Ritka jó döntés jöhet Franciaországban, de a fiatalok ennek nagyon nem fognak örülni
A digitális szokások átalakítására készül a kormány.

Egyre több európai országban vetődik fel a 16 év alattiak közösségimédia-használatának korlátozása. Az Európai Unióban formálódó szabályozási elképzelések miatt sok fiatal úgy érzi, nélkülük döntenének egy olyan kérdésben, amely alapjaiban határozza meg a mindennapjaikat.

Az Euronews beszámolója szerint egyre több európai uniós országban kerül napirendre a 16 év alattiak közösségimédia-használatának korlátozása, ám fiatal aktivisták és diákok szerint a teljes tiltás nem jelent valódi megoldást az online veszélyekre. Úgy vélik, a döntéshozók figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a közösségi média generációjuk mindennapi életének alapvető részévé vált, ezért inkább szigorúbb platformszabályozást és digitális oktatást sürgetnek.
Franciaországban, Írországban és Hollandiában is megszólaltak azok a fiatalok, akik szerint a közösségi média ma már nem pusztán szórakozás, hanem kapcsolattartási, tanulási és közéleti felület is. Az Euronews szerint sokan attól tartanak, hogy az általános tiltásokkal a döntéshozók valójában a problémák gyökerét kerülik meg.
Franciaországban Thomas Yaqoubi Reboul és Noe Hamon a Ctrl+Alt+Reclaim nevű ifjúsági mozgalommal próbálta befolyásolni azt a törvényjavaslatot, amely a 15 év alattiak közösségimédia-használatának korlátozásáról szólt. A csoport módosító javaslatokat küldött közvetlenül a szenátoroknak, amelyekben nem a fiatalok kizárását, hanem a platformok szigorúbb szabályozását szorgalmazták.

Ezt is ajánljuk a témában
A digitális szokások átalakítására készül a kormány.

A mozgalom tagjai nyílt vitát is kezdeményeztek a kérdésről. Véleménycikkeket publikáltak többek között a Le Monde hasábjain, valamint fiatalokkal találkoztak országszerte, hogy felmérjék, milyen hatása lenne a korlátozásoknak a mindennapi életükre. A fiatalok szerint sok diák úgy érzi, rájuk próbálják hárítani a felelősséget egy biztonságosabb online világ kialakításáért. Az ír Ciara Bond az Euronewsnak arról beszélt, hogy a teljes tiltás elsőre vonzó megoldásnak tűnhet, de szerinte nem oldja meg az alapvető problémákat.
A fiatalok által használt közösségimédia-platformok attól még nem válnak automatikusan biztonságosabbá, hogy betöltik a 18. vagy 19. életévüket
– fogalmazott.
A megszólaló fiatalok szerint a közösségi média annyira mélyen beépült a generációjuk életébe, hogy annak teljes korlátozása komoly társadalmi következményekkel járhatna. Többen hangsúlyozták, hogy ezeken a platformokon keresztül tartják a kapcsolatot barátaikkal, tájékozódnak a világról, szerveznek közösségi eseményeket és vesznek részt társadalmi ügyekben. A holland Niels Zagema, aki az Európai Bizottság elnökének ifjúsági tanácsadó testületében képviseli a holland fiatalokat, azt mondta, gyorsan nyilvánvalóvá vált számára, hogy a közösségi média szabályozása generációja egyik legfontosabb kérdése lesz.
Nincs sok olyan dolog, ami nagyobb hatással lenne a fiatalok életére, mint a közösségi média
– mondta az Euronewsnak. Szerinte a közösségi média „akár egy társadalom alapja is lehet”, hiszen ezen keresztül jutnak információhoz az emberek, itt épülnek kapcsolatok és itt zajlik egyre több közéleti részvétel is. Zagema elmondta, több mint ezer fiatallal és szakértővel beszélt a témáról. Tapasztalatai szerint a legtöbben nem támogatják az általános korlátozásokat, még akkor sem, ha elismerik, hogy a túlzott telefonhasználat vagy bizonyos káros online viselkedések problémát jelentenek.
A holland fiatal szerint inkább fokozatos bevezetésre lenne szükség.
Azt tartaná helyesnek, ha a gyerekek életkoruknak megfelelően, lépésről lépésre ismerkednének meg a digitális technológiákkal. Hozzátette, Hollandiában már léteznek olyan ajánlások, amelyek szerint a szülők először az üzenetküldő alkalmazások használatát ismertetik meg a gyerekekkel, majd csak később engedik őket a közösségi oldalakra.
Az aktivisták szerint a tiltás helyett sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a digitális tudatosság oktatására. Többen arról beszéltek, hogy az iskolák jelenleg nem készítik fel megfelelően a gyerekeket az online tér veszélyeire.
Ciara Bond szerint az ő iskolájában már 11 éves korban foglalkoztak azzal, milyen veszélyekkel találkozhatnak a diákok az interneten, és hogyan kezeljék ezeket a helyzeteket. Úgy véli, ez segített neki egészséges kapcsolatot kialakítani a közösségi médiával. Szerinte azonban sok kortársa egyáltalán nem kap ilyen jellegű oktatást, ezért európai szintű, összehangolt digitális képzési programokra lenne szükség.
Úgy gondolom, hogy az iskolai digitális állampolgárság oktatásának legalapvetőbb alapjait kellene megteremteni, mert rengeteg fiatal semmilyen információt nem kap erről
– mondta. Az ír Aisling Maloney szintén arról beszélt, hogy a közösségi média számára fontos kapcsolódási pontot jelentett. Vidéken nőtt fel, ahol sok barátja több mint egyórányi távolságra lakott, így az online platformok segítették a kapcsolattartásban.
A generációm a közösségi médiával nőtt fel, nagyon fiatal korunktól a mindennapi életünk részévé vált
– fogalmazott. Maloney szerint a fiatalokat nem szabad kizárni azokból a vitákból, amelyek róluk szólnak. Úgy véli, a döntéshozóknak együtt kellene működniük a fiatalokkal annak eldöntésében, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az online teret. Az aktivisták arra is felhívták a figyelmet, hogy számos olyan funkció már most is létezik a platformokon, amelyek segíthetnek csökkenteni a túlzott használatot, például az alkalmazásokon belüli időkorlátok. Szerintük azonban ezeket a közösségimédia-cégek nem népszerűsítik eléggé.
A fiatalok abban bíznak, hogy az olyan készülő uniós szabályozások, mint a Digital Fairness Act, lehetőséget adhatnak a káros és addiktív funkciók visszaszorítására, valamint az adatkihasználás szigorúbb korlátozására.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szerintük a platformok önként nem fogják biztonságosabbá tenni rendszereiket, ezért valódi szabályozásra és következetes végrehajtásra lenne szükség.
Nyitókép: David GRAY / AFP