Magyar Péter ugyanakkor októberben még nem szavazta meg, hogy a befagyasztott orosz vagyon jövőbeni hasznainak terhére az EU legfeljebb 35 milliárd eurós hitelt adhasson Ukrajnának –
valószínűleg egy ilyen keretdokumentum aláírása után ebben a kérdésben is igazodni fog a központi direktívához.
Jogállamisági csendőrködés
Aztán az első pontban is említik a jogállamiságot, benne a burkolt fenyegetéssel a renitens államokkal szemben. Erre erősít rá a hatodik pont, a „demokrácia védelme: az értékek védelme és a jogállamiság erősítése”.
Nem is burkolt fenyegetések is vannak itt, „ragaszkodunk ahhoz, hogy az EU eszköztárát teljes mértékben ki kell használni ennek érdekében”, hogy „visszaállítsuk a jogállamiságot ott, ahol meggyengült”.
Mindez önmagában nem újdonság. Magyarországot a 2010-es évek eleje óta folyamatos külföldi bírálatok érik, amelyeket néhány év elteltével soroltak a „jogállamisági probléma” gyűjtőfogalma alá – írta összefoglalójában a Ludovika szakblog – ennek csúcsa az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazása, miközben egyre több eszközt hoztak létre annak érdekében, hogy kontroll alá helyezhesse a tagállamokat a jogállamiságra hivatkozva.
A totális, 2021-es szakításig az EPP fékezett habzással támogatta ezeket az eljárásokat, az említett dokumentum aláírásához hasonló mismásolással. A Merkel-féle CDU, az EPP de facto vezető ereje valamelyest fékezte a magyar kormány ellen mindent latba vető erőket, a pártcsaládban is sokan ellenezték még a 7. cikkely szerinti eljárást. A 2018-as Sargentini-jelentésnél már sokan tartózkodtak annak megszavazásánál, egy évre rá Manfred Weber ultimátumot is adott a magyar kormánypártnak a CEU ügyében, utóbb felfüggesztették a Fidesz tagságát 2020-ban. 2021-ben, miután a Fidesz kilépett az egyre ellenségesebbé váló pártcsaládból, az Európai Parlamentben az EPP képviselői egyre nagyobb arányban szavaztak a Magyarországot érintő kritikus állásfoglalások mellett.
2022-ben már ők is támogatták az uniós források visszatartását, éppen az említett jogállamisági kifogásokra hivatkozva, és ezen a téren még nagyobb fordulatszámra kapcsoltak az orosz-ukrán háború kitörése után, folyamatos és nyílt elhatárolódás-versenybe kezdett a magyar kormánytól a liberálisokkal és a szocialistákkal egy mezőnyben.
E téren von der Leyen szerda reggeli beszéde az Európai Parlamentben nem hagyott túl sok kétséget sem afelől, hogy ezt nagyon keményen be akarják majd hajtani a tagállamokon, se azon a téren, hogy újabb és újabb kényszerítő eszközök bevezetése következik majd. A jogállamiság volt az egyik leggyakoribb szó az egész szerdai vita során.
Mindez magyarra (Magyarra) lefordítva nem jelent mást, mint amit a nyolcadik pontban hangsúlyoznak: „az uniós költségvetést meg kell védeni a visszaélésektől olyan esetekben, amikor a tagállamok megsértik a jogállamiság elveit” –
vagyis továbbra is vissza kell tartani a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
A nyolcadik pontban van még egy érdekesség: „a beruházási szakadék áthidalása érdekében támogatni fogjuk mind az állami, mind a magánfinanszírozás fellendítését, valamint a dinamikus tőkepiacok előmozdítását”, illetve „a következő uniós költségvetést megfelelő szintű állami és magánberuházással kell támogatni. Új saját forrásokra lesz szükség közös prioritásaink megfelelő és fenntartható finanszírozásának biztosításához.”
Mit jelent ez? Nagyobb mozgásteret pénzügyekben a tagállamoktól függetlenül Brüsszelnek, amit többek között a már idézett Dömötör Csaba is élesen kritizált. A cél az Új Helyreállítási Alap kifizetései által ütött 750 milliárdos lyuk befoltozása –
ahonnan Magyarország egyébként nem részesült, ellenben a terhekből ilyen formában kiveheti a részét.
Egyéb bírálatok szerint az úgynevezett „New Own Resources” mechanizmusa új bevételi forrásokat céloz meg, mint például a kibocsátáskereskedelmi rendszeren keresztül ipari vállalatok megadóztatása a szennyezőanyag-kibocsátásból. A pénz azonban ezúttal nem a tagállamok kasszájába, hanem közvetlenül Brüsszelbe folyna (miközben a szennyezés a tagállamokban történik…). Ráadásul egyes kritikák szerint mindez növelhetné az energiaárakat is, tovább drágítva a rezsit. De ott van a globális társaságiadó-minimum bevezetése az EU-ban, amivel a kelet-európai országok versenyképességét vágnák haza.
Egyszóval térségünk számára ez felérne egy gazdasági kivéreztetéssel.
A tortahabon már csak cseresznye, hogy a paktumban benne van a gazdákra végzetes csapásokat tartogató Green Deal támogatása (kettes pont: dekarbonizáció, fenntartható növekedés, illetve 5. pont, „Európa természeti erőforrásainak védelme” mögé bújtatva). Mondjuk ezen a téren nem feltétlenül kerülne konfliktusba az új, közös néppárti-szocialista-liberális álláspont Magyar Péterékével, hiszen a TISZA párt elnöke éppenséggel „organikus” mezőgazdaságról beszélt.