Nagy slamasztikába kerültek a románok: végleg búcsút inthetnek több milliárdnyi EU-s pénznek
A román miniszter elárulta, miért történhetett ez meg.

Az orosz titkosszolgálatoknak már nincs szükségük hagyományos ügynökhálózatokra az államtitkok megszerzéséhez, mivel a közösségi médiából gyűjtik az adatokat.

A modern hadviselésben a hírszerzés súlypontja áthelyeződött a digitális térbe:
az orosz elemzők ma már elsősorban az ukrán információs teret monitorozzák.
Ivan Sztupak szakértő szerint egy-egy hivatalos látogatásról készült fotón az ellenség nem a szereplőket, hanem a hátteret, a tereptárgyakat és a specifikus épületeket elemzi.

Ezen apró részletekből pontos koordinátákat határoznak meg a későbbi rakétatámadásokhoz vagy a logisztikai útvonalak megfigyeléséhez, így a gyanútlanul posztoló állampolgárok akaratlanul is célkeresztet rajzolhatnak saját környezetükre.
Kárpátalja esetében a földrajzi elhelyezkedés és a szomszédos országok közelsége külön kockázati tényezőt jelent. A szakértő szerint nem zárható ki, hogy Oroszország a határhoz közeli régiókból, akár Magyarország irányából is jut releváns információkhoz, kihasználva a fizikai közelséget és a korábbi politikai feszültségeket.
A technikai megfigyelés mellett továbbra is jelen van az „emberi tényező”:
az orosz fél aktívan toboroz olyan helyi lakosokat, akik pénzért cserébe fotózzák le a katonai mozgásokat vagy a stratégiai objektumokat.
A biztonsági szakértő szerint a lakossági éberség és az „információs higiénia” az egyetlen hatékony védekezés a kiszivárgó adatok ellen. Gyakran egy-egy látványos videó a haditechnika vonulásáról hamarabb ér célba Moszkvában, mint amennyi idő alatt a készítője begyűjti érte a lájkokat a közösségi oldalakon.
A határmenti régiókban különösen fontos lenne tudatosítani, hogy a digitális térben megosztott minden tartalom potenciális fegyverré válhat az ellenség kezében.
Ezt is ajánljuk a témában
A román miniszter elárulta, miért történhetett ez meg.

Nyitókép: John MACDOUGALL / AFP