Gaudi-Nagy Tamás tiszta vizet öntött a pohárba, itt van minden, amit a kegyelmi ügyről tudni érdemes az ügyvéd szerint

„A kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében. 

 – szögezte le Gaudi-Nagy Tamás, aki saját közösségi oldalán reagált Magyar Péter kedd reggeli sajtótájékoztatóján elhangzotakra.

Ismert, a miniszterelnök a 2023. áprilisban Novák Katalin, akkori államfő által K.Endrének adott kegyelmi üggyel kapcsolatban osztotta meg az Igazságügyi Minisztérium vonatkozó dokumentumainak tartalmát. A sajtótájékoztatón a Magyar a nevét nem kimondva hírbe hozta Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet is, aki most tiszta vizet öntött a pohárba Magyar Péter reggeli kijelentéseivel kapcsolatban.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője előrebocsájtotta, K. Endre feloldotta a védői titoktartás alól az alábbiak közlése körében.

„Magyar Péter miniszterelnök a tőle megszokott hazug és vádaskodó üzemmódban a mai napon a K. Endre kegyelmi ügyben tartott sajtótájékoztatóján példátlan támadást indított az ügyvédi hivatásrend és ezáltal az igazságszolgáltatás jogállami működése ellen. Az üggyel kapcsolatban kifejtett, korábban már ismertté vált és alkotmányos védelem alatt, az ügyvédi törvény és a vonatkozó eljárási szabályok szerint kifejtett védői tevékenységem kapcsán – nevemet ki nem mondva, de trükkösnek gondolt módon személyemre közvetlenül utalva – azt a valótlan híresztelést tette, hogy K. Endre kegyelmi kérelmének ügyében érdemi szerepet játszottam” – idézte fel a történteket az ügyvéd, aki úgy folytatta, „Magyar Péter is tudja, hogy 

– fogalmazott, hozzátéve, hogy tavaly erről az ügyről és abban játszott ügyvédi szerepéről már nyilatkozott több helyen, „de úgy látszik tájékozatlanságból vagy politikai bosszúállás motiválta ártó rosszindulatból ez elkerülte Magyar Péter és udvari sajtója figyelmét.” 

„Ráadásul tegnap még vészjósló módon 

 – írta.

Gaudi-Nagy Tamás felidézte, hogy az ügyvédi ügyvállalás szabadsága keretében 2022-ben azért vállalta az ügyet K. Endre jogerős elítélése után (a másodfokú eljárásban a jobboldalisággal nehezen jellemezhető kolléga, dr. Zamecsnik Péter ügyvéd védte), a felesége megkeresését követően, mert megismerve K. Endre jogerős elítéléséhez vezető kétséges bizonyítékkal és számos visszássággal telített, tisztességtelen eljárás jeleit mutató ügyet, az ártatlanságát mindvégig hangsúlyozó, erdélyi származású terhelt személyével kapcsolatos körülményeket, és a mellette elhivatottan kitartó, ügyet részletesen ismerő feleségét, arra jutott, hogy K. Endrének is, mint mindenki másnak joga van jogerős szabadságvesztését töltő elítéltként ahhoz, hogy jogi korrekciót kérjen az ilyenkor igénybe vehető két legmagasabb szinten: a Kúrián felülvizsgálati eljárás keretében és végrehajtási kegyelmi eljárásban a köztársasági elnöktől.

Közölte, „a felülvizsgálati indítványt védőként én készítettem és nyújtottam be 2022. szeptember 27-én. A Kúria – az indítványozott nyilvános ülés helyett zárt tanácsülésen – egy évvel később 2023. szeptemberében elutasította az indítványt, amelyet a kegyelmi döntést követően sem vont vissza K. Endre. Ezt megtehette volna, de ő ragaszkodott a vonatkozó tájékoztatásom tudatában is a felülvizsgálati eljárás végig viteléhez. A Kúria a tényállási kötöttség miatt nem nyúlhatott az ítéleti tényálláshoz, az indítványban felhozott eljárási és anyagi jogi szabálysértésekre való hivatkozásokat (pl. az igazságügyi szakvélemény szerint kóros hazudozó nagykorú vádló tanú bírósági szakban történt kihallgatásán meggyőző indok hiánya ellenére K. Endre, mint vádlott nem lehetett jelen) nem látta alaposnak”– tudatta az ügyvéd.

Közölte azt is, hogy 

Ennek keretében a felülvizsgálati eljárás esélyeinek felmérése mellett elemezte a végrehajtási kegyelem kérdését is, megvizsgálta a lehetőségét annak, hogy milyen esélyekkel rendelkezne a végrehajtási kegyelmi kérelem.

Mint írta, „a jogi állásfoglalásomban jeleztem egyrészt azt, hogy kegyelmi eljárások során a köztársasági elnök egyfajta igazságérzeti korrekciós gyakorlatot is folytat, nyilván egybevetve az adott esetben elítélt személy személyiségét, társadalmi hasznosságát, értékességét, teljesítményét mindazzal, ami miatt elítélték. Felhívtam a figyelmet, hogy

Arra is felhívtam a figyelmet, hogy az akkoriban megválasztott és 2022. május 10-étől hivatalba lépő új köztársasági elnök, Novák Katalin, aki elkötelezett gyermekvédő, gyermekvállalást és családot támogató elveket vall és a társadalmi igazságosságot is fontosnak tartja. Felhívtam a figyelmet arra, hogy 

Mindezért tájékoztattam K. Endre feleségét arról, hogy szerintem reálisan nem várható kedvező döntés a kegyelmi ügyben. Ennek ellenére a kegyelmi kérelmet elkészítette, benyújtotta és fenntartotta K. Endre házastársa” – idézte fel a történteket.

Gaudi-Nagy Tamás emlékeztetett arra, hogy K. Endrét jogerősen egyrendbeli hatósági eljárásban elkövetett kényszerítés kísérlete és egyrendbeli hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés miatt halmazati büntetésül 3 (három) év 4 (négy) hónap szabadságvesztésre ítélte a Székesfehérvári Törvényszék. K. Endre 2021. november 2-án vonult be Közép-Dunántúli Országos Büntetés-Végrehajtási Intézet Baracskai BV Intézetébe, amelyben a reintegrációs őrizetbe helyezéséig jogerős elítéltként tartózkodott 2023. március 22-ig. Az otthonában végrehajtandó reintegrációs őrizet 2024. január 22-ig tartott volna, de a kegyelmi döntéssel az őrizet megszűnt.

„Magam is meglepetéssel értesültem arról, hogy K. Endre felesége által készített és benyújtott kegyelmi kérelem 2023. áprilisban sikerrel járt, K. Endre részleges kegyelmet kapott. 

Ez azt jelenti, hogy ha ezen időszak alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, akkor ezt a felfüggesztett büntetési tartamot is le kellene ülnie. 

Az sem közismert, hogy K. Endre a meggyanúsítását és a bicskei gyermekotthon állományából való önkéntes távozását követően másik két iskolában a büntetőeljárás alatt panaszmentes, elismert pedagógusi munkát végzett összesen 31 hónapon át. Arról se beszélnek, hogy

– sorolta Gaudi-Nagy Tamás.

Az ügyvéd úgy fogalmazott, a kegyelmi döntésben szerepet játszhatott, hogy 

„Mindezek fényében felszólítom Magyar Péter miniszterelnököt, hogy azonnali hatállyal állítsa le az általa elindított sajtó és gyűlölethadjáratot személyem és közvetetten az ügyvédi hivatásrend gyakorlói ellen, ellenkező esetben az általa és mások által elkövetett személyiségi jogsértések okán a megfelelő jogi eszközök teljes tárházát igénybe véve fogok fellépni az ügyvédi hivatásrend megvédésének közérdekű okán is. 

– hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás.

Nyitókép: Facebook/Magyar Péter