A Partizánban nevezte racionálisnak az orbáni stratégiát a világhírű történész
Muszáj kompromisszumra jutni a kínai rezsimmel, az európai liberális politikusok gazdaságpolitikája pedig önkárosító Adam Tooze amerikai történész szerint.
A Partizánban arra keresték a választ, hogy miért rezonálnak a „szélsőjobboldali” válaszokra az európai választók tömegei, és hogy mi Orbán célja a kínai nyitással, hogy mit tehet az Unió a globális versenyben való lemaradás megállításában.
Nyitókép: Képernyőfotó a videóból
Ivan Krastev baloldali politológussal beszélgetett Gulyás Márton a legújabb Partizán-videóban, aki azzal kezdte a beszélgetést, hogy a közelmúltban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) újabb sikert ért el a nemzeti választásokon, ami jelentős figyelmet keltett Ausztriában és Európa-szerte.
A Bécsben dolgozó baloldali politikai elemző, Ivan Krastev elemzése szerint az FPÖ győzelme nem előzmények nélküli, hiszen Ausztriában már korábban is voltak jobboldali kormánykoalíciók.
Ugyanakkor a jelenlegi győzelem mögött a növekvő migráció és a COVID-19 intézkedések elleni elégedetlenség áll, amelyek alapvetően formálják a választói preferenciákat, különösen a fiatalok körében. Orbán Viktor számára az európai jobboldali összefogás kérdése bonyolult, véli a politológus, amit Giorgia Meloni, olasz miniszterelnök elzárkózása is mutat.
Ezt is ajánljuk a témában
Muszáj kompromisszumra jutni a kínai rezsimmel, az európai liberális politikusok gazdaságpolitikája pedig önkárosító Adam Tooze amerikai történész szerint.
Orbán tusnádi beszéde világít rá stratégiájára: Kína felemelkedésében lát lehetőséget, és úgy véli, Európának – Magyarországhoz hasonlóan – közvetítő szerepet kellene betöltenie, mondja Ivan Krastev.
A föderalizációs törekvések azonban veszélyeztetik ezt a közvetítői szerepet, mivel az atlantista vonalat támogatják, ami megnehezíti az önálló Kína-politikák kialakítását – hangsúlyozza a baloldali szakember.
Ezért Orbán a szuverenista jobboldalra támaszkodik, amely ellenzi a föderalizációt. Meloni viszont tartózkodó Kínával szemben, ami azt mutatja, hogy a szuverenista jobboldal erősebben kötődik a helyi nemzeti érdekekhez.
Ennek következtében Orbán inkább a volt Osztrák–Magyar Monarchia államaira összpontosít, amelyek gazdasági és geopolitikai érdekei jobban összehangolhatók Magyarországéval, fogalmaz Krastev.
Ezt is ajánljuk a témában
Minden erejükkel próbálták magyarázni a Tisza Párt elnökének szavait Gulyás Márton vendégei.
Krastev Magyarországra is kitért, ahol Orbán Viktor miniszterelnök egy új „Habsburg-térségi” koalíció kialakítását látja stratégiai célnak, amelyet Közép-Európa, illetve potenciálisan a Nyugat-Balkán országai alkothatnak.
A baloldali kutató szerint,
Orbán célja egy olyan tömb létrehozása, amely képes a Brüsszellel és a Nyugattal szemben nagyobb önállóságot biztosítani, és amely támogatná a kínai befektetéseket Európában.
Szerinte ennek az elképzelésnek azonban több akadálya is van, hiszen a regionális hatalmak, például Olaszország és Lengyelország, eltérő politikai prioritásokat követnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Döme Zsuzsanna „Suzi” a Partizánban mondta el, hogy a Tisza Párt elnöke nem engedte be, mikor egyeztetésre hívta a Kutya Pártot.
A beszélgetés az európai uniós kihívásokra is kitért, különösen a migráció, az éghajlatváltozás, a gazdasági bizonytalanság, és az ukrajnai háború terén. Krastev szerint az Európai Bizottság az ipari politika és a védelmi szektor fejlesztésére törekszik, ám a tagállamok eltérő érdekek mentén oszlanak meg.
Az Európa jövőjéről szóló Draghi-jelentés megvalósulása főként Németország döntésein múlik. Míg a déli országok támogatják a közös iparpolitikát és a hitelfelvételt, addig az északi és balti országok, valamint Lengyelország inkább a katonai együttműködésre összpontosítanak, mutat rá a szakrtő. Németország számára a közös iparpolitika kétélű fegyver: bár elősegíthetné az európai gazdaság egységesítését, iparának áthelyezését is eredményezhetné olcsóbb régiókba, ami nemzetgazdasági hátrányt jelentene. Az USA és Kína befolyásának növekedésével Európának is szüksége van aktív iparpolitikára, hogy versenyképes maradjon.
Macron és Orbán egyaránt autonóm Európát képzelnek el – mondja Krastev –, ám eltérő eszközökkel: Macron versennyel, Orbán együttműködésekkel érné el ezt. Egységes európai álláspont nélkül azonban Európa versenyhátrányban maradhat.
A közös politika megteremtésének hiánya miatt Európa jelenleg nehezen tud egységesen fellépni, miközben az USA és Kína közötti geopolitikai feszültségek fokozódnak.
Az interjú itt nézhető meg: