Nem véletlen, hogy a fiatalok mentális állapotának romlása éppen 2010 és 2015 között gyorsult fel drámaian.
Az okostelefonok és a közösségi média gyermekeink mentális egészségére gyakorolt hatása volt a témája a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kedd esti Szülők Akadémiájának. Az előadó, Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének családbiztonsági szakértője erős párhuzammal indított. Analógiáját a dohányipar történetéből merítette: felidézte a ’40-es éveket, amikor senki nem akadt fenn azokon a reklámplakátokon, amelyeken gyerekekkel és várandós nőkkel népszerűsítették a cigarettát. Csak jóval később, a ’90-es években nyert bizonyítást, hogy a cigaretta függőséget okoz – ez pedig valódi mérföldkőnek bizonyult, hiszen ettől kezdve szigorú szabályozások születtek.
„Valami hasonló történik a technológiával, csakhogy a mostani generáció nem tud 10-20 évet várni”
– szögezte le. Mint kifejtette, 2024 elején az Egyesült Államokban több mint 1600 család perelte be a legnagyobb közösségimédia-cégeket – köztük a TikTokot, a Metát és a YouTube-ot –, arra hivatkozva, hogy platformjaikat tudatosan függőséget okozó módon tervezték meg. A bíróság végül kimondta: a cégek valóban olyan mechanizmusokat alkalmaztak, amelyek addiktív használathoz vezetnek.
A szakértő több nemzetközi kutatást is idézett. Az egyik legismertebb az amerikai ABCD-vizsgálat, amely több mint tizenkétezer 9–10 éves gyermek fejlődését követi nyomon négyéves utánkövetéssel. Az eredmények sokkolóak: azt mutatják, hogy
minél korábban kezd el egy gyermek közösségi médiát használni, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála depresszió, szorongás vagy alvászavar.
A Meta belső kutatásai is hasonló következtetésekre jutottak. Egy vizsgálatban arra kérték a felhasználókat, hogy hagyják abba az Instagram és a Facebook használatát. Már egy hét után csökkent náluk a depresszió, a szorongás és a társas összehasonlításból fakadó stressz szintje. A kutatást később leállították, az eredmények azonban kiszivárogtak.
Pöltl Ákos a váci egyházmegyével közös saját kutatásról is beszámolt: egy „digitális böjt” programról, amelyben 120 nyolcadikos diák vett részt. A program során már néhány órányi képernyőidő-csökkentés is 10–25 százalékos javulást hozott a diákok figyelmi képességeiben és mentális jóllétében.
Pöltl Ákos előadásában hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a fiatalok mentális állapotának romlása éppen 2010 és 2015 között gyorsult fel drasztikusan. Ekkor terjedtek el tömegesen az okostelefonok, ekkor jelent meg az Instagram, és ekkor váltak az online platformok applikációkká. A statisztikák szerint ezzel párhuzamosan meredeken nőtt a depressziós fiatalok száma, emelkedett az önsértések aránya, és világszerte csökkent a gyermekek és fiatalok tanulási teljesítménye – legalábbis ez rajzolódik ki a PISA-felmérésekből.
Pöltl Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy bár sokan a Covid-járvánnyal magyarázzák a fiatalok állapotának romlását, a pandémia csak tovább erősítette az okostelefonok és a közösségi média által okozott károkat.
A közösségi média gazdasági modellje rendkívül egyszerű: minél több gyereket tudnak bevonzani, és minél hosszabb ideig tudják őket a platformon tartani, annál több hirdetési bevételre tesznek szert. Ennek megfelelően
„ádáz küzdelem zajlik a gyerekek figyelméért”
– emelte ki a szakértő. A beszippantáshoz három dolog szükséges: motiváció – vagyis ha a felhasználó naponta visszatér, jutalmat és megerősítést kap, ha nem, akkor valamilyen formában „büntetést” –, könnyű használhatóság, hogy ne kelljen erőfeszítést tenni, valamint megfelelő mennyiségű audiovizuális inger. Ezt szolgálja a végtelen görgetés, az automatikus videólejátszás, az értesítések, a lájkok rendszere, a rövid videók és a videojátékok jutalmazási mechanizmusa is.
Külön kitért a Robloxra és más online játékokra is, amelyek szerinte a szerencsejátékból ismert pszichológiai trükköket alkalmazzák digitális formában. A loot boxok, az időkorlátos események és a jutalomrendszerek mind azt szolgálják, hogy a gyermek újra és újra visszatérjen.
És vissza is tér: a behúzás működik.
Amerikai adatok szerint a 12–18 éves korosztály naponta 8 óra 39 percet tölt okostelefonja görgetésével,
és ebben csak a szórakoztató tartalmak fogyasztása szerepel. Még megdöbbentőbb, hogy egyes adatok szerint Magyarországon már az egyéves korosztályban is akár napi egy óra lehet ez az idő.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a szülők egyre korábban adnak okostelefont a gyerekek kezébe:
ma már a hétévesek 36 százaléka, a 11 évesek 91 százaléka rendelkezik saját készülékkel.
„Amikor azt kérdezik tőlem, mikor adhatok a gyerekemnek saját okostelefont, azt szoktam válaszolni, hogy akkor, amikor nem bánjuk, hogy a gyerek pornót néz” – emelte ki Pöltl. Mint hangsúlyozta, a 11 évesek 80 százaléka találkozott már szexuális tartalmakkal.
Az előadás egyik legfontosabb része az idegrendszeri fejlődésről szólt. Pöltl Ákos hangsúlyozta: az emberi agy csak a húszas évek közepére érik be teljesen. A kamaszok érzelmi központja már rendkívül aktív, miközben az önkontrollért és a döntéshozatalért felelős agyterületek még fejletlenek.
„A kamasz olyan, mintha egy 800 lóerős Ferrariban ülne, de még nem működne rendesen a fék”
– fogalmazott.
A szakértő szerint éppen ezért kulcsfontosságú a szülői kontroll és a tudatos korlátozás. Mint hangsúlyozta, nem büntetésről van szó, hanem védelemről.
Az előadás központi fogalma a dopamin volt – az az ingerületátvivő anyag, amely a jutalmazásért és a motivációért felel. A digitális platformok rendkívül gyors és intenzív dopaminlöketeket adnak, miközben nem igényelnek valódi erőfeszítést.
A probléma az, hogy a folyamatosan magas dopaminszint után a hétköznapi tevékenységek – a sport, a tanulás, a zene vagy a családi együttlét – unalmassá válnak a gyermek számára. A rendszer így fokozatosan függőséget alakít ki.
Pöltl Ákos szerint ezért egyre gyakoribb, hogy a gyerekek elveszítik motivációjukat, nem érdeklik őket korábbi hobbijaik, és kizárólag a képernyőhöz kötődő élmények okoznak számukra örömöt.
Pöltl Ákos felhívta a figyelmet egy már Magyarországon is jelen lévő, a kamaszokat különösen veszélyeztető problémára: a mesterséges intelligenciával működő „virtuális barátokra”. Mint kiemelte, a gyerekeknek meg kell tanulniuk kapcsolódni társaikhoz. Ehhez hozzátartozik a konfliktus, a megbántódás és annak feldolgozása is. Így tanulnak meg valóban kapcsolódni.
A virtuális barátok ezzel szemben azt a hamis ígéretet hordozzák, hogy minden úgy lesz, ahogy a felhasználó akarja, hiszen visszatükrözik a gyermekek érzelmeit. Így kapcsolódni rendkívül könnyű – csakhogy ez nem valódi kapcsolat. Az adatok megdöbbentők: a fiatalok 72 százaléka már beszélt virtuális baráttal, 31 százalékuk pedig azt mondta, jobb, mint egy igazi barát.
Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az úgynevezett autoritatív, vagyis irányító szülői nevelési stílus a leghatékonyabb. Ennek lényege a szeretetteljes, de következetes határszabás – emelte ki Pöltl. Szerinte ezt érdemes alkalmazni az okostelefon-használat terén is.
Idézte Jonathan Haidt neves szociálpszichológust is, aki szerint az egészségesebb gyermekkor feltételei a következők:
Pöltl Ákos szerint nincs egyetlen csodamódszer, de vannak alapelvek, amelyek segíthetnek. Ha ezek közül egyet kellene kiemelni, az az volna, hogy a szülők éjszakára ne engedjék bevinni gyermekeiknek a készülékeiket a hálószobába. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a probléma megoldása csak a szülők összefogásával sikerülhet, ezért is dolgozik a Kapcsolj ki! mozgalommal.
Az előadás egyik legerősebb üzenete talán az volt: a boldogságkutatások szerint a boldogság alapja emberi kapcsolataink minősége. A virtuális tér okozta izolációban azonban a gyerekek éppen ezt nem kapják meg. A cél pedig az, hogy gyermekeink ép, egészséges idegrendszerrel érjék el a felnőttkort.
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A fiatalok – a közösségi média, az influenszerek, az AI, a fake news és a deepfake okozta – hatalmas kommunikációs zajban kénytelenek élni; sokan érzik magukat elveszettnek, útmutatást, magyarázatot, megerősítést vagy vigaszt várnak.
Az e-mailezés és chatelés azért nem lesz betiltva.
Az európai fiatalok átlagosan 4,5 órát töltenek online egy tanítási napon, és napi 6,1 órát hétvégén.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
Az intézkedés várhatóan 2027 elején lép érvénybe.
Nick Gibb, egykori oktatási miniszter szerint manapság sok politikus azt hiszi, hogy a munkája kimerül abban, hogy előadja magát a tévében és posztol a közösségi médiában. A valóságban viszont a politika lényege az ország problémáinak megoldása.
Emellett zónától függően 33-50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
A két fél hamarosan folytatja a béketárgyalásokat, amelyek célja egy hosszú távú megállapodás megkötése az ellenségeskedés befejezése és Teherán atomprogramjának korlátozása érdekében.
