Amerika gondosan építgette az ASEAN-szövetséget, de a tagországokat mostanra jobban érdekli a BRICS. Ezt csak erősíti a Washingtontól való függetlenség és a finanszírozáshoz való hozzáférés lehetősége. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban jelezte, hogy lassítani a bővítést.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az elmúlt napokban Malajzia részletesen kifejtette ambícióit, hogy csatlakozzon a BRICS-hez. Thaiföld és Vietnám, amelyek szintén a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) a tagjai, hasonló érdeklődést mutatnak.
Li Csiang kínai miniszterelnök malajziai látogatása előtt a kínai médiának adott interjújában Anwar Ibrahim maláj miniszterelnök kijelentette, hogy csatlakozni kíván a blokkhoz, amelynek a létszáma tavaly megduplázódott.
Ezt a szándékot sokan az Egyesült Államok és számos ASEAN-tag közötti kapcsolatok egyértelmű szakadásaként értelmezik. Méghozzá egy olyan időszakban, amikor Szaúd-Arábia a „petrodollár” fokozatos megszüntetésére törekszik. Rijád fokozza a dollármentesítési erőfeszítéseket, miközben Kína, Oroszország és Irán felsorakozik a régi szövetségek ellen.
Anwar Ibrahim évekkel ezelőtt Nyugat-barát pénzügyminiszterként aposztrofálta magát még az 1990-es évek végén, amikor a szabadpiaci felfogása összeütközésbe került Mahathir Mohamad akkori miniszterelnök nézeteivel. Anwart menesztették, majd bebörtönözték. Most pedig ő az, aki elfordul az Adam Smith által ihletett politikától, amelyet egykor képviselt, és a BRICS-országok felé fordul.
A maláj kormányfő ideológiai fordulatának számos oka lehet, közte az, hogy Kína megerősödött a globális színtéren, és a növekedés motorja lett a régióban. Egy másik fontos ok az a nyugati narratíva, amellyel a Hamász tavaly október 7-i Izrael elleni támadását magyarázzák.
Thaiföld május végén jelentette be, hogy pályázna a BRICS-tagságra, és ezzel fokozná a jelenlétét a világ színpadán, ami segítené a nemzetközi együttműködését a feltörekvő gazdaságokkal. Ha jóváhagyják, Bangkok lesz a szervezethez csatlakozó első ASEAN-ország.
Persze Kína számára Thaiföld tagsága regionális befolyásának kiterjesztését jelenti.
Június elején Vietnám delegációt küldött Oroszországba, hogy részt vegyen a BRICS-csúcstalálkozón. Ezen Nguyen Minh Hang külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy Hanoi szívesen együttműködik a hasonló gondolkodású fejlődő országokkal.
Mindez történik a romló amerikai pénzügyek és a maximális politikai diszfunkció idején. Az USA államadóssága megközelíti a 35 ezermilliárd dollárt – és rohamosan halad az 50 ezermilliárd felé –, miközben Joe Biden demokratái és Donald Trump republikánusai alig beszélnek egymással. Mindezek miatt Délkelet-Ázsia országai nem nagyon számíthatnak az amerikai kormány támogatására, az innovációt és a termelékenységet hosszú távon növelő fejlesztésekre.
Kétséges a tengerentúli választások kimenete és az is, hogy milyen kereskedelmi szankciók következnek, és mindez miképp hat az amerikai adósság finanszírozására. Csak Japán és Kína összesen 2 ezermilliárd dollár államadósságot tart a kezében. Egy hirtelen ugrás a dollár árfolyamában magával hozhatja, hogy ezen államok megszabadulnak az amerikai papíroktól, emiatt a tengerentúli hozamok az egekbe szökhetnek.
Június végén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy a BRICS felfüggeszti az új tagok felvételét. E döntés okaként azt jelölte meg, hogy szükség van a tagsági kritériumok kidolgozására. Azaz a szövetségnek egy speciális integrációs modellt kell kidolgoznia, amely szerinte majd minőségileg különbözik a többi nemzetközi blokk hasonló eljárásaitól.
A BRICS-országok úgy döntöttek, hogy szünetet tartanak az új tagok felvételének folyamatában. Túl gyorsnak tartják a szervezet növekedését a tavalyi létszámduplázás után. Vélhetően bevezetik a partnerországok kategóriát, ami egy fontos lépés lesz a teljes jogú tagság előtt.
Világszerte folyamatosan nő az érdeklődés a BRICS iránt. Lavrov bejelentése előtt Jurij Usakov orosz elnöki asszisztens elmondta, hogy harminc ország nyújtott be kérelmet be a szervezethez való csatlakozásra. Külön kihangsúlyozta közülük Thaiföldet és Malajziát.
Törökország is kifejezte érdeklődését, ugyanis ezt a kormányközi szervezetet az Európai Unió jó alternatívájának tekinti. Ezt Hakan Fidan külügyminiszter nyilatkozta kínai látogatásán. Szerinte ezzel a lépéssel jelentősen bővülnek Ankara gazdasági lehetőségei.
Persze az új tagok irányában oroszoknak is vannak elvárásaik, amit Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes nevezett meg. Szerinte fontos az, hogy azok az államok, amelyek csatlakozni kívánnak, ne vegyenek részt a többi BRICS-taggal az Oroszországgal szembeni szankciók és korlátozó intézkedések politikájában.
A szervezet alapítója Brazília, Oroszország, India és Kína volt, majd később Dél-Afrika is csatlakozott. A következő nagyobb bővítést 2023 augusztusában jelentették be a johannesburgi csúcson. Ezt követően az idén január 1-jétől a blokkba Argentína, Egyiptom, Irán, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia tartozna, de Buenos Aires később visszavonta a kérelmét.
Ez évben Oroszország a BRICS soros elnöke, és a hirtelen megnövekvő érdeklődésre válaszul szeretnék részletesebben kidolgozni a tömb további működésének feltételeit.
Ki kell dolgozni, hogy pontosan kinek van joga közös intézményekhez csatlakozni, valamint fel kell vázolni a partnerországok együttes jövőjének körvonalait. Mivel a tömbhöz egyre többen szeretnének csatlakozni, fennáll a veszélye annak, hogy a tagsági kritériumok jelentősen elmosódnak. Várhatóan a tagfelvétel feltételeit még az idén, esetleg jövőre kidolgozzák, Brazília elnöksége alatt.
Bár sokan a BRICS-hez való csatlakozást az EU-hoz való társuláshoz hasonlítják, nem valószínű, hogy olyan szigorú követelmények szabályozzák majd, mint az unió esetében, ahol a tagországok a szuverenitásuk egy részét egy nemzetek feletti testületre ruházzák át.
Ennek a szervezetnek egyelőre nincsenek központi struktúrái. Az új tagok adaptációjakor a különböző országok egyes területekért felelős tisztviselői találkoznak, és megvitatják a további közös munkát. Persze nem zárják ki, hogy további intézményi szervek jönnének létre, de ez egy újabb lépés lenne az integrációban.
A BRICS-ben abban reménykednek, hogy nem fogják lemásolni az európai integráció modelljét, nem követelik meg, hogy a részt vevő országok kormányai a hatásköreik egy részét nemzetek feletti szintre ruházzák át. De a szervezeten belül vannak olyan követelmények, amelyeket minden tagnak teljesítenie kell.
Azért van számos kérdés, amelyre a BRICS egyelőre nem adott választ. Vajon a tagság ellentmond-e más szervezetekben való részvételnek? Törökország a NATO tagja – ez vajon kizáró ok lesz?
Azt is érdemes megfontolniuk, hogy mennyire szuverének azok az országok, amelyek a BRICS tagjává kívánnak válni. A viszonylag fiatal szervezetre veszélyt jelentene, ha a tagjai között jelentős különbségek volnának a világról alkotott elképzeléseikben.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Mast Irham
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Magyarország az elsők között kezdett aranyvásárlásba, az arany értéke pedig azóta a százszorosára nőtt, így stratégiai előnybe kerültünk.
Semmit sem ért a többpólusú világrend átalakulásából.
Brutális légicsapásokat mért a thai hadsereg Kambodzsára.
Mindkét szervezet olyan jogokat vindikál magának, amelyek mélyen sértik a tagállamok szuverenitását és megkérdőjelezik a demokratikus felhatalmazásukat.
Lavrov és Vang Ji a háború lezárásáról és Amerika szerepéről egyeztetett.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
Björn Borgot rendkívül agresszív prosztatarákkal diagnosztizálták.
