Simcha Rothman vallásos cionista Knesszet képviselő a Mandinernek elmondta: abban hisz, hogy minden országnak a saját érdekeit kell az első helyre tennie, Amerikának Amerika legyen a legfontosabb, Izraelnek Izrael, Magyarországnak pedig Magyarország.
Nem könnyű izraeli politikusnak lenni. Nem elég, hogy a választási rendszer miatt csak törékeny koalíciós kormányok tudnak létrejönni, és folyamatosak a politikai belháborúk, de még külföldön is fokozott nyomásnak és veszélynek vannak kitéve. Ha egy izraeli képviselő az Egyesült Államokba vagy Nyugat-Európába látogat, szinte biztosan számíthat arra, hogy tüntetnek ellene, vagy akár meg is próbálják akadályozni a beszédét. Magyarországon azonban ilyen nem fordult még elő, ezért is kerülhetett sor Budapesten a III. Pro-Israel Summitra, amelyen több vezető izraeli poltikus és közéleti személyiség is felszólalt. Az Alapjogokért Központ által szervezett rendezvényen ott volt Simcha Rotman izraeli parlamenti képviselő is. Az ötgyermekes ortodox zsidó poltikust a nyugati sajtó „szélső-jobboldali” jelzővel szokta illetni. A képviselővel készített interjúban kitértünk a gázai háborúra, az amerikai-izraeli kapcsolatokra, és az általa személyesen is megtapasztalt növekvő Izrael-ellenességre is.
***
Simcha Rothman a gázai háborúról elmondta: Izrael a céljai jelentős részét sikeresen teljesítette: a túszok hazatértek, és a Hamász is jelentősen legyengült.
„A Hamász felszámolásának még nincs vége. Nagy lépéseket tettünk a győzelem felé, de ez még nem teljes győzelem.
S szerintem el fogunk jutni oda. Másrészt nagy diplomáciai siker az, hogy nemzetközileg el lett ismerve, hogy sem a Hamász, sem a Palesztin Hatóság nem vehet részt Gáza irányításában” – mondta a politikus.
Trump 20 pontos béketervével kapcsolatban elmondta: az egyszerűen nem tűnik megvalósíthatónak.
„Nem megvalósítható, de nem azért mert Izrael ne tenne meg mindent. S szerintem már Trump is felismeri, hogy több olyan pontja van, amelyeket újra kell gondolni” – jelentette ki, példaként említve például a Hamász lefegyverzését, amelyet a terrorszervezet nem fog önként megtenni.
Diplomáciai szinten Izraelnek nem volt könnyű az elmúlt két év, a nyugati szövetségesei nagy nyomást helyeztek rá, hogy fejezze be a harcokat mielőtt még elérte volna a háborús céljait. Több nyugat-európai ország ráadásul közvetlenül a tűzszünet megkötése előtt jelentette be, hogy elismeri a palesztin államot.
„Ez azt mutatta, hogy semmit nem értenek abból, ami a Közel-Keleten történik, mert a beavatkozásuk inkább kárt okozott, minthogy segítette volna a helyzetet.
Úgy gondolom, hogy Magyarország, ahol ezt az interjút készítjük, nagyon határozottan fellépett, mert megérti, hogy milyen fenyegetésnek van kitéve a világ, és hogy Izrael ennek a fenyegetésnek az élvonalában áll.
Emellett meg kell említenem, hogy Németország is nagyon világosan kijelentette, hogy a palesztin állam egyoldalú elismerése helytelen. Tehát azt mondani, hogy az európai államok csoportként helytelenül jártak el, nem helytálló megfigyelés. De igen, Franciaország és Nagy-Britannia nagyon rosszat tett a saját érdekeinek a Közel-Keleten” – mondta a képviselő.
Kanada és Ausztrália hosszú évtizedeken át az Egyesült Államok mellett Izrael legmegbízhatóbb partnere volt, most azonban ők is egyoldalúan bejelentették a palesztin állam elismerését. A poltikus elmondta: a muszlim szavazóbázis és a rossz politikusok kombinációja vezetett ide.
„Úgy gondolom, hogy ami történik, az a muszlim szavazók és a rövidlátó, gyenge politikusok miatt van, ahogy Netanjahu miniszterelnök is mondta az ausztrál miniszterelnökről.
Gyengeségük miatt hagyták, hogy terrorcselekményeket kövessenek el zsidók ellen a saját földjükön, a saját állampolgáraik ellen. És ha gyenge vagy, akkor a dzsihádista iszlamista mozgalom az tesz veled, amit akar”
– jelentette ki.
Az elmúlt két évben a nyugati világban divatossá vált az Izrael-ellenesség, miután a közösségi oldalakon jelentősen megnőtt a palesztin propaganda. A palesztin pártiság az olyan mozgalmak által hagyott űrt töltötte be, mint a klímaaktivizmus és a BLM. Simcha Rothman személyesen tapasztalta a növekvő intoleranciát a zsidókkal szemben, ugyanis Ausztrália megtagadta számára, hogy belépjen az országba.
„Az ausztrál zsidó közösség meghívott, hogy menjek el egy szolidaritás útra, mert sok embert ismerek az ottani közösségekben, amelyek több antiszemita támadást elszenvedtek. Tehát ők hívtak meg, hogy beszéljek a közösség előtt, és jelezzem, hogy Izrael támogatja a zsidókat, bárhol is támadják őket. Ez része az örökségünknek, ez meghatároz minket” – mesélte a képviselő a meghívásának a részleteit. Meg is kapta a vízumot, ekkor azonban fenyegetések érkeztek, valamint panaszok a látogatással kapcsolatban. Az utazás napján Rothman vízumát törölték.
„Azt mondták azért tiltanak ki, mert olyan dolgokat mondtam, amelyek sértik a muszlim közösséget. De mit mondtam? Azt mondtam meg kell semmisíteni a Hamászt”
– mesélte a képviselő.
Izraeli diplomáciai harcai ellenére, az Egyesült Államokkal jó a kapcsolat, bár Izraelen belül vannak viták, hogy Trump akar diktálni az ország vezetésének. Rothman szerint sok esetben nincs igazi feszültség a két kormányzat között, csak a média próbál úgy tenni, mintha lenne.
„Úgy gondolom, hogy még soha nem volt ilyen szoros együttműködés az Egyesült Államok elnöke és Izrael miniszterelnöke között.
Lehetnek nézeteltérések. Én hiszek az »Amerika az első« ideológiájában. Úgy gondolom, hogy Amerikának először az amerikai ügyekkel kell foglalkoznia. Izrael ügye amerikai érdekből fontos Amerika számára. Ugyanígy azt gondolom, hogy Izraelnek Izrael kell, hogy legyen az első helyen. S bízok benne, hogy a kapcsolat tovább fog erősödni” – jelentette ki Simcha Rothman.
Ezt is ajánljuk a témában
Trump innovációja, hogy a Közel-Keleten diplomaták helyet ügyvédeket küld tárgyalni. Ez a stratégia eddig meglepően hatékony. Interjú Jason Greenblattel, Trump első adminisztrációjának közel-keleti megbízottjával.
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Interjút adott a román ligában szereplő magyar identitású klubelnök. Csíkszereda sokkban és ellenszélben, de továbbra is az élvonalban.
Hogyan lesz valaki a húszas évekbeli fajvédőből embermentő? Milyen érvei voltak a katolikusoknak a gyűlölet ellen? Veszprémy László Bernát írása.
Mit tesz egy anya, akinek elrabolják a gyermekét? Az egész világot beutazza érte, lobbizik, könyörög, követel. Ez tette Rachel Goldberg-Polin is, aki most könyvben írta meg mi történik akkor, ha az ember hiába tesz meg mindent, nem tudja megmenteni azt, akit szeret.
A sziget lakóinak nem tetszenek az amerikai terjeszkedési törekvések.
Kiss Rajmund szerint a szigetország politikai vezetésének és Raúl Castrónak nem kell attól tartania, hogy kommandósok rúgják rájuk az ajtót.
Finoman szólva is meghökkentő jelenetek zajlottak le az Országgyűlésben.
Tovább folytatódik a kormányzati átvilágítás-sorozat.
