Depresszió, alávszavar, elhízás: leginkább a képernyő lehet a hunyó, és mindez csak a jéghegy csúcsa. A mesterséges intelligencia megötszörözi a képernyő okozta problémákat. Pszichiátert, családbiztonsági szakértőt kérdeztünk, és bemutatunk egy remek lehetőséget a digitális detoxra.
Áthuzalozza az idegrendszert, figyelemzavart, elhízást, depressziót, függőséget okozhat, olyan, mint a drog – íme néhány húsbavágó azok közül a hatások közül, amit az okostelefonhasználat okozhat. Mindezek a felnőtteket és a gyermekeket is érintik, utóbbiakat azonban sokkal komolyabb mértékben, különösen, ha egy-két éves korban már eszközt kapnak a kezükbe. Alábbi cikkünkben gyermekpszichiátert, valamint családbiztonsági szakértőt kérdeztünk a képernyő negatív hatásairól, illetve bemutatunk egy novemberben induló akciót, ami remek lehetőség arra, hogy a középiskolások az osztálytársaikkal együtt egy hónapon keresztül mérsékeljék a telefonhasználatot. Cserébe értékes nyereményekkel gazdagíthatják iskolájukat.
Ezt is ajánljuk a témában
A serdülők nagy része akár napi hét-nyolc órát is képernyő előtt tölt, és a kisebbek sincsenek nagyon lemaradva tőlük. Mindez hosszú távon nem csupán függőséget okozhat, de fizikai tüneteket is. Interjúnk.
„Sokszor az alvászavar, a figyelmi problémák, a depresszió vagy a fokozott szorongásos tünetek között nem találunk olyan idegrendszeri vagy hormonális eltérést” – kezdi a Mandinernek Nagy Péter gyermek- és ifjúságpszichiáter, a Bethesda Kórház tudományos igazgatója. Mint hozzáteszi: amikor pedig elkezdik feltérképezni a tünetek hátterében húzódó okokat, azt tapasztalják, hogy
az idegrendszeri magyarázat helyett vastagon a képernyő lehet a hunyó.
Ráadásul nemcsak az említett pszichés zavarok hátterében állhat a túlzott képernyőhasználat, hanem például az elhízáséban is. Szomorú tény, hogy Magyarországon a gyerekek közel negyede (22,5 százalék), összesen 460 ezer gyermek küzd túlsúllyal. Ám mindössze tíz százalékuknál van csupán a háttérben hormonális ok, vagyis az esetek túlnyomó többségében életmódbeli problémák miatt rakódnak a plusz kilók a kicsikre. Ezért pedig jelentős részben a túlzott okostelefonhasználat a felelős – vélik szakértők.
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy olyan gyerekek is eljutnak a kórházba, akik szüleinek csak egy döntés kellene meghozniuk, nevezetesen: korlátozni a telefonhasználatot”
– szögezi le Nagy Péter. Mint hozzáteszi, ezeknél a gyerekeknél az esetek közel száz százalékában el lehetne kerülni a kórházi konzultációt.
Különösen veszélyesek az okostelefonok a szorongásra hajlamosabb gyermekek számára, ők sokszor folyamatosan másokkal hasonlítgatják össze magukat. A közösségi média pedig remek táptalajt nyújt mindehhez: ott mindenki a legjobb arcát mutatja és a legszebb perceivel dicsekszik. Komoly önértékelési problémákhoz vezethet ez, ami az önmagukat kereső kamaszok számára különösen veszélyes – mondja Nagy Péter. Felhívja a figyelmet, hogy amerikai adatok szerint ez a korosztály akár napi nyolc órát is lóghat az eszközön. Mint mondja, az önbevalláson alapuló magyar felmérés ennél kevesebb képernyőidőt mutatott ki, de szerinte nyugodtan alapul vehetjük az amerikai adatokat a magyar tinédzsereknél is.
Az egyik legnagyobb probléma pont az, hogy a napi nyolcórás telefonnyomkodás elveszi az időt az olyan tevékenységektől, amitől az idegrendszer fejlődne.
Ilyen például a zene, a tánc, a szabadban töltött idő, az olvasás vagy a festés” – szögezi le lapunknak Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének családbiztonsági szakértője és a Kapcsolj ki! mozgalom alapítója.
Ha rangsorba kellene állítani a képernyő okozta hatásokat fontossági sorrendben, Pöltl az időveszteséget rögtön a második helyre tenné. Első helyen a leginkább lányokat érintő depresszió és a szorongás; illetve a fiúkat érintő erőszak iránti érzéketlenítés szerepelne nála. Óriási probléma Pöltl szerint még az is, hogy a dopaminszintet hirtelen magasra emelő okostelefonhasználat unalmassá teszi az összes többi tevékenységet a gyerekek számára.
Az Analóg november elnevezésű kampányt a Szent István Intézet és a Kapcsolj ki! mozgalom indította. Bővebb információk itt.
Mindkét szakértő óvva int a legkisebbek telefonhasználatától. Pöltl szerint ebben a legszenzitívebb fejlődési periódusban az idegrendszert is áthuzalozhatja a képernyőhasználat, ami több visszafordíthatatlan problémához is vezethet. Többek között sérülhet például a beszédkészség.
Pöltllel ért egyet Nagy Péter, aki szerint minél kisebb a gyermek, annál nagyobb probléma, ha a valódi kommunikáció áttevődik az online térbe. Irtó veszélyes a kétévest a fejlesztő applikáció elé ültetni, abban a reményben, hogy a szülői meseolvasás helyett onnan tanuljon szavakat. A pszichiáter arra a kéri a szülőket, soha ne higgyék el a cégek részéről azt a propagandát, hogy egy applikáció ilyen pici korban fejleszthet.
„Minél fiatalabb korú gyerekeket tudnak a képernyőre ragasztani a technológiai cégek, annál nagyobb profitot tudnak realizálni.
Vagyis tulajdonképpen a profit versenyzik a gyerekek mentális egészségével” – szögezte le Pöltl.
Mennyi az annyi az egyes életkorokban?
Ennek kapcsán Nagy Péter pszichiáter leszögezi: ahhoz, hogy orvosként konkrétan megmondjuk, hogy hol van a biztonságos képernyőidő határa, ahhoz ezt alátámasztó kutatásokra volna szükség. Márpedig ilyenek nincsenek, így arra a kérdésre, hogy bizonyos életkorokban hány óra képernyőhasználat fér bele, meglehetősen szubjektív válasz adható. Annyi bizonyos, és ebben a témával foglalkozó szakemberek között teljes az egyetértés:
kétéves korig egyetlen perc képernyőhasználatot sem szabadna megengedni.
Nyilván egy háromévesnek sincs szüksége a képernyőre, inkább a szülőnek van arra szüksége, hogy kicsit fellélegezzen, amíg a gyerek bámulja az eszközt – mondja a pszichiáter.
Ugyanakkor Nagy Péter arra hívja fel a szülők figyelmét, hogy legyenek nagyon tudatosak, tartsák szem előtt, hogy ez az az időszak, amikor megalapozzák a későbbi – kamaszkori képernyőhasználattal kapcsolatos korlátozó szabályokat. A pszichiáter alsó tagozatosoknak is maximum egy óra képernyőidőt javasol, felsőben pedig maximum kettőt. Ebben persze nincsen benne az iskolai feladatokhoz megkövetelt eszközhasználat, ez azon felüli.
Pöltl Ákos ennél szigorúbb: ő úgy véli, amíg az idegrendszer nem éri el a megfelelő fejlettségi szintet, addig ne is adjunk okostelefont a gyerekek kezébe, mert összezavarja az idegrendszeri fejlődést. Ha rajta múlna, 15 éves kor alatt a gyermekek nem használhatnák a technológia ezen vívmányait szórakozásra, csak iskolai feladatok elvégzésére.
Arra a felvetésünkre, hogy vajon jó-e a tiltás, azt válaszolja, hogy a tiltás igenis jó. Például tiltjuk bizonyos kor alatt a dohányzást, az alkoholfogyasztást, miért is ne tilthatnánk a telefonhasználatot? Az említett káros szenvedélyek komoly betegségeket okozhatnak, de a képernyőhasználat is – indokolja.
Mint hozzáteszi: a szülők gyakran arra hivatkoznak, hogy ez a generáció már nem úgy működik, mint a régi.
Van egy rossz hírem: pontosan ugyanúgy működik az idegrendszer, pontosan ugyanúgy erősödnek meg a szinapszisok az alfa generációnál, mint mondjuk a Z-nél”
– hangsúlyozza. Felhívja a figyelmet arra, hogy a gyerekek képernyőhasználata most is óriási megoldandó probléma, ám ezt a – magának hihetetlen ütemben utat törő – mesterséges intelligencia még meg négy-ötszörözi.
Minden szakértő kiemeli a telefonhasználat-tiltásban és korlátozásban a nagyfokú szülői tudatosságot. Ami pedig szülőként nem könnyű, hiszen hiába határozzuk el, és kezdjük akár időben is a szabályok lefektetését, ha a gyerek folyton azzal rágja a fülünket, hogy de az osztályból mindenkinek szabad, csak neki nem. Ennek kapcsán Pöltl megjegyzi: valóban,
a szülő áll a frontvonalban a technológiai cégekkel szemben”.
Úgy látja, valóban nincs ennek az egyre égetőbb problémának individualista megoldása, csak közösségi szintű.
Szerinte egészen egyszerűen társadalmi normává kell tenni, hogy csak bizonyos életkorban adunk a gyerek kezébe okoseszközt. Ahogy nem kérdés, hogy 18 éves kor alatt nem fogyasztunk alkoholt, nem lesz kérdés az sem, hogy bizonyos életkor alatt nem okostelefonozunk. „Azért küzdünk, hogy a társadalmi norma ne a technológiai cégek profitját, hanem a gyerekek mentális egészségét vegye alapul” – emelte ki.
Hozzátette,
nagyon jó alap ennek megvalósításában, hogy egy éve törvény tiltja az iskolai okostelefonhasználatot.
Ezt a szabályrendszert kellene átemelniük a családoknak társadalmi szintre – véli. Az iskolai telefonkorlátozás tapasztalatai egyébként nagyon jók, a gyerekek egymással beszélgetnek a szünetben, tudnak figyelni a tanórán, a tanároknak nem kell rendőröst játszaniuk folyton, így le tudják adni a tananyagot.
A top öt probléma a túlzott kütyüzéssel:
Addig azonban, amíg a gyerekek telefonhasználatának közösségi megoldása várat magára, egy remek projekt segítheti a nagyobb gyerekeket, hogy minél több időt töltsenek el az analóg térben, vagyis a valóságban: ez pedig az Analóg november elnevezésű kampány. A 2025. november 3-án éjfélkor elstartoló akcióban a szervezők arra biztatják a csatlakozó iskolák tanulóit, tanárait és szülői közösségeit, minél több offline időt gyűjtsenek az iskoláiknak. Ezt pedig egy magyar fiatalokból álló csapat által fejlesztett applikáció, az „Out!” segítségével tehetik meg.
A kampányt egy nagyböjtben szervezett projekt előzte meg, ami során arra kérték a váci egyházmegyei iskolák tanulóit, hogy a szent negyven napra tekintettel korlátozzák a szórakoztató célú okostelefonhasználatukat – mondja lapunknak Máthé Zsuzsa, az Analóg novembert elindító Szent István Intézet igazgatója. A böjt eredménye őket is meglepte, hiszen
az átlag több mint négy órányi képernyőidőt másfél órára sikerült csökkenteni.
Mindezek mellett a projekt elején és a végén is tesztekkel mérték meg a gyerekek kognitív képességeit és azt tapasztalták, hogy a telefonhasználatot korlátozók teljesítménye 27 százalékkal javult. Továbbá az ő érzelmi állapotukban, általános jólétükben és alvásminőségükben is tíz-tizenöt százalékos pozitív elmozdulást találtak, míg a telefont nem letevő társaiknál ezt nem tudták megfigyelni. Innen jött az ötlet, hogy országos kampányt indítsanak.
Ehhez pedig adott volt a volt piaristák – jelenleg egyetemisták – által még 2021-ben fejlesztett „Out!” applikáció. Az iOS-en, és az Androidon is letölthető alkalmazásban be lehet állítani egy időintervallumot, amire a felhasználó félreteszi a készülékét. Ez idő alatt az alkalmazás kvázi blokkolja a telefont – mondja lapunknak Trauttwein Berci, az „Out!” egyik fejlesztője.
Az az idő pedig, amit sikerült telefonmentesen tölteni, jóváíródik a felhasználó számára az alkalmazásban.
Az így összegyűlt analóg időért cserébe pedig olyan kuponokat kaphatunk, ami a valós élmények világába juttatják el a felhasználót. Jelentős kedvezmény kapható például a Libribe, az EFOTT fesztiválra, budapesti éttermekbe, sportpályákra, és még sorolhatnánk, hiszen jelenleg húsz partner csatlakozott a már eddig is rengeteg elismerést kapott csapathoz. Jelenleg egyébként 10 ezer járnak és 2024 decemberében startoltak. A felhasználókat pedig folyamatosan kérdőívezik, ami során azt tapasztalták, hogy napi két-három órával csökkenthető az app-pal a telefonhasználat.
Az Analóg novembernek hála pedig az alkalmazásban most ki lehet választani azt az iskolát, amelyiknek a virtuális zsebébe a felhasználó – diákok, szülők, testvérek, pedagógusok is csatlakozhatnak – időt szeretne gyűjteni.
A legtöbb offline időt összegyűjtő iskolai közösségek (kistelepülési, városi és fővárosi kategóriákban) értékes sportszer-, könyvutalványokat, a tanári közösségeknek pedig nagyteljesítményű kávéfőző gépeket nyerhetnek, a három első helyezett egymillió-egyszázezer forintos sportszerutalványnak, az iskolai könyvtár fejlesztésére pedig kétszázezer forintos könyvutalványnak örülhet majd. Friss hír, hogy immár az erdélyi iskolák is csatlakoztak a kezdeményezéshez, külön nyereményekkel hívva a nemzetegyesítő analóg időgyűjtésbe az erdélyi iskolai közösségeket.
haon.hu/Czinege Melinda
A hatóságok kiemelt vizsgálatot indítottak.
Felkészülnek a kétgyermekes édesanyák.
A tragédia helyszínén videó is készült.
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? A dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergelyt kérdeztük.
Már vizsgálják a jogi, alkotmányos, büntetőjogi feltételeket. Sőt, ismét felmerült a halálbüntetés témája.
Ilyen, amikor szembejön a valóság.
Egy notórius hazudozó, bármiről képes komoly arccal a legnagyobb képtelenségeket állítani.
Lassan mindenki azt gondolja, amit Magyarország mond tíz éve.
