közvetetten pedig a PSD-s Marcel Ciolacu malmára hajtja a vizet. Mint lapunknak kifejti, az elnökjelöltek közül Șoșoacă asszony tényleg meredek figura. „Leül tárgyalni a német AfD-vel, és otthagyják, mert vállalhatatlan; oltásellenes; az orosz nagykövetségre jár koccintgatni, és egyértelműen antiszemita, de a lehető legpőrébb módon, az újlegionárius mozgalmat támogatva” – sorolja a szakértő.

Illyés szerint az a közvélekedés, hogy az, hogy nem engedték indulni az EP-be egyébként kijutott, most 5-7 százalékra mért párt nagyasszonyát, az a szavazóit az általuk egyébként árulónak nevezett Simion felé tereli. „A szavazói szerint valószínűleg nincs jobb opció” – vélekedik a szakértő.

A szociáldemokrata jelölt, a jelenlegi miniszterelnök Ciolacu érdeke, hogy Simion így fő ellenféllé lépjen elő – mondja Illyés –, hiszen rajta kívül a többi jelölt bármelyike megszorongathatná a jelenlegi kormányfőt, és könnyen PSD-ellenes népszavazássá alakulna az elnökválasztás. Ciolacu ebből akkor tud jól kijönni, ha ketten maradva állva a második fordulóban Simionnal a szélsőségesek elleni népszavazássá tudja ezt alakítani – teszi hozzá a politológus. Ennek persze kérdéses az esélye, hiszen a főbb jelöltek – a legerősebb Ciolacun kívül –, beleértve

• Nicolae-Ionel Ciucăt, a PNL elnökét,
• Elena-Valerica Lasconit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltjét, 
• Simiont,
• illetve a volt helyettes NATO-főtitkárt, a papíron független Mircea Geoanat

szinte egyforma erősnek mérik a közvélemény-kutatók.

Vagy „elütötte a villamos” őket

Pászkán Zsolt egy másik magyarázattal szolgál; mindenesetre értetlenül áll az ítélet előtt, hiszen

és magát a pártot nem zárták ki a választásból, illetve eleve az EP-választásnál nem volt probléma se a párttal se Șoșoacăval, akkor most semmi nem indokolta valójában a politikusnő elleni lépést. Közben az indoklás maga kiszivárgott, és mint kiderült, két feljelentésből indult az egész ügy, és mindazon körülmények, amikre a bírák hivatkoztak, fennálltak már ekkor is.

Vagyis, vélekedik, az is lehetséges, hogy „valaki olyan adott utasítást erre a kiiktatásra, aki nem akarta, hogy a román politikai versenyben bármilyen disszonáns hang megjelenjen”, elsősorban Ukrajna támogatása kapcsán, mert „nyilvánvalóvá tenné a többiek talpnyalását” – fogalmaz a szakértő.

De ez a valaki nem feltétlenül a PSD padsoraiban ült.

Sőt, a társadalmi felháborodás miatt inkább veszített, hiszen a politikusasszonyt elkaszáló alkotmánybírák éppenséggel valószínűleg PSD-s kötődésűek voltak. Vagyis a PSD-s alkotmánybírák érdekeikkel ellentétben cselekedtek.

– teszi fel a kérdést Pászkán. S van-e olyan erő, amely adott esetben felhívhat egy akármilyen színű alkotmánybírát hogy ez a döntés szülessen? – fűzi hozzá.

Láttunk olyat már, hogy valakit „elütött a villamos” – idézi fel a szakértő Karácsony Gergely budapesti főpolgármester esetét a visszalépésével, aki ugyancsak fogadkozott, hogy valamit nem tesz meg, majd „mégicsak jött az a villamos, ami elütötte” – fogalmaz Pászkán – „s az a villamos a Szabadság térről igen gyakran jár arra”.

Ennek a belpolitikai következményei eléggé valószínű módon megjósolhatóak.

Șoșoacă maga érvénytelen szavazásra buzdított, így a hívei vagy követik a kérését – és akkor a politikusnő garantáltan a sajátjának tekint majd minden érvénytelen szavazatot –, vagy nem mennek el szavazni, véli a szakértő. 

Emellett pedig „gyúrnak a bosszúra”, vagyis a december 1-jei parlamenti választásokra, amivel az egekbe – 10 százalék fölé – repíthetik az S.O.S. Romaniát a tiltás és az elnyomás-narratívával.