Amerika gondosan építgette az ASEAN-szövetséget, de a tagországokat mostanra jobban érdekli a BRICS. Ezt csak erősíti a Washingtontól való függetlenség és a finanszírozáshoz való hozzáférés lehetősége. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban jelezte, hogy lassítani a bővítést.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az elmúlt napokban Malajzia részletesen kifejtette ambícióit, hogy csatlakozzon a BRICS-hez. Thaiföld és Vietnám, amelyek szintén a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) a tagjai, hasonló érdeklődést mutatnak.
Li Csiang kínai miniszterelnök malajziai látogatása előtt a kínai médiának adott interjújában Anwar Ibrahim maláj miniszterelnök kijelentette, hogy csatlakozni kíván a blokkhoz, amelynek a létszáma tavaly megduplázódott.
Ezt a szándékot sokan az Egyesült Államok és számos ASEAN-tag közötti kapcsolatok egyértelmű szakadásaként értelmezik. Méghozzá egy olyan időszakban, amikor Szaúd-Arábia a „petrodollár” fokozatos megszüntetésére törekszik. Rijád fokozza a dollármentesítési erőfeszítéseket, miközben Kína, Oroszország és Irán felsorakozik a régi szövetségek ellen.
Anwar Ibrahim évekkel ezelőtt Nyugat-barát pénzügyminiszterként aposztrofálta magát még az 1990-es évek végén, amikor a szabadpiaci felfogása összeütközésbe került Mahathir Mohamad akkori miniszterelnök nézeteivel. Anwart menesztették, majd bebörtönözték. Most pedig ő az, aki elfordul az Adam Smith által ihletett politikától, amelyet egykor képviselt, és a BRICS-országok felé fordul.
A maláj kormányfő ideológiai fordulatának számos oka lehet, közte az, hogy Kína megerősödött a globális színtéren, és a növekedés motorja lett a régióban. Egy másik fontos ok az a nyugati narratíva, amellyel a Hamász tavaly október 7-i Izrael elleni támadását magyarázzák.
Thaiföld május végén jelentette be, hogy pályázna a BRICS-tagságra, és ezzel fokozná a jelenlétét a világ színpadán, ami segítené a nemzetközi együttműködését a feltörekvő gazdaságokkal. Ha jóváhagyják, Bangkok lesz a szervezethez csatlakozó első ASEAN-ország.
Persze Kína számára Thaiföld tagsága regionális befolyásának kiterjesztését jelenti.
Június elején Vietnám delegációt küldött Oroszországba, hogy részt vegyen a BRICS-csúcstalálkozón. Ezen Nguyen Minh Hang külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy Hanoi szívesen együttműködik a hasonló gondolkodású fejlődő országokkal.
Mindez történik a romló amerikai pénzügyek és a maximális politikai diszfunkció idején. Az USA államadóssága megközelíti a 35 ezermilliárd dollárt – és rohamosan halad az 50 ezermilliárd felé –, miközben Joe Biden demokratái és Donald Trump republikánusai alig beszélnek egymással. Mindezek miatt Délkelet-Ázsia országai nem nagyon számíthatnak az amerikai kormány támogatására, az innovációt és a termelékenységet hosszú távon növelő fejlesztésekre.
Kétséges a tengerentúli választások kimenete és az is, hogy milyen kereskedelmi szankciók következnek, és mindez miképp hat az amerikai adósság finanszírozására. Csak Japán és Kína összesen 2 ezermilliárd dollár államadósságot tart a kezében. Egy hirtelen ugrás a dollár árfolyamában magával hozhatja, hogy ezen államok megszabadulnak az amerikai papíroktól, emiatt a tengerentúli hozamok az egekbe szökhetnek.
Június végén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy a BRICS felfüggeszti az új tagok felvételét. E döntés okaként azt jelölte meg, hogy szükség van a tagsági kritériumok kidolgozására. Azaz a szövetségnek egy speciális integrációs modellt kell kidolgoznia, amely szerinte majd minőségileg különbözik a többi nemzetközi blokk hasonló eljárásaitól.
A BRICS-országok úgy döntöttek, hogy szünetet tartanak az új tagok felvételének folyamatában. Túl gyorsnak tartják a szervezet növekedését a tavalyi létszámduplázás után. Vélhetően bevezetik a partnerországok kategóriát, ami egy fontos lépés lesz a teljes jogú tagság előtt.
Világszerte folyamatosan nő az érdeklődés a BRICS iránt. Lavrov bejelentése előtt Jurij Usakov orosz elnöki asszisztens elmondta, hogy harminc ország nyújtott be kérelmet be a szervezethez való csatlakozásra. Külön kihangsúlyozta közülük Thaiföldet és Malajziát.
Törökország is kifejezte érdeklődését, ugyanis ezt a kormányközi szervezetet az Európai Unió jó alternatívájának tekinti. Ezt Hakan Fidan külügyminiszter nyilatkozta kínai látogatásán. Szerinte ezzel a lépéssel jelentősen bővülnek Ankara gazdasági lehetőségei.
Persze az új tagok irányában oroszoknak is vannak elvárásaik, amit Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes nevezett meg. Szerinte fontos az, hogy azok az államok, amelyek csatlakozni kívánnak, ne vegyenek részt a többi BRICS-taggal az Oroszországgal szembeni szankciók és korlátozó intézkedések politikájában.
A szervezet alapítója Brazília, Oroszország, India és Kína volt, majd később Dél-Afrika is csatlakozott. A következő nagyobb bővítést 2023 augusztusában jelentették be a johannesburgi csúcson. Ezt követően az idén január 1-jétől a blokkba Argentína, Egyiptom, Irán, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia tartozna, de Buenos Aires később visszavonta a kérelmét.
Ez évben Oroszország a BRICS soros elnöke, és a hirtelen megnövekvő érdeklődésre válaszul szeretnék részletesebben kidolgozni a tömb további működésének feltételeit.
Ki kell dolgozni, hogy pontosan kinek van joga közös intézményekhez csatlakozni, valamint fel kell vázolni a partnerországok együttes jövőjének körvonalait. Mivel a tömbhöz egyre többen szeretnének csatlakozni, fennáll a veszélye annak, hogy a tagsági kritériumok jelentősen elmosódnak. Várhatóan a tagfelvétel feltételeit még az idén, esetleg jövőre kidolgozzák, Brazília elnöksége alatt.
Bár sokan a BRICS-hez való csatlakozást az EU-hoz való társuláshoz hasonlítják, nem valószínű, hogy olyan szigorú követelmények szabályozzák majd, mint az unió esetében, ahol a tagországok a szuverenitásuk egy részét egy nemzetek feletti testületre ruházzák át.
Ennek a szervezetnek egyelőre nincsenek központi struktúrái. Az új tagok adaptációjakor a különböző országok egyes területekért felelős tisztviselői találkoznak, és megvitatják a további közös munkát. Persze nem zárják ki, hogy további intézményi szervek jönnének létre, de ez egy újabb lépés lenne az integrációban.
A BRICS-ben abban reménykednek, hogy nem fogják lemásolni az európai integráció modelljét, nem követelik meg, hogy a részt vevő országok kormányai a hatásköreik egy részét nemzetek feletti szintre ruházzák át. De a szervezeten belül vannak olyan követelmények, amelyeket minden tagnak teljesítenie kell.
Azért van számos kérdés, amelyre a BRICS egyelőre nem adott választ. Vajon a tagság ellentmond-e más szervezetekben való részvételnek? Törökország a NATO tagja – ez vajon kizáró ok lesz?
Azt is érdemes megfontolniuk, hogy mennyire szuverének azok az országok, amelyek a BRICS tagjává kívánnak válni. A viszonylag fiatal szervezetre veszélyt jelentene, ha a tagjai között jelentős különbségek volnának a világról alkotott elképzeléseikben.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Mast Irham
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az ASEAN országai egyensúlyt keresnek Kína és a Nyugat között, hogy gazdasági előnyökhöz jussanak anélkül, hogy bármelyik oldallal rontanák a kapcsolataikat. Bár a térség közös kihívásokkal néz szembe, az országok közös fellépése eddig elmaradt, inkább egyénileg döntenek az egyes kérdésekben, miközben katonailag az USA felé húznak.
Erdogan török elnök kelet felé fordítja Törökországot, miközben a Nyugattal is együttműködést ígér.
Törökország 2005 óta tárgyal az uniós csatlakozásról. Erdoğan most úgy döntött, nem vár tovább: kihasználja a világrend várható átalakulását, és inkább a globális dél felé tekint. BRICS-tagsága alaposan felbolygatja majd az amúgy is villámgyorsan változó geopolitikai viszonyokat.
Erdogan a lépéssel még jobban eltávolodhat a Nyugattól.
A BRICS tagsága rohamosan nő, az év eleje óta öt új országgal bővült.
Mindössze egy nappal az orosz elnök villámlátogatása után Azerbajdzsán hivatalosan kérte felvételét a BRICS-tagok közé. Kölcsönösek az érdekek, de az oroszok szomszédja most abban a helyzetben van, hogy rámenősebb is lehet.
Az FTC története során ötödször hódította el a Szuperkupát.
A Ferencváros elnöke úgy véli, Magyar Péter a következő fellépő a baloldali politikusok cirkuszában.
