Veszélyes politikai manőverbe kezdett Erdogan – még Magyarországra is hatással lehet

Nyitókép: Getty Images / Darrell Gulin

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Törökország bejelentette csatlakozási szándékát a BRICS országcsoporthoz. Ennek a jelentőségéről a török külpolitikáról Tárik Meszárt, az MCC Migrációkutató Intézet és az Eurázsia Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Törökország annak ellenére, hogy NATO-tagként a nyugati szövetségi rendszer tagja, az utóbbi években valóban konfrontatív külpolitikát folytat számos nyugati országgal szemben. Amelynek oka leginkább az elégedetlenség. Egyrészt Törökország és az Európai Unió között már több évtizede húzódik az uniós tagság kérdése, és habár a legutóbbi informális uniós csúcson török delegáció is részt vett, 

Továbbá a nyugati országok az elmúlt években számos kritikát is megfogalmaztak Törökországgal szemben, többek között a ciprusi helyzettel vagy éppen az emberi jogokkal kapcsolatban. A török vezetés pedig kezd ebbe belefáradni. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök éppen ezért beszélt nemrég arról, hogy a világpolitika súlypontja kelet felé tolódik el. A BRICS a mostani kialakuló multipoláris világrendben éppen azt a célt tűzte ki, hogy egyfajta ellenpólust alakítson ki a Nyugat mellett.

Keleti nyitás török módra

A szakértő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Erdogan, miközben igyekszik kelet felé nyitni, azt is kifejezte, hogy Törökország továbbra is kész együttműködni a Nyugattal, emellett új partnereket is keresnek. Hozzátette, hogy a BRICS-csoporthoz Törökország mellett több másik ország is kérelmezte a felvételét, közöttük Azerbajdzsán is, amelynek Törökország az egyik legfontosabb szövetségese. 

– mondta Tárik Meszár. Törökországnak számos olyan célja van, amiket a BRICS-tagság és a keleti országokkal, Oroszországgal és a Kínával való együttműködés segíthet elérni.

Ankara többek között regionális központja akar lenni az energiakereskedelemnek, kiemelten a gázszállításnak. Továbbá a térség kereskedelmi központjává akarják tenni Törökországot. Nem véletlenül igyekeznek kiterjeszteni a befolyásukat Azerbajdzsán, tehát a Kaukázus, valamint a türk országok, Közép-Ázsia irányába.

Azzal kapcsolatban, hogy Törökország BRICS-csatlakozása milyen hatással lehet a térségbeli államokkal való kapcsolatára, a szakértő elmondta: alapjában véve nem valószínű, hogy például az Irán, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek közötti geopolitikai rivalizálásra hatással lesz, ugyanakkor a gazdasági együttműködés bővülhet és javulhatnak a diplomáciai kapcsolatok is az országok között. Főleg, hogy 

Tárik Meszár arra is felhívta a figyelmet, hogy a török-iráni kapcsolatokra az új iráni elnök személye is pozitív hatással lehet, mivel azeri származású és anyanyelvi szinten beszéli a török nyelvet is.

A biztonsági minden felülír 

A szíriai polgárháborúban való török részvételről a szakértő elmondta, hogy Törökország számára ez a konfliktus két szempontból is létfontosságú: egyrészt a biztonsági kérdések minden mást felülírnak, így amíg azok – főként a kurdokkal való viszony – nem rendeződnek, addig kizárt, hogy Törökország lezárja a beavatkozását Szíriában.

A másik kérdés pedig a migráció, amely szorosan kapcsolódik a biztonsághoz is, de emellett komoly gazdasági problémákat is okoz a törökök számára. Az utóbbi években folyamatosan növekedett a szírekkel szembeni ellenérzés a török társadalomban. Ezért mindenképpen megoldást kellene találni a menekültek által okozott problémákra még a következő választások előtt. Azt is hozzátette, hogy

Törökország külpolitikáját lehet egyfajta hintapolitikának nevezni, de ez az elmúlt években számos sikert hozott Ankarának, akár a fegyvervásárlások területén, akár azt, hogy közvetítőként tudott fellépni Ukrajna és Oroszország között a gabonamegállapodás megkötésekor. És a jövőben is minden esély megvan arra, hogy Törökország esetleg újra közvetítőként lépjen fel a felek között.

Mi következhet még a BRICS után?

Egyes hírek szerint Erdogan a Sanghaji Együttműködési Szervezethez való csatlakozástól sem riadna el. Ez ugyanakkor a BRICS-csatlakozáshoz képest már egy jóval bonyolultabb ügy, hiszen a BRICS-el szemben, amely főként gazdasági és pénzügyi együttműködés, az SCO inkább egy NATO-val szembeni védelmi szövetségként tekint magára.

***