Migránsbetelepítési kvóta, Ukrajna teljes mellszélességgel való támogatása, jogállamisági csendőrködés, mindez Magyar Péter asszisztálásával.
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
„Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a schengeni övezet integritásának, külső határaink megfelelő kezelése, és az EU migrációs és menekültügyi paktumának gyors, hatékony és teljes körű végrehajtása iránt” – ez áll szó szerint abban az együttműködési dokumentumban, amelyet nemrég írt alá az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) és a Renew Europe (RE) képviselőcsoportja.
„Az EPP mindig az első vonalban harcol, akár Tusk mellett Kaczyński ellen, Magyar Péter mellett Orbán Viktor ellen” – ezt a pártelnök, Manfred Weber jelentette ki az Európai Parlamentben szerdán. Hogy ki áll ki mellett – esetleg alatt – az továbbra is izgalmas kérdés.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter fogott ember: úgy táncol, ahogy az Európai Néppárt elnöke fütyül, vagy búcsút mondhat a mentelmi jogának. Ő és pártja ennek megfelelően viselkedik az európai politikai porondon.
Vagy, ahogyan nemrég Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő rámutatott: „ez a megállapodás azt jelenti, hogy miközben az európai választók júniusban a változásra szavaztak, a baloldali-néppárti koalíció a változatlanság politikáját szeretné továbbvinni”.
Méghozzá nem csak egy-egy ügy mentén, hanem a jelek szerint öt teljes esztendőn keresztül, hiszen a dokumentumban szerepel: a pártok „megállapodtak abban, hogy az Európai Parlament 10. parlamenti ciklusára együttműködnek”.
Az összesen kilenc pontos, kétoldalas szöveg jobboldali elemeket alig, vagy csak nyomokban tartalmaz, és kiváló példája annak, ahogy az EPP nem csak lepaktált a baloldali és liberális erőkkel, de politikájában is kellőképpen igazodott hozzájuk. Nem véletlen, hogy, mint arra a képviselő is felhívta a figyelmet, „míg a szocialista és liberális frakciók nagy büszkeséggel jelentették be a paktumot, addig az EPP megpróbálta »elsunnyogni« az erről való tájékoztatást”.
De mi van konkrétan a dokumentumban, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan sikerült eljutni ide? Vegyük végig a főbb pontokat!
A legkomolyabb éppen a fent idézett migrációs paktum, vagyis a harmadik pont. Ez azt is jelenti egyben, hogy vége azoknak a „jobboldali elhajlásoknak”, mint hogy az EPP Meloniékkal együtt szavazzon migrációs ügyekben. Emlékezetes, ez azt jelenti, hogy ha úgy döntünk, nem fogadunk be migránsokat, akkor minden egyes be nem fogadott személy után kilencmillió forintnyi büntetést kellene fizetnünk.
Mindezt annak a pártcsaládnak a támogatásával, amely tárt karokkal fogadta a TISZA pártot.
Magyar Péter ugyanakkor ősz elején kijelentette, hogy „hasonlóan minden józan magyar és európai politikai közösséghez, elutasítja az illegális migránsok belépését”.
Aztán ott van rögtön az első pont, benne „az Ukrajna-párti kiállás és az Európa-párti megközelítés”. Ez olyan kérdés, amiben az EPP már évek óta a baloldallal azonos vonalat visz, Ukrajna kapcsán viszonylag korán kiálltak a néppártiak is.
A hetedik pontban ezt ki is fejtik: „Megismételjük megingathatatlan támogatásunkat Ukrajna irányában, hogy megőrizze szuverenitását és visszaszerezze területi integritását”.
Ukrajna területi integritása Ukrajna szerint annak 2014 előtti határait jelenti, vagyis a szakadár, oroszajkú kelet-ukrajnai népköztársaságokat és az Oroszország által annektált Krímet, amiről az összes létező elemző elmondta, hogy Oroszország nem mond le róla, még akár taktikai atomcsapás bevetése árán sem.
Ezt is ajánljuk a témában
Most még nevetünk Medvegyeven, hogy „láncos kutyaként ugat”, de ha az oroszok csinálnak egy kísérleti atomrobbantást, már más lesz a leányzó fekvése – mondta az elemző.
Magyar Péter ugyanakkor októberben még nem szavazta meg, hogy a befagyasztott orosz vagyon jövőbeni hasznainak terhére az EU legfeljebb 35 milliárd eurós hitelt adhasson Ukrajnának –
valószínűleg egy ilyen keretdokumentum aláírása után ebben a kérdésben is igazodni fog a központi direktívához.
Aztán az első pontban is említik a jogállamiságot, benne a burkolt fenyegetéssel a renitens államokkal szemben. Erre erősít rá a hatodik pont, a „demokrácia védelme: az értékek védelme és a jogállamiság erősítése”.
Nem is burkolt fenyegetések is vannak itt, „ragaszkodunk ahhoz, hogy az EU eszköztárát teljes mértékben ki kell használni ennek érdekében”, hogy „visszaállítsuk a jogállamiságot ott, ahol meggyengült”.
Mindez önmagában nem újdonság. Magyarországot a 2010-es évek eleje óta folyamatos külföldi bírálatok érik, amelyeket néhány év elteltével soroltak a „jogállamisági probléma” gyűjtőfogalma alá – írta összefoglalójában a Ludovika szakblog – ennek csúcsa az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazása, miközben egyre több eszközt hoztak létre annak érdekében, hogy kontroll alá helyezhesse a tagállamokat a jogállamiságra hivatkozva.
A totális, 2021-es szakításig az EPP fékezett habzással támogatta ezeket az eljárásokat, az említett dokumentum aláírásához hasonló mismásolással. A Merkel-féle CDU, az EPP de facto vezető ereje valamelyest fékezte a magyar kormány ellen mindent latba vető erőket, a pártcsaládban is sokan ellenezték még a 7. cikkely szerinti eljárást. A 2018-as Sargentini-jelentésnél már sokan tartózkodtak annak megszavazásánál, egy évre rá Manfred Weber ultimátumot is adott a magyar kormánypártnak a CEU ügyében, utóbb felfüggesztették a Fidesz tagságát 2020-ban. 2021-ben, miután a Fidesz kilépett az egyre ellenségesebbé váló pártcsaládból, az Európai Parlamentben az EPP képviselői egyre nagyobb arányban szavaztak a Magyarországot érintő kritikus állásfoglalások mellett.
2022-ben már ők is támogatták az uniós források visszatartását, éppen az említett jogállamisági kifogásokra hivatkozva, és ezen a téren még nagyobb fordulatszámra kapcsoltak az orosz-ukrán háború kitörése után, folyamatos és nyílt elhatárolódás-versenybe kezdett a magyar kormánytól a liberálisokkal és a szocialistákkal egy mezőnyben.
E téren von der Leyen szerda reggeli beszéde az Európai Parlamentben nem hagyott túl sok kétséget sem afelől, hogy ezt nagyon keményen be akarják majd hajtani a tagállamokon, se azon a téren, hogy újabb és újabb kényszerítő eszközök bevezetése következik majd. A jogállamiság volt az egyik leggyakoribb szó az egész szerdai vita során.
Mindez magyarra (Magyarra) lefordítva nem jelent mást, mint amit a nyolcadik pontban hangsúlyoznak: „az uniós költségvetést meg kell védeni a visszaélésektől olyan esetekben, amikor a tagállamok megsértik a jogállamiság elveit” –
vagyis továbbra is vissza kell tartani a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
A nyolcadik pontban van még egy érdekesség: „a beruházási szakadék áthidalása érdekében támogatni fogjuk mind az állami, mind a magánfinanszírozás fellendítését, valamint a dinamikus tőkepiacok előmozdítását”, illetve „a következő uniós költségvetést megfelelő szintű állami és magánberuházással kell támogatni. Új saját forrásokra lesz szükség közös prioritásaink megfelelő és fenntartható finanszírozásának biztosításához.”
Mit jelent ez? Nagyobb mozgásteret pénzügyekben a tagállamoktól függetlenül Brüsszelnek, amit többek között a már idézett Dömötör Csaba is élesen kritizált. A cél az Új Helyreállítási Alap kifizetései által ütött 750 milliárdos lyuk befoltozása –
ahonnan Magyarország egyébként nem részesült, ellenben a terhekből ilyen formában kiveheti a részét.
Egyéb bírálatok szerint az úgynevezett „New Own Resources” mechanizmusa új bevételi forrásokat céloz meg, mint például a kibocsátáskereskedelmi rendszeren keresztül ipari vállalatok megadóztatása a szennyezőanyag-kibocsátásból. A pénz azonban ezúttal nem a tagállamok kasszájába, hanem közvetlenül Brüsszelbe folyna (miközben a szennyezés a tagállamokban történik…). Ráadásul egyes kritikák szerint mindez növelhetné az energiaárakat is, tovább drágítva a rezsit. De ott van a globális társaságiadó-minimum bevezetése az EU-ban, amivel a kelet-európai országok versenyképességét vágnák haza.
Egyszóval térségünk számára ez felérne egy gazdasági kivéreztetéssel.
A tortahabon már csak cseresznye, hogy a paktumban benne van a gazdákra végzetes csapásokat tartogató Green Deal támogatása (kettes pont: dekarbonizáció, fenntartható növekedés, illetve 5. pont, „Európa természeti erőforrásainak védelme” mögé bújtatva). Mondjuk ezen a téren nem feltétlenül kerülne konfliktusba az új, közös néppárti-szocialista-liberális álláspont Magyar Péterékével, hiszen a TISZA párt elnöke éppenséggel „organikus” mezőgazdaságról beszélt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az európaiak rovására adnának több pénzt Ukrajnának – mutatott rá Kiszelly Zoltán politológus az Ultrahang YouTube-csatornának nyilatkozva.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Jacek Czaputowicz szerint Brüsszel húzása kérdéseket vet fel az EU biztonsági garanciáinak megbízhatóságával kapcsolatban más országok számára is.
A Le Figaro szerint Orbán Viktor leváltása jelentős előrelépést hoz az ukrán EU-csatlakozási folyamatban.
Az elismerést azon települések kapják, amelyek a háború első napjaitól kezdve valós és érdemi segítséget nyújtottak Ukrajnának.
Az Európai Bizottság szerint nincs jogalapja az ukrán importtilalom fenntartásának.
A főpolgármester kedden vette át a Savior City díjat.
„Ez a díj Budapestnek szól, de a budapestieket illeti” – üzente a főpolgármester.
A legjobb képességű diákok személyre szabott fejlesztése az ország jövőjét határozza meg. Constantinovits Milán írása.
A L'art pour l'art Társulat idején az efféle jeleneteket még abszurd humorként adták el, színházban vagy tévében, erre most miniszterelnöki felszólalás formájában kapjuk. Francesca Rivafinoli írása.
