Putyin látta vendégül a Nyugat kihívóit

Nyitókép: IRANIAN PRESIDENCY / ANADOLU / Anadolu via AFP

Október 22. és 24. között tartották a tizenhatodik BRICS-csúcstalálkozót az oroszországi Kazany városában, mivel idén Oroszország a soros elnöke a szervezetnek. A fórumon közel negyven ország képviselői vettek részt, köztük 22 állam- és kormányfő. Az esemény mottója: „A multilateralizmus megerősítése az igazságos globális fejlődésért és biztonságért”.

A BRICS esetében a csúcstalálkozók kiemelt fontosságúak, hiszen más nemzetközi szervezettől eltérően – legalábbis egyelőre – nincs közös költségvetése, titkársága, valamint nem rendelkezik nemzetek feletti struktúrákkal.

Különleges meghívottak

Az idei csúcstalálkozón számos kiemelt témát megtárgyaltak a résztvevők. A csúcstalálkozón résztvevők és meghívottak névsora is nagy port kavart nemzetközi körökben: részt vett azon Recep Tayyip Erdogan török elnök is.

Ankara a múlt hónapban nyújtotta be hivatalosan is csatlakozási kérelmét a szervezethez. Törökország a NATO-tagja és 1999 óta EU-tagjelölt ország is egyben, így Ankara BRICS-hez csatlakozása igazán egyedi helyzetet alakítana ki. Erdogan a találkozón kijelentette, hogy a második világháború után létrehozott nemzetközi intézmények nem tudnak megfelelni a jelen kihívásainak, miközben az erőviszonyok megváltoznak a világban. „Törökország eltökélt szándéka, hogy a kölcsönös tisztelet és a kölcsönösen előnyös együttműködés alapján előmozdítsa a párbeszédet a BRICS-országokkal” – fogalmazott. 

Bár Erdogan látogatása számos kritikát kapott, Mark Rutte, a NATO új főtitkára kijelentette, hogy Törökországnak szuverén joga van együttműködni a BRICS-országokkal. Elismerte, hogy a szövetségen belül mindig lesznek viták bizonyos kérdésekről, de ez normális, hiszen szerinte a NATO egy demokratikus szervezet. Rutte hangsúlyozta, hogy Törökország továbbra is nagyon fontos szövetséges a szervezetben, mivel az egyik legjobban felszerelt hadsereggel rendelkezik, földrajzi elhelyezkedése pedig stratégiai jelentőségű.

Az Európai Bizottság már nem volt ilyen elnéző Erdogannal. Peter Stano, a Bizottság szóvivője azt hangsúlyozta, hogy Ankarának „tiszteletben kell tartania az Európai Unió értékeit és külpolitikai preferenciát”. Azt azonban elismerte, Törökországnak megvan a joga, hogy megválassza, melyik nemzetközi szervezethez csatlakozik. 

Viták övezték Antonio Guterres ENSZ-főtitkár látogatását is. Farhan Haq, a főtitkár helyettes szóvivője kedden azonban kijelentette: „Ez a találkozó nagy jelentőséggel bír az ENSZ munkája szempontjából, mivel a BRICS-országok a világ népességének mintegy felét képviselik”. Haq kifejtette, „bevett gyakorlat”, hogy a főtitkár részt vesz „olyan szervezetek ülésein, amelyek jelentős számú fontos tagállammal rendelkeznek”, mint például a G7 és a G20-csúcstalálkozókon is.

Guterres tárgyalásait követően arról beszélt, hogy

Habár végül nem tudott részt venni a csúcstalálkozón, hetek óta téma volt Európában Aleksandar Vučić szerb elnök meghívása is. Vučić amiatt mondta le a találkozón való részvételét, mivel annak időpontja ütközött, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szerbiai látogatásával. „Nagyon őszinte voltam Putyin elnök úrral, és elmondtam neki, hogy ha nem lennének ezek a látogatások, akkor is rendkívül nehéz lenne eljönnöm különböző körülmények miatt, amelyekkel ő nagyon is tisztában van” – mondta Vučić.

Szerbiát végül Aleksandar Vulin miniszterelnök-helyettes képviselte a találkozón, aki rendszeresen kritikával illeti az Európai Unió bővítési politikáját, és többször kijelentette, hogy a BRICS alternatívája lehetne az uniós csatlakozásnak.

Folyamatos az érdeklődés, de van, aki ódzkodik

Bár konkrét döntés a tagság bővítéséről ezen a csúcstalálkozón nem született, de beszédes, hogy a hírek szerint több tucat ország szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot a BRICS-szel. A már említett Törökország és Szerbia mellett Pakisztán is kifejezte csatlakozási szándékát, de Délkelet-Ázsiából is számos ország érdeklődik a szorosabb együttműködés iránt, például Malajzia vagy Thaiföld.

A sok érdeklődő mellett ugyanakkor nagyobb reflektorfényt kapott: Kazahsztán a csúcstalálkozó előtt kifejezte, hogy – egyelőre legalábbis – nem kíván csatlakozni az országcsoporthoz. Ez bizony komoly diplomáciai kudarcot jelentett Oroszország számára.

A diplomácia középpontban

A több tucat kétoldalú találkozó közül volt egy, amely jelentősége magasan kiemelkedett. Mintegy öt év kihagyást követően most folytatott komoly kétoldalú tárgyalást Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök.

A találkozó fontosságát az is növelte: napokkal korábban jelentette be a két ország, hogy megállapodást kötöttek az egymás között vitatott hovatartozású területek menti járőrözésről. A találkozó során Modi annak fontosságát hangsúlyozta, hogy megfelelően kezeljék a nézeteltéréseket és ne engedjék, hogy azok megzavarják a két ország közötti békét és nyugalmat. Az indiai miniszterelnök a csúcstalálkozón arról is beszélt, hogy

Ugyanakkor a BRICS-országoknak szorgalmazniuk kell az nemzetközi intézmények reformját. Az indiai miniszterelnök szerint a BRICS egy „sokszínű és befogadó” platform. „A párbeszédet és a diplomáciát támogatjuk, nem a háborút” – fogalmazott.

Hszi arról beszélt, hogy a feleknek meg kell erősíteniük az egymás közötti kommunikációt és együttműködést, és szintén azt hangsúlyozta, hogy vitákat megfelelő módon kell kezelniük. Vikram Misri indiai külügyminiszter elmondta: a két vezető megállapodott abban, hogy „feltárják a határkérdés igazságos, észszerű és kölcsönösen elfogadható megoldását”. Azt is megjegyezte, hogy a két szomszéd, a világ két legnépesebb országa közötti „stabil, kiszámítható és barátságos kétoldalú kapcsolatok pozitív hatással lesznek a regionális és globális békére és jólétre, és

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök csütörtökön szintén kétoldalú megbeszélést folytatott. Az azerbajdzsáni elnöki hivatal közleménye szerint mindkét fél megvitatta az előrehaladást a békemegállapodásban, a határok megállapításában és más közös érdekű kérdésekben.

Oroszország a pénzügyekre koncentrál

Vlagyimir Putyin a találkozón tartott beszédében a csoport pénzügyi integrációjára és az új fejlesztési kilátásokra összpontosított. Az orosz elnök figyelmeztetett a nyugati szankciók és protekcionista politikák világgazdaságot fenyegető kockázataira. Bejelentette továbbá Oroszország kezdeményezéseit a BRICS-keretében,

„Olyan ígéretes projekteket vitatunk meg, mint egy állandó BRICS logisztikai platform létrehozása, a közlekedési útvonalak felülvizsgálata, egy elektronikus kommunikációs platform megnyitása a közlekedés számára és egy viszontbiztosítási rendszer létrehozása” – sorolta Putyin. 

Bővítés helyett partnerség

A csúcstalálkozó második napján elfogadták a Kazanyi Nyilatkozatot. A dokumentumban a tagországok azt hangoztatták, hogy minden országnak joga van a saját fejlődési útját követni, és más államok beavatkozása nélkül dönteni belügyeiről. A csoport megállapította, hogy a globális déli országok „jelentős érdeklődést” mutatnak a blokkal való együttműködés, illetve a blokkhoz való csatlakozás iránt, és így jóváhagyta a BRICS új „partnerország” kategóriájának kialakítására vonatkozó szabályokat. Oroszország szerint ezzel el lehet kerülni a túlságosan gyors és nagyarányú bővítés okozta problémákat. 

mint a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen intézkedéseket. A csoport elítéli továbbá „az éghajlati és környezetvédelmi aggályok ürügyén bevezetett egyoldalú intézkedéseket”, és ellenzi „az olyan egyoldalú protekcionista intézkedéseket, amelyek szándékosan megszakítják a globális ellátási és termelési láncokat és torzítják a versenyt”.

„Elismerve a BRICS-tagok mint a világ legnagyobb természeti erőforrás-termelői szerepét, hangsúlyozzuk a BRICS-tagok közötti együttműködés megerősítésének fontosságát a teljes értékláncban; és megállapodunk abban, hogy közös lépéseket teszünk az egyoldalú protekcionista intézkedésekkel szemben” – jelentette ki a csoport. 

„Elismerjük a gyorsabb, alacsonyabb költségű, hatékonyabb, átláthatóbb, biztonságosabb és inkluzívabb, határokon átnyúló fizetési eszközök széles körű előnyeit, amelyek a kereskedelmi akadályok minimalizálásán és a megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosításán alapulnak” – áll a dokumentumban, amely valószínűleg Oroszországnak a nyugati SWIFT fizetési rendszerből az ukrán konfliktus kirobbanását követően történt kizárására utal.

„Üdvözöljük a helyi valuták használatát a BRICS-országok és kereskedelmi partnereik közötti pénzügyi tranzakciókban” – folytatódik a közlemény, amelyben

A dokumentum támogatja továbbá, hogy a BRICS Új Fejlesztési Bank helyi valutában finanszírozza a projekteket, és első számú multilaterális fejlesztési intézménnyé nője ki magát.

BRICS a multipoláris világ úttörője

Tagadhatatlan, hogy jelenleg a sokat emlegetett multipoláris világrend kialakítására irányuló erőfeszítések közül kiemelkedik a BRICS. Ezen országcsoport esetében fordult elő első alkalommal, hogy nem a nyugati országok kezdeményezték vagy vezették a folyamatot, amely életre hívott egy ilyen szervezetet. 

A BRICS-országok folyamatosan növelik a befolyásukat a világban. Az egyik fontos oka annak, hogy a globális dél országai egyre inkább a BRICS-országok felé fordulnak, az, hogy a hagyományos nyugati vezetőkkel való kapcsolataik romlásnak indultak.

Maguknak a feltörekvő hatalmaknak – a globális Délnek – is szükségük van erőforrásokra ahhoz, hogy gazdasági helyzetük és regionális és világpolitikai jelentőségük új szinteket érjen el. Ez kéz a kézben jár a nagyobb autonómia iránti vággyal a kulcsfontosságú döntéshozatalban. Az új fejlődési szintek elérése egyenrangúvá teheti őket a Nyugattal, 

A körülmények arra késztetik ezeket az országokat, hogy alternatív együttműködési lehetőségeket alakítsanak ki, ebben pedig kézenfekvő, hogy a BRICS felé fordulnak.

***