Váratlanul érte Európát az új világrend eljövetele

A brüsszeli vezetők pedig minél tovább állnak ellen ennek a változásnak, annál nagyobbat fognak koppanni a végén és a pofon annál kijózanítóbb lesz.

A Nyugatnak el kell fogadnia a multipoláris világrend létrejöttét: ha Amerika és szövetségesei továbbra is izompolitikát folytatnak, a fejlődő országokat Kína érdekszférájába kergetik.
Nyitóképen: Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Hszi Csin-ping kínai, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, Narendra Modi indiai kormányfő és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a BRICS-országok johannesburgi csúcstalálkozóján 2023-ban MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
Évszázadokon keresztül nem számított, mit gondol a napjainkban globális Délnek nevezett geopolitikai tömb a nyugati hegemóniáról, az általa lefektetett szabályokról és az azokon alapuló világrendről. Különösen igaz volt ez a hidegháborúra és az azt követő, az USA számára a külpolitikai és gazdasági aranykort jelentő néhány évtizedre. A szabályalapú rend kifejezés megfellebbezhetetlen törvényként lebegett a globális kártyaasztal felett, amelynél az Egyesült Államok vezette csapat az „alacsonyabb rendű” országoknak vagy nem osztott lapot, vagy játék helyett időnként egyszerűen lelőtte a vele szemben ülőket. Kivételt csupán azok az országok képeztek, amelyek eleve úgy ültek le játszani, hogy elfogadták a vesztes szerepét, vagyis hajlandók voltak saját külpolitikai és gazdasági érdekeik elé helyezni az amerikaiakét és az európaiakét, cserébe a segélybe burkolt, gyarmatosítási filozófián alapuló függőségi viszonyért.