Muszáj kompromisszumra jutni a kínai rezsimmel, az európai liberális politikusok gazdaságpolitikája pedig önkárosító Adam Tooze amerikai történész szerint, akit Gulyás Márton faggatott a Partizánban. Úgy fogalmazott, hosszú távon valami olyasmi kell, hogy legyen a megoldás, amivel Magyarország kísérletezik.
Fotó: képernyőkép
„Az én országom nagyban épít a kínai akkumulátorokra és az elektromos autókra. A CATL és más kínai gyártók, valamint a BYDL mind komoly befektetéseket eszközölnek Magyarországon. Elemzők szerint a magyar kormány az elektromos autók ellátási láncának német és kínai szereplőinek találkozási pontjává kíván válni. Ön szerint működhet egy ilyen stratégia, tekintettel arra az ellentétes európai törekvésre, hogy csökkentsék a kínai zöld infrastruktúrától való függőséget?” – kérdezte Gulyás Márton a Partizánban Adam Tooze amerikai történészt, aki magát technokrataként pozicionálta a műsorban.
Az adás első húsz perce az amerikai választásokról, főleg Trump táboráról szólt, majd kitértek a német helyzetre és Mario Draghi EU-s versenyképességi jelentésére. Ezek után tette fel Tooze-nak a fenti kérdést Gulyás Márton.
Tooze a kissé meglepett Gulyásnak így válaszolt:
„Nem könnyű szívvel mondom ezt magának, mint magyar embernek, de nekem ez legalábbis racionális stratégiának tűnik. Szerintem lenyűgözően koherens vízió egy olyan játékosnak, mint Magyarország, mert önök rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak a belsőégésű motorok iparában, és az európai gépjárműipar szerintem vagy együttműködik és lehetőségeket talál szinergisztikus együttműködésre Kínával, vagy valóban komor jövő elé néz.
Tehát hosszú távon valami olyasmi kell, hogy legyen a megoldás, amivel Magyarország kísérletezik. Nem tartom irracionális stratégiának. Szomorúan mondom ezt a stratégia fontossága miatt és a mögötte álló vezetés miatt, de ezeket előrelátó lépéseknek gondolom.”
Hozzátette: az amerikaiak azért tudnak hatalmi játékokat játszani Európával és Kínával, mert nincsenek annyira kitéve a kínai járműiparnak, ami különösen igaz a német autógyártásra.
„Magyarország az energetikai átállásban rendkívül sebezhető helyzetben van, és az, hogy kezdeményeznek, ebből a szempontból teljesen logikus” – jegyezte meg. Tooze hangsúlyozta:
„Muszáj kompromisszumra jutni a kínai rezsimmel, ezeket a kulcsfontosságú technológiákat tekintve nincs más út.”
Mint mondta, szükség van a közvetlen kínai tőkebefektetésre, a kínaiakkal közös vállalkozásokra, és arra kell törekednünk, hogy megszerezzük az ő technológiájukat.
Gulyás Márton ezek után Matolcsy György jegybankelnök és Nagy Márton gazdasági miniszter konfliktusára tért ki, azt kifejtve, hogy Matolcsy a fiskális fegyelem képviselője, míg Nagy Márton az úgynevezett magasnyomású gazdaság elméletét vallja. Majd azt kérdezte Tooze-tól, melyiküknek lehet igaza, és mi lehet a jó megoldás egy kis, gazdaságilag nyitott ország számára.
Ebben a kérdésben nincs mozgásterem. Teljes mértékben a nagy növekedést támogatom, dübörögjön a gazdaság, vállaljunk pénzügyi kockázatot. Mindig is ezt vallottam, és csak azért, mert Magyarországról beszélünk, nem fogom megváltoztatni a véleményem gazdasági szempontból”
– válaszolta Adam Tooze. Hozzátette, a közgazdaságtan ezen része politikailag semleges.
Végül leszögezte azt is: nagyon aggasztja Európával kapcsolatban, hogy a liberális és progresszív Európa-párti politika „mélységesen önkárosító gazdaságpolitikával párosul”, részben azért, mert úgy gondolják, hogy „az ellenségem ellensége a barátom”. Szerinte az az ijesztő az EU-ban és főleg Németországban, hogy „van ez az önmagát erősítő, perverz ördögi kör”.
Utalt a német kormányra, amiről egyetértőleg megjegyezte, hogy a világ egyik legprogresszívebb rezsimje, de annyira önkárosító gazdaságpolitikát folytat, hogy a választók racionálisan érthető, hogy a választók elfordulnak tőle.
Az orosz gazdaságról szólva Tooze kifejtette: Putyinék először konzervatív tartalékoló gazdaságpolitikát csináltak, amivel felhalmoztak sokmindent, ami jól jött a háborúban. Az EU-s szankciók viszont a keynes-iánus, agresszívebb nemzeti gazdaságpolitika felé terelték őket, ami egy ideig biztos jól működik. Az ukrán gazdaságot viszont nagyon törékenynek látja az amerikai történész.
John Adam Tooze angol történész a londoni King's College-ban végzett, majd a London School of Economicson (LSE) doktorált gazdaságtörténetből. A New York-i Columbia Egyetem professzora, az ottani Európa Intézet vezetője. Öt kötet szerzője, melyek témája a náci rezsim, vagy épp a kovidjárvány gazdasága.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Zila János és Nagy Attila Tibor szerint óriási kihívást jelent majd a Tisza számára a heterogén szavazótáborának összetartása.
Saját elmondása szerint a Partizán műsorvezetőjét is váratlanul érte a bejelentés.
Valaki meg meri vétózni Ruff miniszterségét a Tiszában?
Egyikük szerint a tao jó kezdeményezés és inkább az egészséges életmódra kell ilyen módon költeni, nem pedig „cigire meg alkoholra”.
Végeláthatatlan tömeg vonul Budapesten, ahogy ez a Partizán műsorában is látszódik.
Tanulságos felvétel került elő.
Határozottan ellenzi Robert Fico szlovák miniszterelnök azt az Ukrajnának szánt több milliárd dolláros támogatási csomagot, amelyről a közelgő NATO-csúcson döntenének.
Az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) fölényes győzelmet aratott a vasárnapi grazi önkormányzati választáson.
